Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

a legelőre. 155. Cigánytanya. Ta volt. Lebontották. Cigányok laktak itt. 156. Sára-rét [K2. 3: ~] S, sz. 157. Tapóca-düllő: Tapóca-rét [K2: Tapolczaj Réttek K8, 9, 10, 12: Tapolczai rét; r] S, r, sz. 158. Feneketlen-tó Régen mély tó volt. 159. Mosóhel Ide jártak mosni. 160. Nagy-bokor D, sz. 161. Nagybokori-kut Kút a Nagybokor dűlőben. 162. Szilágyi-legellő [K8, 9, 10, 12: ~] S, 1. 163. Kétcsigáskut Kút a legelőben. Szerkezetéről. 164. Uj-főd [K8: Uj földek] S, sz. 165. [K2: Hoszu Megye K8, 10: Hosszú megye; sz] 166. Harkányi ut [KIO: Harkányer Strasse] Út Harkányba. 167. Csik-gát [K2: Csik Gátol K8: Csik gát K9: Csiggát; r, sz KIO: Csikgát] S, sz. 168. Kerek-tó [K8, 9, 10: ~] Mf, Tó, sz, 1. 169. Proli-főd: Lopott-főd S, sz. 1918-ban osztott földek. 170. Kis-szeg [K2: Kiss Szegh K9, 10: Kis szeg; r] S, sz. 171. [K8: Uradalmi tagosított birtok; sz] 172. K9: Hoszumező; sz] 173. Kerek-cser [K2, 8, 9, 10, 12: ~] S, sz. 174. Berki-csatorna [MoFnT2 : ~] Cs. Az adatközlők nem ismerték: 72. K2: Gyüder Huttweyd auf dem Berg gegen Bisse — 99. K2: Csokmaj Szegh, Csokmai kender földek — 113. KIO: Eperjes — 124. KIO: Fünfkirchner Strasse — 125. K10: Hegyalja — 138. K2: Szillágh — 164. K2: Hoszu Megye — 166. K2: Csik Gátol — 170. K8: Uradalmi tagosított birtok — 171. Kö: Hoszumező. Nem tudtuk lokalizálni: K4: Bicsaki; sző K4: Cselöki; sző K2: Derék Szegh dülő K4: Fabian Szőllő je K2: Gyüder Hotter K4: Hajdú lakás K2: Hátas Réttek K2: Hétt derék között K2: Hosza utt föld K2: Marko földe K2: Nagy Réttek K4: Pokai; sző K2: Réttek Széllé K2: Röhl Csorda utt mellett K4: Vásár utt K4 Vendégfogadó. Az írásbeli munkák forrásai: K2=1764 SiUrad. Cans. fasc. 694, 1786: SiUrad. N 5, 1787: SiUrad N° 6. B. — K4=1842 SiUrad. Cons. fasc. 694. — K8=1865: BiÜ 222, 1867: BiÜ 221, 1900: BiÜ 223 — K9=1853: BmK. 92. — K10=1857: BiK 68/1 — MoFnTl: 1971. — Hnt: 1973. — Bt: 1977. — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Túrós Lászlóné tanár, Tislarics Márta főisk. hallgató. — Adatközlők: Balatoni Béla 75, Balatoni Béláné 70, Boros József 55, Csepeli János 75, Klement János 60, Teleki József 69, Túrós László 35, Túrós Sándor 67 é. 2 6 6. MAROK Marok, -on, -ru, -ra, -i: n. Muoárok: n. Moárok, in, aus, nach Marok, Márok&r [BC1, 4: Marok BC5, 6: Marok BC7 : Németh Marok BC8: Német Marok SchQl—6: Németh-Márok SchQ7—9: Német-Márok K6, 8: Marok K9: Németmárok K10: Deutsch Marok K16, P: Német Marok Hnt, Bt, MoFnT2 : Marok] — T: 1592/2766 kh — L: 838. A török hódoltság alatt magyar lakossága elhagyta, majd a hódoltság végén rácok telepedtek itt meg. A Rákóczi-szabadságharc idején lakói Szlavóniába menekültek. 1712—14 években települtek vissza a rácok. Falujuk az 1720—24 években idetelepülő bajorországi németség falujától délre feküdt, A németek betelepedését követő fél évtizedben a délszlávok mind elköltöztek. A faluban a múlt század közepéig kizárólag németek éltek; a század második felétől néhány magyar és szerb lakosa is volt. Szerb anyanyelvű lakossága az 1. világháború után Jugoszláviába optait. 1930-ban 91 magyar és 490 német anyanyelvű élt itt. Az 1950-ben a Marok néven egyesült Németmárcík és (Herceg-) Marótszentmárton községnek 1970-ben 452 magyar, 337 német és 11 délszláv lakosa volt. — P. sz. „Herczeg-Szent-Mártony más neve: Baierland (Bajor országból népesittetett be). Fő herczegi birtok volt. Hajdan ráczok lakták, 90 évek óta pedig német ajkú lakosság birja. Bajorországból érettek 1775 évben. 26 zsellér ház, 1 faoskola, és főherczeg Albrecht 101 holdnyi pusztája. Lakók merő németek és kisházasok. A határban lévő erdő a helységtől veszi nevét. — Német Marok neve: Deutsch Marok. Lakói: németek. A község népesittetett Bajor honból, — Frank törzsből. Németmárok csak 1720 után kezdett létezni, helye erdő volt, annak fájából épül-