Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
felmérés térképei — Eis.l = 1792/1823: Eisenhut György: Oppidum Mohács (térkép Mohács környékéről) — Eis.2 = 1820: Eisenhut György: A Mohács és Kölked közti Duna-parti hátat átvágó vízfolyások és mesterséges fokok. Bm.L. 13. (Közli: And. 32) Vás.l = 1827: a Vásárhelyi-féle felmérés térképei — Vás.2 — 1841: „Boki átmettszéstől Kis Kőszegig átnézeti térképe — Sárkány Duna kigyózaitjámak átmetitszési" terve. Bm.L. 229. — Kocz. =ç 1838: Koczián Josef: Baranya Vármegye Föld Abrosza — F2 = 1858: A második országos katonai felmérés térképei — K8: 1859 BiŰ 421, 1872: BiÜ 422, 1887: BiŰ 423 (Kölked) — K8/D = 1874: BiÜ 127/1—2, 1880(7): BiÜ 128/1—2 (Darázs) — K9 = 1854: BmK 162 (Kölked) — K9/I = 1854: BmK 117 (Izsép) — K12 = 1835/1886: Kataszt. színes birtokvázrajz (Kölked) — K12/D — 1855: Kataszt. színes birtokvázrajz (Darázs) — P = 1865 — BT. = 1880: Átnézeti térképe a főhercegi bellyei uradalomnak. Überischts-Karte des erzherzoglichenn Gutes Bellye. 1:72000. Orsz. M. Gazd. Egyesület — BU. = 1883: Albrecht főherceg ö Fensége Bellyei uradalmának leírása. Bécs. Kiadja az orsz. m. gazdasági egyesület. Melléklet. — K16 = 1882—84: A harmadik orsz. katonai felmérés térképei — F4 = 1924— 27 : A negyedik orsz. katonai felmérés térképei — HK. 1929 = Horváth Kázmér: Mohács. A város fejlődéstörténetének vázlata — Ism. = 1934. Pécs—Baranyai Ismertető. Szerk. Kalotai László — Hidr.Atl. = 1962: Magyarország hidrológiai atlasza. I. sorozat 9. — K17 = 1963/ 1964 : A kataszt. térkép 10 000-es fénymásolata (Kölked és Erdőfű) — K18: 1973/1977: Kölked és Erdőfű 2000-es belterületi térképének fénymásolata — K19 = Bédai erdészeti térkép (Mohács) — Btl: 1970 — Hnt: 1973 — Bt2: 1977 — MoFnT2 : 1978 — And. = Andrásfalvy Bertalan: Dunamente népének ártéri gazdálkodása az ármentesítés befejezéséig. Szekszárd 1975 — Brod. = Brodarics históriája a mohácsi vészről. Ford. Szentpétery Imre — Ete — Ete János gyűjtése a telekkönyvi térképről (Kölked). Gyűjtötték: Nyúl Ferenc isk. igazgató, dr. Hoffmann Ottó főisk. docens, Övári Lajos igazgatóhelyettes, Szűcs Lajos adóügyi előadó. Tatai Imre tanító — Adatközlők: Árki György 60, Balog János 47, Balogné Ealog Erzsébet 45, Békefi József 63, Bognár Ferenc 72, Bősz Lajos 76, Bruckner Károly 67, Csabai Ferenc 71, Csornai János 82, Deli József 69, Feth Józsefné 47, Harsányi Jenő 73, Jasper Istvánné 79, Kollár József 64, Kolláth Lajos 75, Komlósi Ernő 55, Komlósi Ernőné 50, Kovácska József 79, Martin János 69, Mogyorósi Györgyné 65, Müller János 71, Óvári Lajos 45, Óváriné Kresz Ilona 45, Sirok József 70, Szíjas György 50, Sztárcsevics János 67, Szűcs Lajos 42, Tatai Imre 45, Turóczy Ferenc 34, Várkonyi Antal 71, Várkonyi Antalné 68 é. 2 2 6. NAGYBUDMÉR • Buàmér, -on, -ru, (-roi), -ra, -i: n. Krószbudmér, in, von, nah Krószbudmer, Krószbudmérzr 'nagybudméri': szh. Veliki Budmir, u Veliki Budmir, u Veliki Budmiru, iz Veliki Budmiru [BC1: Nagy Budmia (!) BC2: Nagy Budmer BC3, 4, 5, 8: Nagy Budmér BC5, 7, SchQl: Nagy Budmir SchQ2: N.Budmir SchQ3— 9: Nagy-Budmir Kl, 3: Budmér, Nagy Budmér, Nagy Budmir, Gros Budmér, Gr. Budmér K8: Nagy Budmér K9: Grosz Budmér K12: Nagy Budmér P: Nagy Budmir Hnt, Bt, MoFnT2: Nagybudmér] — T: 1015 ha/1764 kh — L: 353. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A hódoltság végére rácok népesítették be. 1702 után lakói elmenekültek, és 1711—1712-ben tértek vissza. Rác lakossága mellé a múlt század elején kezdtek németek betelepedni. A németek száma a század második felében rohamosan emelkedett, és 1870—1880 között haladta meg az 50%-ot. Ezt követően a szerbek száma állandóan fogyott. 1920 után kb. 180 fő optait Jugoszláviába. 1930-ban 22 magyar, 420 német és 8 szerb lakosa volt. 1970-ben 143 magyar, 190 német és 21 délszláv élt itt. — P szerint a község „Elnevezését hajdani ős szerb lakóitól vette, kik magyarországba bevándoroltak. .. hogy többé és tovább ne költözzenek, az akkori lelkészük... híveihez akként szólt: ne ká Budmir (legyen békesség) és ne költözzünk beljebb az országba, és így Nagybudmirnak elneveztetett".
