Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

tek a fa házak és pajták, minek nyoma most is látható. A régi Marok alább, délfelé feküdt, és azt Ráczok lakták, és a Ráczischerfrdedhof név még most is ismeretes". — Fcs.: a Marokkal egyesített egykori Hercegszentmárton a század első negyedében vajákos emberéről, „csontkovácsáról" vált „híressé" egész Dél-Baranyában: „Mie szélit térin Pailánde Mann ruff" 'Man sollte den Bayerländer (?) Mann rufen' 'A szentmártoni (bájerlándi ~ pájlándi) embert kellene hívni' — tanácsolták, ha valakinek megrándult vagy kificamodott a végtagja, ill, csípőficama, ízületi vagy egyéb bántalmai voltak. Marok [1328: Moruch: Csánki 2:505.] 1950-ben Németmárok [1773: Hnt. 27.] és Marótszentmárton [1950: Hnt. 1973. 1008, de 1. 1882: Herceg-Szt.-Márton: Hnt. 312 és 1332—5: de S. Martino: Györffy 1:390.] községeket Marok néven egyesítették. A Marok hn. a m. Márk szn.-ből származik; a megkülönböztető szerepű R. Német- előtag a lakosság nemzetiségére utalt. A Szentmárton hn. a falu templomának titulusából, védőszentjének nevéből keletkezett. Az egykori birtokosokkal kapcsolatos Herceg- előtagot a szomszédos Borjádtól délre (Virágos határában) levő, az újabb Hnt.-akban már nem szerepeltetett Marótfalva [1328: Morouth: Györffy 1:339.] szn.-i eredetű előtagjával cserélték fel. (FNESZ. 408.) 1. n. Hútvád 'Hutweide' S, 1. 2. n. Jegzr-háusz 'Jägerhaus' É. Erdészház volt, ma lakóház. 3. Hútvád-pruna 'Hutweide Brunnen' Kút a legelőben. 4. Szentmártony: n. Pájlánd 'Bayerland' [BC1: Szent Martony BC2, 3: Szent Marton BC8, SchQl: Szt. Mártony SchQ2: H. Sz. Mártony SchQ3: Herczeg Sz. Mártony SchQ4: Herczeg Szent Márton SchQ5: Herczeg-Sz. Mártony SchQ6, 7, 8: Herczeg-Szent-Márton SchQ9: Herczeg-Szt.-Márton Bt, MoFnT2: Marótszentmárton] Fr. Lakói bajorok voltak. 1950-ig Hercegszentmárton, majd Marótszentmárton. 1950-ben község egyesítés történt. Azóta Marokhoz tartozik. Szentmárton középkori magyar falu [Györffy 1:390.] a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A hódoltság végén valószínűleg újra lakott helység volt; lakói ekkor már délszlávok lehettek. A 17. század végén ismét pusztává lett. Lakatlan a 18. században is, és csak a század végén népesedett be német telepesekkel. A múlt század közepétől kezdtek magyar anyanyelvűek is letelepedni a faluban; számuk igen lassan növekedett. 1930-ban 24 magyar és 192 német anyanyelvű lakosa volt. 5. n. Tidiser Vég [Kun Béla u] U. Töttös felé vezet. 6. n. Háuptkosza 'Hautgasse' [Kosut u K10: Haupt Gasse] U. A község leghosszabb utcája. 7. n. Prunskoszd' 'Brunnengasse' [K10: Brunen Gasse] U. 8. Némötmárok: n. Tájcs-Márok 'Deutsch-Márok' [P: Deutsch Marok] Fr. 1950-ig Németmárok, községegyesítés után Marok. 9. Kultúrház: n. Kulturháusz 'Kulturhaus' É. Rendeltetéséről. 10. Templom: n. Kheriha 'Kirche' É. Római katolikus templom, 1793-ban épült. Műemlék. Tornyának sisakja 1881-ben készült. Oltára és szószéke barokk. 11. Vëgyësbot: n. Vërchâusz 'Wirtshaus': n. Ksëft 'Geschäft': Jëgerhâusz É. Régen erdészház volt, ma italbolt és vegyesbolt. 12. n. Hin~r Ëk 'Hinter Eck': n. Kheriha Kasza 'Kirche Gasse' [K10: Kirchen Gasse, József Attila u] U. Itt áll a templom. 13. [KIO: Krämer Gasse; u] 14. Pincesor: n. Ruhkelar 'Ruhekeller' U. Itt állnak a falu pincéi, köztük néhány lakóház. 15. n. Hútvád-pruna 'Hutweide Brunnen' Kút a legelőben. 16. Szentháromság: n. Trájfáltihkájt 'Dreifaltigkeit' [K10: Kereszt] Szo. 17. n. Hútvád 'Hutweide' S, 1. 18. Vasútállomás : Állomás, -ra: n. Stáción 'Station' É. 19. Töttösi ut: n. Tídisar Vég 'Töttöser Weg' Űt Töttösre. 20. Szentmárton-puszta: n. Puszta 'Pußta': n. Naj puszta 'Neu Pußta' Ds, S, sz. Egykor uradalmi birtok volt. Lásd még a 22. sz. név alatt! 21. Pusztai ut: n. Tídisar Vég 'Töttöser Weg': Pusztáar Vég 'Pußtaer Weg' Üt. Szentmártonpusztán át Töttösre vezet. 22. Szentmártonpuszta