Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

A főispánt mind jobban foglalkoztatta az a kérdés, hogy kik állnak a mezőgazdasági területen erősödő szociáldemokrata szervezkedés mögött. A pécsi rendőrkapitányt azzal bízta meg, hogy nyomozza ki Pécsről, milyen módon és kik irányítják a baranyai mozgalmakat és pártszervező munkát. 1898. január 24-i jelentésében Vaszary Gyula főkapitány a következőket írta: ,, . . . nincs kizárva annak lehetősége, hogy a vidéki szocialisták a pécsi szocialista vezérekkel összeköttetésben állanak, és hogy érintkezés helyéül a Gyár utcai szakegylet helyisége szolgált ... sőt a szocialisták által kibocsájtott röpiratok birtokába is itt jutottak . . .".

46 Ügy látszik a főispánt nem elégítette ki Vaszary általános jelentése, mert a főkapitány hamarosan ismét írásbeli felterjesztést tett, amelyben ,, . . . Szóbeli igen becses újabb utasításra . . .", már konkrét személyeket nevezett meg, akik a vármegye északi, központi és nyugati területén végeznek rendszeres felvilágosító munkát. A pécsi pártszervezetből a korábban is említett Szikora Imre, Szikora Károly, Jóna Gábor, Gyurics Mihály, Kirsteier János Somberekén Marmorstein Henrik, a szentlőrinci járásban Szabó József, Végh József vezették az agitációs munkát.

47 Mohácson 1898. január második felében földművesek tartottak gyűlést, a járáshoz tartozó Dályokon és Izsépen hetente ismét pártgyűlésekre került sor. Somberekén 1898 elején is a falusi szociáldemokrata pártszervezet működéséről tudunk s Majs községben is megalakult január végén a szervezet. Elnökül Kraps András helybeli német parasztembert választották, aki kijelentette, hogy ,, . . . tavasszal nekimegyünk az uraknak . . .*'. A sombereki Akkermann János pártelnököt és a majsi Kraps Józsefet a szolgabíró magához rendelte „elbeszélgetésre". Jelentésében utalt a főispán arra, hogy e falvakban 50-100 olyan szegény birtokos, napszámos, földmunkás tengődik, akik képtelenek munkához jutni, pedig akár távolabbi vidéken is munkába állanának.

48 Január 18-án a siklósi járásban lévő Petárdán szervezte meg - a valószínű Várkonyi mozgalmához tartozó agitátor - a falusi pártszervezetet. Szalay Márk pártelnök „ . . . a socialis elveket úgy értelmezte, hogy ennek czélja a földnek egyenlő aránybani fölosztása, a napszámbér emelése, az adók leszállítása . . .". A besúgók jelentése alapján a már belépési nyilatkozatot aláírókat a csendőrség a főszolgabíróhoz vezette, aki ,, . . . szép szóval annyira ment, hogy ezek a socialis eszmékről lemondtak és az elnök a nála lévő nyilatkozatokat elégette . . .". Két hét múlva újra megalakult a szervezet.

49 E magatartás megfelelt a miniszerelnöknek küldött főispáni jelentésben a szervezkedőkről alkotott jellemrajznak, valamint a félillegális szabályokat követő pártalakító munkakövetelményeknek a leleplezett vezetők hogy hatósági eljárást ne vonjon üzelmük maga után, a beidézések alkalmával megbánást színlelnek, hogy ott folytassák, ahol abbahagyták. Konok elhatározásukat a legravaszabb módon, kikerülve a büntetéseknek még a lehetőségét is, hol teljes tagadásban vannak, hol a legnagyobb titokban egy másik vezetőséget is készenlétbe helyeznek, ha az első kompromittálódik a hatóságok előtt. Mindig a legarcátlanabb módon az ártatlanságot mutatva, a szociális bajaikat hangoztatják, amelyet sajnálattal kell tudomásul venni, mert igaz .. .". A pécsi pártvezetőség januári népgyűlésén, Bokányi a mezőgazdasági munkásság helyzetéről tartott beszámolót, majd Szabó József a kisgazdák nehéz helyzetét elemezte. Az adók emelkedésében, a nagybirtok olcsó áraiban jelölte meg a birtokok pusztulását.

50 A helyi polgári német lap, a Fünfkirchner Zeitung a népgyűlést kom-