Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

6: Aovxaßi, Dunavi Uo. 332:1220 k.: Danubius Uo. 343:1331: Donobius, Danubius Uo. 293:1332: Danoby, Danubius Lázár-tk.: Danaw flu(men), Danubius flu(men) 'Duna foilyiam' Moh. Deft. 1547: Tuna (török nyelven!) Fl, 1/b, 2: Donau Strom Eis. 1., 2: Danubius Fluvius 'Duna folyam' Kocz.: Mohatsi Duna F(olyam), Duna F. K8/1: Duna folyó K8/2—7: Duna folyam K8/8: Duna Folyam K9, P: Duna KI2: Donau Strom, Duna Kl6: Donau, (Duna) Szerb tk. 1919: PJibKa /lyna, Jlys&ü Folyam F4, Btl, 2, Mt4, MoFnT2: Duna K17, 17/b, 20: Duna Folyam] Folyam. — Az ókorban a folyam felső szakaszának Bécsig, ill. a Vaskapu szorosig a görög Aa 'ovßioo: latin Danuvius volt a neve. A Danuvius végső forrása egy 'kelta *Dänuuia" lehetett; ennek tövéhez lásd indoeurópai *danu 'folyó', oszét don 'víz, folyó'. A magyarba északi szláv közvetítéssel érkezett; vö.: cseh, szik., lengyel Dunaj, orosz /IyHaö (FNESZ. 190.). — Nh.: A török időkben a baracskai oldalon volt a Duna fő ága. Ezt vallják a dunaszekcsőiek is. Lásd ott a 296. sz. nevet! Idős a. sz. az innenső ág oly keskeny volt, hogy dereglyén nem kellett evezni, hanem "drótot húztak". Érveit és cáfolatát lásd: Évk. 12., Erd. 98! — Nh. (népdalok): Dunáru fuj a szél / Feküdj mellém, maj nem ér / . . . — Szélös a Duna, kesköny a partja, / Az ám a legény, aki átugorja... 911. Főső-zátony: Horti-zátony: Szabadság-zátony: Felső-zátony: n. Ofu Háufd 'Obere Haufen; Sandbank': j. Ejber Zámdbánk 'Obere Sandbank': szh. Vëliki zátony 'Veliki prud': szh. Sokácski prúd 'Sokacki prud': szh. Prúd 'Prud': c. Opruno zátonyi: mc. Upruno zátonyi: rc. Zátonyu dö szusz 'felső zátony' [Polg. 1931. 11. o.: Horthy-zátony K17/b, 20: Szabadság zátony MoFnT2: Szabadság-zátony] Szg, zátony, Át, e, füzes, fekvéséről, 'nagy' méreteiről (szh. rév). Korábban a sokácoké volt: 'sokác zátony'. Az ott fürdőző magyarság Horthy-ról nevezte el (Évk. 142). — A. sz. a múlt század végétől alakult egy nagyobb és egy kisebb zátonyból. Az F4-es, Mérn. jelzetű térképek a felsőt jelölik kisebbnek. — A zátony gyakran változtatta helyét: az 1800-as évek elején a várossal szemben volt, majd a Csele-pataktól D-re tűnt fel. 1914-ben vagy 1921-ben a jégzajlás elsodorta, néhány év múlva egy km-rel lejjebb a Duna homokja újból összehordta (Erd. 377., Évk. 142.). — Ide tartozik: 894., 937. 912. Kis-Duna: n. Kiïï Tóna: j. Klaind Dunáj 'Kleine Donau': szh. MáZi Dunáv: szh. MáZi Dúnó: szh. Kis Dúnó 'Mali Dunav': szik. MaZí Dunáj 'Mal y Dunaj': c. Cignó (Cinnó) Dunáj: c. Cigni (Cinni) Dunërà: mc. Tikni Dunája: rc. Danúre mik Folyam keskeny szakasza a 911. sz. név és a Mohácsi-sziget közt. 913. Kisovica: szh. Kisovicá 'Kisovica' Át, e, a 895., 938. sz. nevek közt. A magyarok horvátosan vették át. 914. Gërgëta-rampa : n. Kerkat-Rámpa 'Gergeta-Rampe' : szh. Grgëtinà rámpa 'Grgetina rampa' Üt, rámpa. 915. [K8/7: Ódunai szálláspótlások] 916. Kandai ut: Kandai köves ut: Kandai köves: n. Kándannar Vëg 'Kandaer Weg': szh. Kandaski pút 'Kandaski put': szh. Kandaski drum 'Kandaski drum' Űt a hasonló nevű dűlőben. 1975 óta műút. 917. Kandán innen: Kanda alatt [K8/6: Kandafokon innen K8/3: Kandán innen; r K12: Kanda fokon innen; 1, r, e, sz] S, sz, fekvéséről. Vö. a 787. sz. névvel! 918. Malád, -ba: Malát, -ba: n. MaZád 'Malat; Weidenwald': sah. MaZád 'Malad, Gaj' S, fiatal telepítésű erdő, berek, kaszáló, tanyák, a Kanda-fok (908. sz. név) két oldalán. Lásd a 715. sz. névnél! 919. Kalkán-szállás : szh. Kálkánov szálas 'Kalkanov salas' [K16: Kalkan száZZós] Ta volt. A sokác családnév török eredetű (B. Műv. 85). Török köznévi jelentése 'védőpajzs'. 920. szh. Duszlivicá 'Duslivica': szh. Duszlínica 'Duslinica' S, lapos, kaszáló, sz, régebben Mo, n. — Szh. nyelvészek sz. a Duz slivica, Duz slivika 'szilvás mellett' torzítása lehet. — A. sz. a 3. változatban a nyelvj. dwsZa 'nádsíp' rejlik; juhászok, kanászok játszottak rajta. 32 Baranya földr. nevei II. 497