Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

hagyta, mivel a bíró által sem serkentetett arra ..." K12: Puszta és Csereföld; 1, sz K17: ~] Gs, mlen, a Vízügyi Igazgatóság anyagnyerő helye a gátépítéshez. Egy része belterület. Lásd az 50. sz. nevet! A külterületi rész azelőtt sz, 1950-ig egyházi javadalom is [K12: Kölked ref. Iskola, Kölked ref. lelkész]. A harmadik név eredetéről lásd a 64, 130. sz. neveket! 250. Jágity-tanya: Kâszâ lu Jágics 'ua.' Ta, Lh. 251. Marhadelelő Mf, S, 1, fűzfacsoporttal, rendeltetéséről. 252. Harci-kastéj: rc. Domnuluja 'úri; az úr kastélya' [Kor.: Harczi-kastély] É, azelőtt nyári vadászkastély az 1910-es évekből, volt tulajdonosáról, egy mohácsi földbirtokosról, őrtornyáról lőtte a vadakat. Most tavasztól őszig a tsz tehenészei lakják, akik a csordát legeltetik a környéken. 253. Rákos, -ba Mf, lapos, vízállás. Itt föltehetően rákászni lehetett a múltban. (Vö. And. 41 !) 254. Ivató-tó [K17: vízállás] Tó, a Petőfi Halászszövetkezet szaporító tava. Űj keletű név. 255. [Vás. 1: Kessző; e] 256. [1859: And. 155: Közös tó; tó ,,a kölkedi püspöki jobbágyok a Bellyei Uradalommal közösen halászták"] 257. Sirinai erdészház: Szulimán, -hó: rc. Kászá lu Szulimán [Mérn.: Pál ő(rház) Hnt: Szúnyog-sziget erdészlak, Szúnyogsziget erdészlak] É volt, erdészház. Az erdész nevéről. Az 1960-as években lebontották. 258. Figyelő, -re D, épületrommal, kúttal. — A. sz. innen Ny-ra a Janus Pannonius Múzeum régésze késő avar és gepida települést tárt fel 1973-tól kezdve folyamatosan. Eddig kb. száz cölöppel erősített, nádtetős veremkunyhó került elő; kemencékkel, gabonavermekkel és cseréptörmelékkel. 259. Litva, '-ba, '-ra [K17: ~] S, sz. Eredetét nem ismerik. 260. [Eis. 2: Határ fok K8: határ fok] Régen vf, Cs volt. 261. Kő-gát: Kő-hányás [K17: kőgát] Tö, vízállást kettéválasztó gát. 262. Katolikus temető: Temető, -be: rc. Mormunc dö Rumun 'román temető' Te. Mindkét temetőbe (66. sz. név) temetkeznek, de néhány éve ez a köztemető. A cigányokat régebben a DK-i sarokba temették. 263. Berkó-tanya: rc. Kászá lu Bérko 'ua.' [Kor.: Kis Deák-tanya] Ta, Lh. 264. Pislicár, -ba: Piszlicsár, -ba [K17: Pislicár] Mo, 1, e, vízállás. A második név újabb keletű. A piszlicsáré-ból 'jelentéktelen' vagy 'sekély víz' szóval van kapcsolatban. Valószínűbbnek látszik, hogy a szh. pislicár 'kiskereskedő, szatócs' tulajdonnévi alakja, ill. az egykori gazda neve. 265. Pislicár-Duna Hág szakasza, a hasonló nevű dűlőrész mentén. Újabb keletű elnevezés. 266. [Eis. 2: Kaba Könyek] A szabályozás előtti Duna-meder 'könyök' formájú hajlata volt. A Kaba 'nagy ragadozó madár' jelentéssel (pl. kabasólyom, karvaly) szláv jövevényszó. Vö. TESZ. II. 289. Ártéren Kaba, Kába víz-nék nevezték a nagyon mély medrű sötét színű állóvizet vagy folyószakaszt (And. 34.). 267. Pál gödre: rc. Grápa dö Pál 'ua.' [K17: vízállás] G, vízállás, tulajdonosáról. 268. Dögtér: Dögtemető : rc. Grápé 'gödör' Gs, mlen. Rendeltetése megszűnt. 269. Víztározó G, n, vízállás. A falut védő körtöltéshez innen vitték a földet. 270. Gátőrház: Erdősi-gátőrház [F4: Vizslák őrház Hnt, Bt 2: Kölkedi gátőrház; Lh] É, Lh, rendeltetéséről, a gátőr nevéről, a dűlőről (290. sz. név), ill. a községről. 271. Sarok-erdő: rc. On kom dö pudúre 'egy sarka az erdőnek' S, e, fekvéséről: két holtág találkozásánál. Nyaranta delelő is. 272. [Eis. 2: Határ fok] Régen vf, Cs volt. Lásd még a 260., 459. sz. neveket! 273. [Vás. 1: Forgó] 274. [Eis. 2: Uj fok; Cs, vf] 275. Törökdombi-sertéstelep: Sertéskombinát [Hiv.: Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Törökdombi Sertéstelepe] Tel., a tőle D-re fekvő történelmi nevezetességű Törökdomb-vól [Kocz.: Török Halom K16: Türkenhügel F4: Törökdomb] 1970— 72-ig épült. A telep közelében, a Fekete kaputól [K16: Schwarzes Thor F4: Fekete kapu] kb. 400 m-rel K-re a J. P. Múzeum régésze 1973-tól 300 késő-gepida és avar sírt tárt föl. Lásd még a 258. sz. nevet, valamint: BHt. 1976: 389/26! 276. Ebástya: rc. Ibástyé G, vízállás. A név eredetét nem ismerik. Lehet, hogy a szh.