Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

szerb) lakosság élt itt együtt. Előbb Dolina, 1858-tól Ráeboja néven szerepel az SchQ sorozatban. A múlt század második felében jelentősen növekedett itt a magyar nyelvű lakosság száma. — 1930-ban 187 magyar, 3 német és 4 egyéb anyanyelvű lakta. 1970-ben 428 fő élt itt. 87. [K9/c: Faiskola] 88. Idamajor: Idaudvar: n. Idáftóf 'Idahof: szh. Idemájor [SchQ7, 8: Idaho f SchQ9: Idamajor K9/b: Idahof; sz, k, r, 1 K9/c: Ida udvar, Ida puszta K16: Idahof psz. Hnt, Bt, MoFnT2: Idamajor] — A múlt század második felében, a végleges úrbéri elkülönítés során létesült uradalmi majorság. 89. Karasica: n, szh. Kárásic 'Karasica' [KIO, MoFnT2 : Karasica; Vf, Cs] Vf, Cs. A MoFnT2 szerint a Karasica ettől a Vf-tól K-re van. 90. őrház [Hnt: Vasúti őrház] É, őrház. 91. Vöröspuszta: Vörösmajor [SchQ6: Vörrös diverticulum, ill. praedium Hnt, Bt: Vöröspuszta MoFnT2: Vörösmajor] Lh, Maj. Vöröspuszta (praedium) valószínűleg a múlt század közepén alakult. A közelében levő Vöröscsárda; É és a Vörös nevű rét bizonyára kapcsolatban van a puszta nevével. 92. Magyar-kertök: Panyove: szh. Pânyovô 'Panjove': szh. Mágyárszki báscsámá 'Madarski básta' [K9/a, K9/b, P: Panyove; sz, k MoFnT2: Magyar-kertek] S, sz, k. Korábban itt voltak a bereméndi magyarok kertjei. — A Panyove név arra utal, hogy a tőle É-ra levő erdőt kiirtották, és ez a hely a tuskós jelzőt kapta. Lásd még a 69. sz. név alatt! 93. Téglaégető: n. Cíg&lófaai 'Ziegelofen' Téglavető és téglaégető volt. 94. Hogy ajja: Hegy ajja: n. Umrkeperich 'Unteres Gebirge': szh. Prósznye 'Prosnje' [K8/b, K8/d, K8/e, KI 6: Proszne; sz K9/a, P: Prosze; sz K9/b: Prosznye; sz K9/c: Proszne, — ceruzás beírással: Hegyalja MoFnT2: Flegyalja-dűlő] Os, Ds, S, sz, sző. Fölötte és tőle Ny-ra van a Beremendi-hegy. 95. Bóji-dülő: n. Rácpóldr Féld 'Rácbólyer Feld' [K12: Bólyi dülő K16: Ceminic] S, sz. Ez a határrész régen Püspökbóly [Rácbóly] területéhez tartozott. 96. Gyükés, -be: szh. Gyükics 'Gyükés' [K9/b: Gyükési erdő; e, sz, 1 K9/c: Gyükés II. (Újtelep)} S, sz. 97. [K9/a: Gross Ganasek; sz] 98. Idamajori-dülő [MoFnT2: Idamajor] S, sz. 99. Nyivica, '-ra: n. Nyivic&: szh. Nyivicá 'Njivce' [K8/b, K8/d: Nyivicze; sz K8/a, K8/b, K8/e: Nyivicza; sz, r K8/c: Nyivitza; 1, r K9/a: Nyuvicza; 1, r, sz K9/c : Nyivicza (Szállás) K12 : Szállás MoFnT2 : Nyivica] S, sz, r. A MoFnT2-ben a Nyivica nevet e helytől kissé délebbre találjuk. A Nyivica név a szh. njira 'szántóföld', njivce 'egy darabka szántóföld' szavakkal lehet kapcsolatban. 100. Jëszènik-tanya Ta és S, sz. A tanya tulajdonosáról kapta nevét. 101. Vörös ajja [K12, MoFnT2: Vörös alja] S, sz. A helytől É-ra van a Vöröscsárda és Vörösmajor. 102. DóZa, '-ba: TeZek, -re: n. Strósz 'Straße': szh. DoZa 'Dola' [K8/b, K8/d: DoZa; sz K8/e, K9/b, K9/c: Dolja; sz] Vö, S, sz. A DoZa név a szh. dolina 'völgy' rövidült változata. 103. [K9/a: Okkolo Groblye; sz K9/b: Okokroplye; sz, sző K9/c: Okogroblye; sz P: Okoló groblye; sz] A K9/c szerint Te volt mellette. 104. Beremendi-högy: n. Bërmëndrr Képerich 'Beremender Gebirge': szh. Brdo [K9/a: Beremenihegy; sző és kőbánya K9/b: Szőlőhegy; sz, sző K9/c, MoFnT2: Beremendi-hegy] H, sző és kőbánya. — A. sz. itt feltárták egy kelta előkelőség sírját. 105. Szöllők ajja [K/a, P: Szöllők alja; sz] Do, S, sz. A Beremendi-hegy (Szőlőhegy) alsó, lankásabb része. 106. szh. Podplániná 'Podplanina' [K8/b, K8/d, K8/e: Podplanine; sz K9/ta, K9/c: Podplanina; sz, sző K16: Pod plavina] S, sz. A Beremendi-hegy alatt levő terület neve. A név a szh. planina 'hegy' szóval van kapcsolatban. 107. Szállás, -ra: Szelistye, '-be: szh. Szelistye 'Selisce' [K8/b, K8/d, K8/e: Szelistye; sz holtág medrétől körülvéve. K9/a, K9/c: Szelistye, Szállás; sz K9/b: Selistye; sz, r P: Szelistye; sz] S, sz, r. A szh. Szelistye 'Selisce' alapján egykor itt település (falu?), ill. szálláshely létezett. 108. ÁZomás: FöZső álomás [Bt: Beremend felső v.á.] É, vasútállomás. 109. Kűbánya: n. Stáp-