Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

IV. 29.: Kalkán-féle tanya] Ta. A családnév eredetéről lásd a 919. sz. nevet! Tulajdonosa, Kálkán Mátyás maszkfaragó, a Népművészet mestere (213. sz. név). 940. Galonya, '-ra: szh. Galonya 'Galonja' S, sz. Valószínűleg a galagonyáról (szh. 'gloginja) (And. 47); de nincs kizárva, hogy a nagyon gyakori Galonja bosnyák vezetéknévről. Lásd még a 1003, 1004. sz. neveket és Dunafalva 441. sz. nevét! 941. [Vás.: Kandai alsó Rétek] Régebben városi közös rétek (And. 291). 942. [Mérn.: Darazsac tanya] Ta. 943. [K12: Csot; e, 1 K12/b: Élesd (Csot áthúzva!) A 955. sz. név két oldalán. Lásd a 889., 921. sz. neveknél! 944. Mészáros-rét: Mészáros-legelő: n. Mészáros Viza 'Fleischhackerwiese': szh. M'észárszke livâdë 'Livade mesara': szh. Mëszëcsârâ 'Mesecara' [K8/3, 8/7, 12: Mészáros rét; r] S, k, sz, régebben a mészárosoké. Vö. a 356. sz. névvel! 945. szh. Kërëkëdâ 'Kerekeda': szh. Kis Ërdzsâkâ [Vás.: Kereked] S, sz, gy, r, valószínűleg térszínformájáról, ahogy erre a térképnév utal. A szh. név így átvétel, ill. torzítás eredménye. — A. sz. a szóalak a békák brekegését utánozza. — A 2. változat talán a másutt gyakori szh. Kisërdâ 'Kis erdő' torzításra emlékeztet. Ide tartozik: 930, 961. 946. Darázsiék: szh. Darázscsini 'Darazcini' [Hiv.: Darázsi-tanya] Ta. 947. Gyuricsin-tanya : n. Gyuricsinar Szâlâs 'Djuritschiner Hof: szh. Gyuricsin szálas 'Djuricin salas' [Hiv.: Gyurica-tanya] Ta. Különös nyelvi hatás: a m. és a n. név a szh. ragozott forma átvétele. 948. [And. 32: Tjk. 1841. júl. 20.: Fehér tó, vagy Fertos K8/1: Fehértó] Andrásfalvy sz. az eltorzított jertő közszó mocsaras ingoványt jelent (And. 33). Lásd még az 1001. sz. nevet! 949. [K6/d: 1826: Rasztics; mohácsiak valóságos birtoka.. . K12, K12/b: ~; 1, sz] 950. [K12: Riha I.; 1] 951. Iskola: Êlesdi iskola: n. Éléstár Súl 'Eleschder Schule': szh. Skulâ ná Jëluzsdi 'Skula na Jeluâdi' É, korábban tanya, 1946tól iskola az 1960-as évekig. 952. [Mérn.: Pavkovics tanya] Tanya. Egykori tulajdonosa nevéről. 953. [Vás.: Garitin Hatója] Fők volt. 954. [Vás.: Tomtsin Fok] 955. Jécs, -hő: Écs, -hő: n. Ecskráva 'Etschgraben': szh. Jëcs Mec': szh. Jécs-fok 'Jec kanál' [Tjk. 1825. máj. 1: Éts F2: Jécs Fok MRévT: Zécsi Fok K8/3, 8/7: Éts fok K12, 16: Eics fok 1884/1886: úrjb. jkv.: Écs fok, Ecsfok F4: Écs fok K17: Jécs HidrAtl.: Écs-fok] Cs, fok. — Nh.: A bujdosókat visszacsalogatták a törökök. Itt egy asszony nagyon megijedt, és a Jécs-fokba dobta a gyerekét. Az még sokáig sírt a nádasban. A. sz. a sokac szó jeci ezt jelenti: 'valaki jajgat'. Az asszony tovább menekült Sárhát (1084. sz. név) bozótosaiba (Müll. 90.). — Másik sokác a. sz. a név a víz élénk, harsogó folyására utal. — Mindkét értelmezés a szh. jecati '1. harsog, 2. nyöszörög' igén alapszik. 956. [Mérn.: Maros tanya] Ta. 957. Toncsics, -ho: szh. Tóncsity 'Toncic' Mf, sz, azelőtt n, gurgyó. Valószínűleg összefügg a 954. sz. névvel! A szh. Tonka női keresztnévből eredő Toncic vezetéknév kapcsolódik hozzá. 958. Fehér-tó: Paprét: Pap-rét: Pap-kert: n. Popovâcsa 'Popovatscha': szh. Pópovácsa: szh. Popovâcsâ 'Popovaca' [Mérn.: Paprét K17: Papkert áthúzva, helyette: Szamóc K17/b, 20, Erd. 350: Papkert] S, sz, k, gy, r, egykor 'papi birtok'. Jelenleg az Üjmohácsot három oldalról körülölelő terület az országútig (564, 1016. sz. nevek). A lakosság csak a Pap-rét elnevezést használja, mivel ehhez a dűlőhöz (1239. sz. név) tartozott; az újabb hivatalos név megkülönböztető jellegű. 959. Paprét: Papkert: n. Popovâcsa 'Popovatscha': szh. Popovâcsa 'Popovaca' [Hnt, Bt2: Papkertdűlő: Lh MoFnT2: Papkert; Lh] Tanyák a hasonló nevű dűlőben. 1930-ban lakóinak 45%-a magyar, 10%-a német, 45%-a horvát anyanyelvű (Erd. 329). 1973-ban 210 fő lakott itt. 960. [Mérn.: Simity ta.] Ta volt. 961. szh. Dolnyâ Kërëkëdâ 'Dolnja Kerekeda' S, sz, k, gy, r. Lásd még a 930., 945. sz. neveket! 962. Csata, '-ra, '-ba: szh. Csâtâ 'Cata' [K6/d: 1826, F2, K12, 12/b, 16,