Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Lásd még a 233, 235. sz. neveket! 222. Akác sor. A határ szélét jelző öreg akácfák sora. 223. [Eis. 1:16: Duo Cumuli metates cum Archi-Ducali Domino Belle construct! de sinentiam Tereni Kölkediensis, et progressum Terreni Mohacsiensis, et progressum Terreni Mohacsiensis Praedii Laimir, désignantes. 'A bellyei főhercegi uradalommal közösen készített két határhalom, mely jelzi a kölkedi földek végét és a Mohácshoz tartozó Laimirpuszta kezdetét.' 224. [Vás. 1: Fejetény; sz] Ide tartozott: 190., valamint a 117., 237. sz. nagy része. 225. Villany oszlopos ut Űt, 1981 óta kövesút az eszéki—mohácsi országút (156. sz. név) felé. Villanyoszlopsor kíséri. 226. Kollár-tanya : rc, Kászá lu Kolár Ta, Lh. 227. Csapás, -ra: Csordajárás: re. Kágye 'út' Üt. A mellette húzódó Régi-főcsatorna (213. sz. név) feltöltötődött árkával együtt, széles állaterelő út volt a legelőkre. 228. [K12: Forgó L; 1] 229. Uradalmi-forgó [K12: Uradalmi Forgó; 1 P: forgó] S, 1, csordalegelő. — P. sz. „egykor a Duna erre folyván, nagy fordulása és örvényességétől kapta nevét". — A szájhagyomány ugyancsak a Duna örvényeiről, forgóiról származtatja a nevet. Ez a többi hasonló névre '(197, 205. 208, 228, 230, 2,32.) is vonatkozik. 230. Második forgó [K12: Forgó II.; r MoFnT2: Forgó K17: ~] Mf, 1, n, vízállás. 231. [K8: Elkülönített uradalmi legelő; 1] 232. [K17: Forgó L; 1] 233. Kendöráztató-tó Hág része, az 1950-es évekig kenderáztató. 234. Csorda lejáró: Rámpa: rc. Rámpa 'rámpa' Rámpa, átkelő a töltésen a legelőkre. Két sorompó zárja el a töltésen húzódó úttól. Lásd még a 214, 227, 242. sz. neveket! 235. Kendöráztató: v. Sáncol do klc 'kender árka' Cs, vízállás. Az 1950-es évekig itt kendert áztattak. 236. [K8: vadász lak, Vadászlak; É] Egykor a Duna bal partján, mivel még erre folyt a főág. 237. Vásártető: rc. Kágye lu Somogyi 'Somogyi út' [Vás. 1: Vásár Téti K8: Vásár tető, Vásártetöi düllő; sz And. 155—6: 1859: Vásártető, Vásártető-dűlő K9: Törökös; sz K12: Vásártető; sz, sző K17: ~ MoFnT2: Vásár-tető] S, sz. A név eredetét nem ismerik. A rc. név az egyik gazda földjére vezető utat idézi. — Ide tartozik: 223, 258, 275. 238. [K8: í. forduló, I

ső Forduló; sz] Hr. Ide tartozott: 237, 247, 249. Lásd még a 132, 210. sz. neveket! 239. [K8: Helység rétje; r] 240. Falu kútja: rc. Fonténá szâtuluj 'ua.': rc. Kukdnkvrig 'gémeskút' Kút, községi gémeskút volt. 241. Kubik-gödör: Szeméttelep G, rendeltetéséről. Korábban mocsár. Lásd a 16. sz. névnél! 242. Sorompó, -hoz: rc. Sárampo 'sorompó' Sorompó a töltés útjának lezárására. Erről nevezték el a cigányok egyik telepüket (45. sz. név). 243. Rekesz, -be: rc. Rekeszt 'rekesz(t)' [K17: Rekesz] S, 1, e, ritkás nyárfás. — A. sz. régi népi név. A Duna-ág és a töltés (216, 265, 288. sz. nevek) rekesszé zárja be. Másutt szeg, szeglet a 'bezárt helyek' neve. Vö. And. 34! A múltban liba- és disznólegelő, majd vályoghányó. A holtágra mosni is jártak. Valószínűleg az ősi halászat vagy az egykori szolgáltatás emlékét őrzi. Ti. a pap, ül. a tanító időnként egy „rekeszt"-t kapott, azaz: a csorda egyszeri fejeséből származó tejet, amit többnyire sajtként tartósítottak. — A rc. név népetimológiával keletkezett magyar igealak. 244. [K8: Berezegi csárda, hercegi csárda; É] A Sirina dűlőben 284. sz, név) itt állhatott, a Duna bal partján, mivel a főág még erre folyt. Valószínűleg a Bács megyei Hercegszántóról [MoFnT2: ~] kaphatta nevét. 245. Kerek-tó Tó, térszínformájáról. 246. Téeszmajor: Uj major: Major, -ba: rc. Major 'major' [Kor.: Vörös Fény Tsz] Maj. 1962—65 közt épült. Vö. a 134. sz. névvel! 247. Kendörfőd: Kendörfőőd: Kenderes, -be [Vás. 1: Kender Földek And. 155: Kenderföldek K8: Kenderes K9: ~; sz K12: Kenderföld; sz, r. K17: ~] D, sz, egykori művelési ágáról. 248. [K8: Feneres, Kenderes; sz And. 155: Fény er es] Egykor fenyer-, ill. kenderföld lehetett. 249. Javadalmi-főd: Papi-főd: Puszta és Cserefőd [Ism. 185: 1848-ban... „a Pap földjét a Nép ugarolatlan