Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900—1914

tén támogatta a működését, 1911-ben megtagadta az agitációs összegek folyósítását. 1912 februárjában Szívóst a MÉMOSZ vezetősége Budapestre rendelte és a kerületi titkárság megszüntetéséről tárgyaltak. A MÉMOSZ országos közgyűlésen a pécsi helyi csoport új titkára, Pécs József keményen bírálta a központot, amiért a kerületi titkárság anyagi ügyeit a pécsi szervezetre hárította.

325 A kerületi titkárság megszüntetése ellenére 1913-ban és 1914-ben is többször együtt ülésezett a három megye építőmunkássága és az együttműködésnek számos eredményét láthatták. Mindenütt sikerült további helyi csoportokat alakítani. Pécsett valamennyi építkezési vállalkozónál kollektív szerződéseket hoztak tető alá 1912-1914 között.

326 Jelentős eredmény volt, hogy 1911-re a pécsi helyi csoport az országos szövetség „munkaközvetítő szabályzatát" az elsőfokú iparhatóságnál elfogadtatta.

327 A szakszervezet eredményes sztrájkokat vezetett. így 1907-ben a városháza építésénél. A mohácsi helyi csoport megalakítását követően a mohácsi kőművesek részleges engedményeket harcoltak ki. 1908. szeptember 28-október 9. közötti küzdelem is részleges eredményeket hozott. 1911-ben a visszautasított kollektív szerződésért folyt a sztrájk, melyet azután 70 százalékában elfogadtak. 1911. novemberben, megújuló sztrájkjuk nyomán teljes eredményt könyvelhettek el. 1912 januárjában a kőművesek részleges béremelést kaptak sztrájkjuk nyomán. A siklósi helyi csoport 1912 júniusában elbocsátott társukért eredményes munkabeszüntetéssel küzdöttek. Az 1913. augusztusi sztrájk a Pius iskola építkezésén, részleges eredménnyel végződött. Az 1914. évi MÁV-üzletvezetőség központjának építésénél kirobbant sztrájk is fontos részeredményeket hozott. A pécsi nyomdaipari munkásság küzdelme 1910-ben érdemel figyelmet. Vezetőik Frank Béla és Minker Ádám május 29-én jelentették be a helyi szervezet csatlakozását az országos nyomdaipari sztrájkhoz.

328 Az 1910-ben lejárt kollektív szerződés megjavításáért szálltak síkra a nyomdaipari dolgozók. Csaknem valamennyi nyomdaipari vállalat vezetője megtagadta az új kollektív szerződés aláírását, mire kitört a sztrájk. Kivételt a „Részvény" Nyomda képezett, amelynek igazgatóválasztmánya jóváhagyta az új kollektív szerződést, és ezért jelenhetett meg a Pécsi Napló a sztrájk alatt. A nyomdatulajdonosok éjjel behatoltak a Pécsi Hírlapot előállító nyomdába és használhatatlanná tették a gépeket.

329 1913 szeptemberében országosan ismét sztrájkra kényszerültek a könyvnyomdai munkások. A kollektív szerződések lejártak és az új árszabályok életbeléptetését a tulajdonosok elvetették. Az általános nyomdászsztrájk ismét pécsi kuriozitással zajlott. A munkaadók, tekintet nélkül a politikai álláspontjaikra és pártállásukra, öszszeálltak és azonos szöveggel nyomtatták ki az újságokat. így a liberális, most munkapárti Pécsi Napló ugyanazzal a szöveggel jelent meg, mint a polgári radikális Pécsi Hírlap. A nyomdászok általános sztrájkja végül is eredménnyel ért véget. A pécsi Részvény Nyomdát, Taizs Nyomdát és az „Egyenlőség" Nyomdát „árszabályhú" nyomdának minősítette a nyomdászság, szemben a „Dunántúl" Rt., Engel Izidor, Wessely és Horváth nyomdákkal, amelyek nem írták alá a kollektív szerződést. A nyomdaipari munkások küzdelmében nagy jelentősége lett a ,,pécsi szervezett