Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

ruh 'Steinbruch' [K8/a, K8/e, P: Kőbánya] H, kőbánya és kőtörő hely. 110. Szöllőhögy: Szöllőhögy: n. V ájnk?perich 'Weingebirge': szh. Brdo [K8/a, K8/b: Szőllő hegy K8/e, K8/b: Szőlőhegy; sz, sző P: Szőllőhegy KI6: Szőlő h. Hnt, Bt: Szőlőhegy; sző] Ho, Ds, sz, sző és Lh. — P. sz. a szőlőhegy 1865-ben 200 hold nagyságú volt. 111. Bóji-dülő [MoFnT2: Idamajor] S, sz. A dűlő korábban Püspökibólyhoz tartozott. Most Idarnajor van a közelében. 112. Csipërda: Csipër, -be: Csipérd, -re, -be: Csipőfalva: n. Csipërdd: szh. Csipërda [K9/a, P: Csiperda; sz, 1] S, sz. Egykori település helye? Forrásaink (Györffy, Káldy-Nagy) nem említik ezt a nevet, csak térképi adat van rá 1853-ból. 113. Vasút: Bereméndi vasút Vasútvonal Siklós és Beremend között. 114. Kertök ajja: Falu ajja: Falu alatti berök: szh. Szëlszkâ bárá 'Selska bara' [K8/a, K8/e: Szelszka bara; holtágas 1 K8/b, K8/c, K8/d: Szelska bara; 1 K8/b: Szelska bara vagy falu alatti berek; holtágmeder neve K8/d: Szelska vagy falu alatti berek K9/b: Selskabara; sz, r K9/c: Szelszka bara, Kertek alja; sz, r] S, sz, r. A falu alatt húzódó terület neve. 115. Gyükés, -be [K8/a, K8/b: Gyükes; e K8/a: Gyükes-erdő; e K8/c, K8/d: Gyükés; sz K8/e: Gyükes; sz K9/a, P: Gyükés; e, sz K9/c: Gyükési erdő; e, sz, 1 K9/b, K9/c, P: Gyükés, Gyükés I.; sz, sző. A K9/c-hen ceruzás beírással még: Irtás] Ds, S, sz. Korábban e volt. 116. Tekergő, -be: Darovác, -ba: szh. Dáróvác 'Darovác' [K8/b, K8/d, K8/e: Darovác; r] S, r, sz. Ma is két kanyargós (tekergő) Vf között fekszik. A szh. daróvalac 'ajándékozó, adományozó személy' szó alapján a hely egykor adományföld lehetett. 117. Adica, '-ba: n. Adica 'Adica': szh. Adicà 'Adica' S, sz, r. A szh. adica 'kis sziget, szigetecske' alapján a helyet egykor víz vette körül. 118. Idamajori ut Űt. Idamajor felé vezet. 119. Irtás, -ba [K12: ~] S, sz. Korábban e volt. 120. Mészégető: n. Káligófv 'Kalkofen' [K16: Kalk stb.] É, mészégető hely volt. 121. Erdei-dülő [K12, MonFT2 : Erdei-dűlő] S, sz. Egykor e volt. 122. Pap-rét: Pap-tanya: Szerb-rét: n. Rácvízv 'Raizenwiese': n. Rácsigevíza 'Raizenwiese' [K8/b: Pap rétje; e] S, sz, r. Korábban a görögkeleti pópa rétje volt. 123. Pap-főd: n. Pfàfzfëld 'Pfaffefeld': n. Rócarpópafèld 'Raizenpopefeld' S, sz, r. A görögkeleti pópa birtokához tartozott. 124. Rados, -ba: szh. Rádos 'Rados [K8/'b, K8/c, K8/d: Rados; 1, r, mocsár, holtágmeder K9/a: Rados; sz] S, sz, r, 1. Korábban mocsaras hely volt. 125. Homokos, -ba: Homoki-dűlő : Piëszka, '-ba: szh. Pieszkóvi 'Peskovit' [K8/b, K8/d, K8/e: Pieszkovi; sz, körötte holtágmedrek K9/a, K9/c, P: Pieszkóvi; sz K9/b: Pieskovi; sz, r. A K9/c-ben ceruzás beírással még: Homok MoFnT2: Homokos] S, sz. Homokos talajáról. A szh. Pieszkóvi név a szh. pesak 'homok' és a peskovit 'homokos' szóval van kapcsolatban. 126. Kásádi ut Űt. Kásád falu felé. 127. Irtás, -ba [K9/c: Gyükés I.] Ds, S, sz. Korábban e volt. 128. szh. Trnyák 'Trnak': n. Sztrnyák 'Trnak' [K8/b, K8/d, K9/b: Trnyák; sz K8/a, K9/a: Trnyak; sz K8/e: Trnják; sz K9/b, K9/c: Trnyák; sz, r] S, sz, r. A szh. trnak 'tövisecske, töviske' szerint ez a hely tövises legelő lehetett. 129. [K9/a: Közös legelő; 1] 130. Kásádi ut Űt. Kásád falu felé. 131. Vëdrik: n. Védrich: szh. Vedrik 'Vedrik' [K8/a, K8/b, K8/d: Wedrik; 1, holtágmeder K8/a: Wedrik; tó, amely a holtágból keletkezett K8/e, K9/b, K9/c, K16: Vedrik; r, sz] S, sz, r. Korábban Mf, vízjárta hely volt. Részben még ma is Mo. A szh. vedrik 'patakmedri tisztás; tiszta mély víz' köznév is arra utal, hogy ez a hely egykor vízállás lehetett. 132. Sarok, -ba: Budzsák, -ba: n. Budzsák: szh. Budzsák 'Budzak' [K8/a, K8/d, K8/e: Budzsák; 1 K8/b, K8/c, K9/b: Budzsák; sz, r] S, sz, r. Korábban 1 volt. Sarkos hely. A szh. budzak 'sarok, eldugott hely' köznévvel van kapcsolatban. 133. Temető ajja: Temető-mellék: szh. Okoló gróblye 'Okoló groblje' [K8/b, K8/d: Okoló groblye; sz K8/e: Okogroblye; sz K9/b: Okokroplye; sz, sző] S, sz, r. A temető alatt van.