Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

ei a régmúltbari. 409. Kubatov-tanya: Horgász-tanya Ta, horgászás céljára. 410. Ásó-bédai-magasles Építmény, fekvéséről. 411. Vallër-tanya: n. VáUr-Szalás 'Waller-Hof': szh. Vàlërov szálas 'Valerov salas': rc. Kàszâ lu Váler 'ua.' Ta volt, az 1960-as években lebontották. 412. Zsábra, '-ba: Zsabia, '-ba Zsabica, '-ba: n. Zsábicz 'Schabitza, Fröschlein': szh. Zsábra 'Zabra': szh. Zsabica 'Zabica' : rc. Zsábicá 'ua.' Mf, Mo, n, lapos, Hág maradványa. A szh. nevek 'kopoltyú' és 'kis béka' jelentésűek. — Nh.: A Zsabica valamelyik „földfoglaló", bérlő feleségének beceneve volt. 413. Bok, -ba: Bokk, -ba: Boki-erdő: n. Boukk 'Bok': n. Boukir Vált 'Boker Wald': szh. Bok 'Bok': szh. Bocská sumâ 'Bocka suma': szik. Bok 'Bok': szik. Bocki lësz 'Bocky les': rc. Bokk 'Bok' [Vás.2, 1880: BT, 1883: BU. 235: BoTc; e, n K16, F4, MoFnT2: ~ Mérn., K17: Boki erdő Bt2, MoFnT2: Bokerdő] Mf, e, ri, kevés r, 1, Mo, vízállás. Lásd még a 316. sz. nevet! —"Nh.: az 1880-as évek gátépítése után az első révészről (384. sz. név) nevezték el. — A helynév bizonyára régebbi; további kutatás derítheti ki, összefüggésbe hözható-e a következőkkel: szh. bok 'oldal, csípő, derék, tompor, ágyék,'kis védett öböl'; szlovák bok 'sár, piszok'. A FNESZ. 124. sz. a Bókod helynév töve az ótörök buq 'meghajlít, alágörbít' igével hozható kapcsolatba. — A terület 1920 előtt Izsép község tulajdona volt. Ide tartozik: 346, 370, 384, 400, 412, 414—7, 428, 433—8, 442—3, 446—7. 414. Boki-mocsár: Boukdr Maraszt 'Boker Marást' : szh. Bocská bárá 'Bocka bara' : rc. Mursïlë dö Bokk 'Bok mocsara' Mo, vízállás, a hasonló nevű dűlőben. 415. Telefonos lénia: n. Télefounlíni 'Telephonlinie, ~ Schneise' Erdei nyiladék, Üt. Az 1940-es évek végétől telefonvezeték kíséri. 416. Macskaluk : n. Khâcï'lëh&r 'Katzenlöcher' : szh. Mâcsijâ rupâ 'Macija rupa' rc. Grâpâ muci 'ua.' [MoFnT2: Macskalyuk] Mf, e, 1, vízállás, Mo — öreg, odvas fűzfákba telepedett vadmacskákról. 417. Senki szigete: Határ-zátony: n. Krënchâufa 'Grenzhaufen': szh. Grânicsâski prúd 'Granicni prud' : szh. Grânicsâskâ âdâ 'Granicna ada' Szg, zátony e, az országhatáron. Lakatlan, azért kapta az első nevet. — Nh.: régen az urak ide jártak szalonkázni. 418. Vasúti átjáró Ür. 419. Ásó-Béda: n. Ena Bëdâ 'Unter-Beda': szh. Dolnyâ Bëdâ 'Dolina Beda': szik. Dolnyâ Bëdâ 'Dolná Beda': rc. Hol dë zsosz Beda: rc. Bédán zsossz 'ua.' [MoFnT2: Alsó-Bédá] S, e, fekvéséről. Lásd a 316. sz. névnél! 420. Bélavári kanyar: n. Bélavári-Krimm 'Bélavári-Krümmung' Űr. országúti kanyar, a közeli erdészház (431. sz. név) lakójáról. 421. Erdőfűi homokbánya: Homokbánya: n. Pusztd-Szantkrúva 'Pußta-Sandgruben': szh. Pjëszkulyâ pusztára 'Peskulja pustara': szh. Piëszka bánya 'Peskulja': szik. Piëszkovâ bânyâ 'Pieskova banâ' B volt, Erdőfű közelében. 422. Határ-gödör főső G, vízállás, fekvéséről: az országhatár közelében. Ujabb név. 423. Jélicslénia: n. Jëlics-Lini 'Jelitsch-Linie, ~ Schneise': szh. Jëlicsëvâ lënijâ 'Jeliceva lenija': rc. Jëlics-lëniâ 'ua.' [K19: Jélics nyiladék] Erdei nyiladék. Üt. A hévadó feledésbe merült. 424. Vadgesztönyés : n. Vüdakhesztdváld 'Wildkastanienwald, Roßkastanienwald': szh. Këszlënovo 'Kestenik': rc. Podúre giscsiny 'gesztenyeerdő': rc. Szlbácsics '?' Mf, e, fél hektárnyi, ligetszerű gesztenyés. 425. Ilimány, -ba: n. Rimán Tliman': szh. Ilimány Tlimanj': rc. Ilimány 'ua.' Mf, e, n, 1, vízállás. — A. sz. Ilimány Károly szerb erdőbérlőről. — Andrásfalvy sz. az itt helynévként előforduló limány (limányos) közszó „a vízzel sekélyesen és időszakosan elborított terület neve, az elöntés alatt vagy közvetlenül utána, mikor még a felázott talaj nem száradt fel.". (And. 29.) Hasonló nevű dűlő [P: Illimány MoFnT2: Ilimány] található a Bács-Kiskun megyei Nagybaracska mai határában, a Mohácsi-szigeten, azelőtt Mohácsé. — P. sz. „nevét fojójától (horvátul: Limán) névtől veszi". 426. Erdőfűi fahíd: Erdőfűi vasúti híd: n. Poup-