Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
részint: n. Kirihakásze 'Kirchengasse': n. Krájcveg 'Kreuzweg': szh. Crkvëni szokâk 'Crkveni sokak' Űt. 15. Templom, -ba: Katolikus templom: n. Kirih 'Kirche': szh. Kátolicská crkvâ 'Katolicka crkva' É. A felekezeti megoszlást tükrözik a nevek: jelző nélküli alakban a katolikus, jelzős szerkezettel a felvidéki reformátusok és gör. kat. szerbek nevezik. 16. Iskola: n. Súl 'Schule': szh. Kâtolicskâ skolâ 'Katolicka skula' É. A régi rendeltetéséről. 17. n. Kvérge Vëg 'Querer Weg': szh. Prijëki pút 'Prijeki put' Űt. A szőlőkbe vezető utakat rövidítette le. 18. Alsó rész: n. Unztuerf 'Unterdorf': szh. Dolnyák 'Dolnjak' [Kossuth Lajos u] Űt. A község É—D irányban húzódó utcájának a templomtól D-re és egyben mélyebben fekvő része. 19. Tanács, -ba: n. Tonács: szh. Opstiná 'Opstina' Lippó, Bezedek, Sarok, Ivándárda közös tanácsa. 20. Kosztonál föl: n. Kósztaperik 'Gostoberg: szh. Hájducski pút 'Hajducki put' Űt. Az ott lakó család nevéről. — A. sz. 60—70 éve őrház volt a dombon, mellette kút. Onnan hordták az asszonyok a vizet babfőzéshez. 21. Dónernél föl: n. Hânszpërih: n. Kíszperih 'Hansberg, Kiesberg': szh. Bëzëdëcski pút 'Bezedecki put' Út. Az ott lakók nevéről, ül. ez volt régen a Bezedekre vezető földút. 22. Kipli, -re: n. Kipl 'Gipfel': szh. Ledina 'Ledina' Kifli formájú domb, régen legelő volt. 23. Tőtösi ut: n. Tídiser Vég 'Töttöscher Weg': szh. Titoski put 'Titoski put' [Kl: Via ex Töttös ad Lipova; ut K8: N. Bolyba; ut] Űt. Földút, jelenleg is használják. 24. Kisvasút: n. Hësâftszvëg 'Herrschaftsweg' [K12: Üt és gazd. vasút] Űt. 25. A tőtösi erdőnél: Marina-dülő: n. Hësâftszfëld 'Herrschaftsfeld': n. Pâim Tídiszr Váld 'Beim Töttöser Wald': szh. Sáinszki határ 'Spainski határ' [KI: Grabova 'Gyertyános': e K8: Maradékföldek; sz K12: Dubrava MoFnT2: Marinna-dűlő] S, sz. 26. Podrëform, -ra: n. Pódrefuerm 'Bodenreform': szh. Dubràvâ 'Dubrava': szh. Podrëform 'Podrëform' [K8: Dubrova, Lóheresek; r K9: Dubrova K12: Dubrava] S, sz. Az egykori Dubrava területéhez tartozott a 25, 26, 28, 29, 30. Az 1920-as földreform során kiosztásra került terület neve Podrëform. A régi térképek (K9, K12) a Dubrava névvel a község jelenlegi belterületétől D-re, DK-re és DNy-ra lévő területeit jelölték. — A. sz. a határ nagy része erdő volt. 27. [KI : Gallila; kis tó a határon] 28. n. Váltfelt 'Waldfeld': szh. Sumáriná 'Sumarina' S, sz. 29. n. Hútvát 'Hutweide': szh. Utriná 'Utrina': szh. Lédiná 'Ledina' [K12: Dubrava] S, sz. 30. Szőllő, -be: n. Váikoete 'Weingarten' szh. Pànyëvâ 'Panjeva' [K8: Pányeve, Szőlők K12: Dubrava MoFnT2: Panyeva] S, sző, sz. 31. Majsi ut: n. Mâjse r Vé"gf 'Maiser Weg': szh. Májski put 'Majski put' Ut. 32. Mariannapuszta: n. Mâriânâpuszte 'Mariannpußte': szh. Mariáná pusztára 'Marijana pustara' [Hnt: Mariannapuszta] Lebontották, már egyetlen épület sincs meg. A múlt század végén alakult, lakói főleg magyarok. 1930-ban 19 magyar és 3 német anyanyelvű lakosa volt. 33. n. Oréndekéde 'Arendekette': n. Páhtféld 'Pachtfeld': szh. Arëndszki lánci 'Arendski lanci [KI 2: Szelistye] S, sz. Lánccal felmért hely. Árendába kiadott földek. 34. Cigáinerálé 'Zigeunerallee' : szh. Cigánszká lënijâ 'Ciganska lenija' Űt. Ha a cigányok fát loptak az erdőben, ezen az úton pihentek meg. 35. Papföld: n. Kátólisesz feld 'Katolischer Feld': szh. utrinë 'Utrine' [K8: Zsellérek maradékföldjei] S. sz. 36. Iskolaföld : n. Lérerszféld 'Lehrersfeld': szh. Crkvënâ 'Crkvena' [K8: Luscsics] S, sz. 37. Szelistye -'be: n. Szelistye, Hanffelder 'Hanffelder': szh. Szëlistyë 'Seliste' [K8: Szelistye; sz, Szelistje, Kenderföldek; sz K12: Szelistye MoFnT2: Szelistye] S, sz. 38. Mároki ut: n. Moerok&r Vëg 'Mároker Weg': szh. Márocski pút 'Marocki put' [K8: Marokra; ut] Űt. 39. Kereszt: n. Krájc 'Kreuz': szh. Krszt 'Krst' Az 1920-as években építtette Ferth Miklós családja. 40. Bezedeki ut: n. Pëzedëker Vëg 'Bezedeker Weg': szh. Bëzëdëcski
