Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

igio. évi alispáni felterjesztésben Karancs, Sepse, Albertfalu, Kácsfalu, Alsómocsolád, Nagyhajmás, Dunaszekcső, Mohács, Pogány, Patacs, Rácváros, Pécsvárad, Hidas, Püspöknádasd, Máriakéménd, Véménd, Beremend, Vajszló, Sellye községek területén 651 lakás felépítését tervezte a vármegye. Ebből egyetlen egyet sem építettek fel, mert „ . .. a teljes tényállás alapján megfontolás alá vévén községeink indokait, azon meggyőződésre jutottam - írta az alispán -, hogy ez idő szerinti gazdasági munkásházaknak állami támogatás mellett való építése a vármegye törvényhatósága szerint sem indokolt, vagy szükséges .. . mert a vármegye 357 községében 19 olyan van, amelyekben a bérlakásokban élők száma a 10-et meghaladja ... a bortermelő vidékeken a nagyszámú mezei munkás és cseléd a szőlők présházaiban meghúzódhat... a községekben élők részére pedig mindenhol jut egy szoba, amelyet bérelve lakhatnak... mellőzhetővé teszi az építkezés vállalását az is, hogy a munkások viszonylag magas munkabérfizetésük mellett juthatnak olcsó falusi bérlakásokhoz ... a nehezülő vármegyei helyzet és kiadások miatt.. . kérte a kormányzatot a lakásépítési kötelezettség eltekintésétől."

27 A legmeglepőbb a vármegyei vezetők álláspontja a nagyuradalmak helyzetéről. Azzal indokolták az uradalmakban évtizede stagnáló cseléd- és munkásházépítést, hogy a nemzetközi piacon uralkodó viszonyok következtében nehézségeik vannak, s a belső rekonstrukcióra, szociális létesítmények beruházására lényegesen kevesebb összeget tudnak fordítani. 1907-ben, amikor a virilisták összeállítása megtörtént, a nagyuradalmak birtokonkénti adófizetését is kimutatták. Ezek alapján Frigyes főherceg bellyei uradalmának, az izsépi, nagynyárádi, majsi, dályoki, hercegszabari birtokai után 47 300 koronát, Montenuovo hercegi uradalom ráctöttösi, németbólyi gazdaságai után 9336 koronát, az alapítványi uradalom babarci, kisnyárádi birtokai után 5198 koronát, a püspöki uradalom csak a lánycsóki és mohácsi birtokok után 12936 koronát fizetett. Példának felsorolt pár nagybirtok összesen 78 113 koronát fizetett. Az adóból következtethető óriási jövedelmek után nem lehetett kétséges, a kortársak szemében sem az a törekvés, hogy a lakásépítés és a szociális rendezés minden fontos részét mind a kormányzat, mind a törvényhatóságok csak papíron, elvi síkon kezelték. A kísérlet megtört a különböző szinten e kérdésekben érdekeltek osztályérdekein, a szük látókörű vármegyei és községi elöljáróság szándékain.

28 2. A szegényparaszt és földmunkás mozgalom szervezése és a szociáldemokrata párt pécsi szervezetének „agrárpolitikája" A magyarországi munkásmozgalomban az MSZDP első kongresszusán hozott határozatok döntő változást hoztak a mezőgazdasági proletariátus megítélésében. A kongresszus külön napirendi pontban tárgyalta a magyarországi mezőgazdasági munkásság helyzetét, ezzel is hangsúlyt adva annak, hogy az új párt nagy figyelmet szentelt a falun élő proletár tömegek sorsának. A pártvezetőség felfogását tükrözi az e kérdésről tartott előadás, azt követő vita, majd a határozati javaslat. Az előadó leszögezte, hogy a mezőgazdaságban az iparhoz hasonló fejlődés zajlik le, tehát a mezőgazdasági nagyüzem a maga technikai fejlettségével megsemmisíti a kis-