Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

kori erdő helyén. 56. Paprét S, sz, r. A mindenkori lelkész illetményföldje volt. 57. Apattyai-vőgy : Apattyaji-vőgy [P: Apatya; sz] VÖ, sz, nyárfás. 58. Apattya, '-ba [K8, 12, OrmSz: ~ K9: Apátya; sz P: Apatya; sz] S, sz. 59. Petrisi-mező [K12, MoFnT2: Petresi mező OrmSz: Pétris P: Petrés; sz] S, sz. Árpád-kori név lehet. Lásd még a 66. sz. név alatt! 60. Káposztás, -ba [K9, 12: Káposztáskertek; sz] S, k. 61. Apattyai-árok : Apattyaji-árok Vf. 62. Kanászkut Gémeskút a Petrisi-legelőben. 63. Petrisi-legelő S, 1 az azonos nevű szántóföldi dűlő mellett. 64. Kis-mező [K8, 9, 12, P: ~; sz] S, sz. 65. Korong, -ba [K8, 9: Korong mező K12, OrmSz: ~ P: Korong; sz] S, sz. 66. Petrisi-erdő [K8: Petres erdő K9: Petris K12: Petrési erdő] S, e. — Árpád-kori név lehet az előzménye (132.2: Verespeturligety: Györffy 1:317. Hetenye alatt!). 67. Birsómás [K9: Birsalmaszög OrmSz: Birsómaszög P: Birsalmaszeg; sz] S, sz. 68. Epörnyési-főd S, sz. 69. Epörnyési-tó [K8, 9, 12: Eperjesi tó; e, sz, Mo] Mf, S, lápos, sz, r. 70. Hatnyár [K9, 12: Hatnyár alja; sz] S, sz. 71. Birsómási-sarok S, sz, r. 72. Téglás, -ba S, bokros. Ma dögtemető. Az adatközlők nem ismerték: 20. K12: Kitár rét — 38. K8, 9, K12: Szaróbokor — 67. K9: Birsalmaszög OrmSz: Birsómaszög. Nem tudtuk lokalizálni: P: Vida égre (?); 1 P: Bencze P: Nagy kert. Az írásbeli nevek forrásai: K8=1856: BiÜ 773, 774; 1856: BiK 213, 214 — K9= 1863/66/82/90: BmK 273 — K12=1864: Kat. színes birtokvázrajz — OrmSz=1952: Földrajzi név Kiss Géza—Keresztes Kálmán Ormánysági szótárából — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Mészárosné Bolla Eszter, Mészáiros Zsolt főiisk. hallgatók, dr. Rónai Béla főisk. tanár. — Adatközlők: Kelemen János 60, Szántó János 60, Szálai Dezső 61, Szojkó Sándor 80 é. Lúzsok, -on, -rul, -ra, -i [BC1: Loszok BC4—7: Lusok BC8, SohQl, 2, 4—9: Luzsok SchQ3: Luzsok KI: Lusok Dorf K2—12, P: Luzsok Orm, OrmSz, OrmB, Hnt, Bt, MoFnT2: Lúzsok] — T: 651 ha/1131 kh — L: 255. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott falu volt, magyar lakossággal. Lakói azóta is magyarok. Csak a múlt század végén és századunk első éveiben élt itt néhány német és délszláv anyanyelvű. 1930-ban 289 magyar anyanyelvű lakta. 1970-ben 229 magyar, 18 német és 8 délszláv lakosa volt. — P. sz. „Lúzsokon a Csőszi dűlőben hajdan Csőszi falu létezett. — Tavai: Kis-tó, Nagy tó, László tó hires kender és len áztató tavak". A. sz. Valamikor régen ingoványos, mocsaras, vízálló terület volt a falu környéke. Fcs.: „Lúzsok, rád eggy nagyot húzok, Mert a néped civakodó, veszekedő túzok". Lúzsok [1346: Lusok: AnjouOkm. 4:588]. Szláv eredetű; vö.: cseh Louzek hn., or. JlyJKOK hn. — Tkp. értelme 'kis berek, kis rét'. Kevéssé meggyőző feltevés szerint a m. ló és sok 'falu' összetételével van dolgunk, amelynek tkp. jelentése 'lótenyésztéssel foglalkozó település'. (FNESZ. 390.) 1. Fő út: Fő utca [KI: Lusok Dorf, Hiv.: Fő út] U. Már az 1750-ben készült térképek is a falu fő utcájaként jelzik, de csak a falu nevére utalva. 2. Köz: Csapás [K2: öreg Erdő Rettek; r darabocska 1836-tól már a falu belterületéhez került. K2: Len Feld; sz 1836-ra már belterület. P: Csapás, Vizenyős] Fr, U. A jószágokat erre hajtják a legelőre, csak néhány ház van itt. 3. Tőttés: Tőtés Tö. A templomhoz vezető fűzfákkal szegélyezett gyalogút. 4. Kis-tó mlen. Csapadékosabb években vízállásos terület, szélein sás és nád is van. 5. Kultúrház: