Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

2 2 8. KISBUDMÉR I Kisbudmér: Kisbudmér, -on (-roi), -ra, -i: n. Klâbudmër, in, fon, nah Klá­budmër, Klábudmérar [BC1: Kys budmia BC2, 3: Kys Budmer BC4: Kis Bud­mér BC5, SchQl, 2: Kis Budmir BC6: Kiss Budmir, Kiss Budmér BC7: Kis Pudmir BC8: Kis Budmér SchQ3 —5: Kiss-Budmir SchQ6 —9: Kis-Budmir Kl, 3: Kis Budmir, Kiss Budmér, Klein Budmir, Klein Budmér KB: Kis Budmér K9: Kis Budmer, Klein Budmér K12: Kisbudmér P: Kis Budmir Hnt, Bt, Mo­FnT2 : Kisbudmér] — T : 565 ha/983 kh — L : 209. Valószínűleg még a török hódoltság elején (esetleg már korábban) elnéptelenedett. A hódoltság végén rácok (szerbek) éltek itt. 1701 után ezek elmenekültek, majd 1711 —1712-ben viszatérve ismét itt telepedtek le. 1724—1752 között az egész falu népes­sége kicserélődött: a szerbek helyére németek jöttek. A múlt század második felétől néhány nem német anyanyelvű család is élt itt. 1930-ban 5 magyar és 360 német anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 133 magyar, 75 német és 9 délszláv lakta. — P. sz. "A község hajdani szerb lakóitól nyerte nevét, kik Magyar országban bevándorol­tattak és Nagy és Kis Budmir határaiban kerestek alkalmas helyet megtelepedésük­re, ekkor lelkészük így szólt híveihez ne ká Budmir (legyen békesség) ... és onnan vette elnevezését. A szerbek azonban a Németországból bejött németek által kiszo­ríttattak, s jelenleg [1865] csak németek lakják". Kisbudmér [1291: Budmer: Györffy 1:290]. A Budmér hn. puszta szn.-ből alakult magyar névadással; vö.: 1138/1329: Budmer szn. (MNy. 32:135). Ez utóbbi szláv eredetű; vö. szb.-hv. Budimir szn.; cseh Budimir szn. A Kis- [1773: LexLoc. 31] előtag a falu nagyságára utal, és a szomszédos Nagybudmér elő­tagjával van korrelációban. (FNESZ. 338.). 1. Pincesor: n. Këlzr Rája 'Keller Reihe' [Kossuth Lajos u] U. 2. Fő utca: n. Háuptkásza 'Haupt-Gasse' [Kossuth Lajos u] U. 3. Tanácsház : n. Gamáindst­háusz 'Gemeindehaus' É. Tanácsi kirendeltség. 4. Temető: n. Frídhóf 'Fried* hof Te. 5. Iskola: n. Súl 'Schule' É. Jelenleg csak alsótagozattal működik. Meg­szűnőben van, Borjádra körzetesítik. 6. Templom: n. Kirihd 'Kirche' É. A falu rk. temploma. 7. Budméri ut: n. Budmërar Vëg 'Budmerer Weg' [K8: Nagy Budmér felé; út K9: Kis Budmeri Ut; út] Űt. 8. [K3: Hutweid; 1] S, 1. 9. n. Ev\ara jung Váin­káta 'Obere junge Weingarten' [K9: Grose lange theile; sz, sző K8: Grose lange theil; sz, sző K12: Lange Theiler, Hosszú dülő] Ds, sz. 10. Széles-dülő: n. Prát Tàïler 'Breite Teiler' [K9: Grose Viesen thai; sz, sző P: Wiesenthal; r] Ds, sz, sző. Kiterjedéséről kapta nevét. 11. n. Esta Prika 'Erste Brücke' Híd. 12, n. Cvát Prikd 'Zweite Brücke' Híd. 13. n. Pódréform 'Bodenreform' [K3: Wieser Thei­ler; sz] Ds, sz. Földreform földek 1926-ból. 14. n. Trít Prika 'Dritte Brücke' Híd. 15. n. Jungd Váinkáta 'Junge Weingarten' [K8: Junge Weingärten K9: Neue Weingarten; sz, sző K12: Uj hegy] Ds, sz. 16. n. Szándgíbel: n. Szand­higaV 'Sandgipfel, Sandhügel' [K3: Freyfeld; sz K9: Sandgiebel; 1, r, sz P: Sand-gippel; 1] Ds, S, sz. Homokos hely. 17. Karasica: n. Käräsic [KB: Főcsator­na; csatorna K12: Főcsatorna MoFnT2: Karasica] Vf. 18. n. Fihtrib 'Viech­trieb' [K9: Vichtrib; 1, sz P: Viehtrieb; 1] Ds, 1. Csak marhalegelőnek használ­ták. 19. n. Gébsz Krájc 'Gebs Kreuz' Ke. Geb (Gőb?) nevű építtetőjéről. 20. n. Untar junga Váinkáta' Untere junge Weingarten' [K9: Kleine lange theile; sz, sző K9: Kleine langethe; sz, sző K9: Junge Weingarten; sz, sző. K12: Junge Weingarten, Uj hegy] Ds, sz. 21. n. Arnoldsz Krájc 'Arnolds Kreuz' Ke. Arnold

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom