Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

MoFnT2: Szigeti-láz] S, e. — P. sz. „marha átjárás vala, szigetbeli földekre". 206. Csonka, '-ba [K5, 8, 9: ~] S, sz. 207. Csonta, -ba [K8, 9, P, MoFnT2: ~] S, e. — P. sz. fiatal erdő. 208. Gát-mező [K8, 9, P: ~; r] S, e. 209. Fáli-rétikut Kút. 210. Egör-erdő S, e. Égerfás hely. 211. Körtönyei-sziget [K3: ~] S, sz. A Körtönyei-berek veszi körül. 212. Körtönyei-berök [P: ~] Mo, berkes. 213. Körtönye, '-re [K5, 8, 9, 12, P: ~ MoFnT2: Körtönye-domb] Ds, sz. P. sz. „hajdan itt lakosok települtek; most szántó". 214. Cseri-irtás [K9, P: *y]; S, sz. 215. Hosszú, -ba S, e. 216. Hosszu-vőgy S, sz. 217. Nagy-mező [K9: ~] S, sz. 218. Cserfás [K5, 8, 9, 12, P: ~] S, sz. — P. sz. „hajdan cseres erdő volt". 219. Hársfák S, e. 220. Kettős, -be [K5, 8, 9, 12: ~] S, sz. 221. Luzsoki ut [K9: nach Luzsok] Űt Luzsokra. 222. Papcsa-vőgy S, sz. 223. Asó-kut Kút a D-i határon. 224. Sastya, '-ba [K5, 8, 3, 12, P, MoFnT2: ~] S, e. — P. sz. „községi és urad. erdő". 225. Áztató, -ba [K9, P: ~] Mo, 1. P. sz. „kender áztató hely". 226. Sastyai erdészház [Hnt, Bt: Sastyai erdészlak] É. Vadászház a Sastyában. 227. Nádfarok [K5, 8, 9: ~] S, sz, 1. Nevét alakjáról kapta. Nádas, sasos. 228. Határ-szé S, sz. Zaiáta, Kémes, Lúzsok határolja. Az adatközlők nem ismerték: 42. K8, 9, P: Pál láza, Palása — 48. K4: Molakó Köz — 53. K4: Szánicsa P: Szamicsa — 63. P: Mózska szállása — 86. P: Torzsszeg — 88. P: Baker — 91. P: Timrus, Seines — 127. P: Fontos — 137. P: Borihegy — 175. P: Tilámos — 178. KI2: Gugyó — 179. P: Diós rév — 194. Cseristók — 205. MoFnT2 : Szigeti-láz.Nem tudtuk lokalizálni: P: Bábindomb P: Barkás; 1 P: Besenye szigete; 1 P: Borsláza P: Csermező; sz P: Deres rét P: Dombor; berkes kaszálók P: Döngör P: Gajdon Mirkóné rétje; 1 (községi) — hajdan Gajdon tulajdon volt. P: Gilbócza, Gilbácsa; e P: Gosztó csapása; hajdan a ráczság Várszigetbe ezen akart bemenni (vö. : rácz futás) — most vizes legelő P: Gyunat; 1 hajdan vízfolyás volt. P: Hosszú nyáros, (vízállásos) P: Jakabeger; vízállásos legelő P: Jótos völgy, János völgy; berek, sz, vízállásos hely P: Kiscsapás P: Kis rekettye; berkes legelő P: Kutyadombora; 1 P: MalomdöngÖre; e hajdan itt malom volt; urad; erdő és vízfolyásos hely, ül. ki van száradva. P: Nagy rekettye; berkes 1 P: ördögóla; 1 P: öregnyerés; e P: Pelicsuma; 1 P: Pestina; e P: Peti Istók gátja, P: Simos; 1 PVSurós; kenderföld P: Tóthcsapás P: Vas Dávid rétje; hajdan a Vas család kaszálója, most községi 1 P: Várszigeti berek; 1. Az írásbeli nevek forrásai: K3—-1827: Mont. 479. — K4=1832: Dras Ad. N°= 517. — K5=1864: Dras. N°=3. — K8= 1864: BiŰ 375, 647. — K9=1853: BmK 142. — K12=1866/84/90 színes kataszteri birtokívek — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Túrós Lászlóné tanár, Kocsis Erika gimn. tanuló. — Adatközlők: Horváth Dezső 28, Margit Sándor 68, Martin Sándor 48, Mecskei Károly 51, Nagy Lajos 67, Nagy Lajosné 60, Nagy Márta 16, Répás József 56, Sumoni János 70, Tóth Sándor 54, Vida István 47 é. 261. VILLÁNYKÖVESD Kövesd, -en, -ről, -re, -i: n. Kővis, in, fom, auf Kóvis, Kóviser [BC1: Kenesd BC2: Raes Kövesd BC3 : Racz Kőuesd BC4: Kövesd BC5—8, SchQl—9, KI, 3, 12, P: Kövesd Hnt, Bt, MoFnT2 : Villány kövesd] — T: 751 ha/1305 kh — L: 504. Kövesd a török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd a hódoltság végére újra benépesedett. Lakói ekkor rácok voltak. A felszabadító háborúk nyomán ismételten pusztává lett, de lakossága visszaköltözött. A délszláv lakosság - mellé 1750 körül települtek le német anyanyelvűek. Lassan megkezdődött a délszláv lakosság elköltözése. A múlt század elejére német ajkúvá lett az egész falu. Az 1830-as években magyar anyanyelvűek kezdtek a faluba költözni; számuk 30 fölé csak századunkban