Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

szó, jelentése 'fekete karom'. Ujabban ide tartozik: 889, 908, 922, 955, 1146, 1157, 1173. 891. [Vás.: Kandai középső Rétek] Városi közös rétek voltak (And. 291). 892. Nëtlër-tanya: n. Nëtlaris Szâlâs 'Netlerischer Hof Ta. 893. szh. Tyuprijá na Fasíni 'Cuprija na Fasini': szh. Tyuprijá ná Vëliku vrtlogu 'Cuprija .na Veliku vrtlogu' [F4: híd jele] Híd a hasonló nevű fokon (888. sz. név). 894. [And 2:171:Tjk. 1808. júl. 24: Felső-Málé-zátony Tjk. 1848. febr. 3: ~] Szg, zátony (911. sz. név) É-i kisebb része, e. Más forrás sz. 1830 k. keletkezett (Tjk. 1840. jan. 19). Andrásfalvy valószínűnek tartja, hogy a máléfa azonos a sárga reköttyével, a kosárfonó fűz egyik fajtájával (And. 43). — Megjegyzés: a régi forrásokból nem derül ki egyértelműen a nevek a mai zátony melyik részére vonatkozhatnak, s melyik rész mikor keletkezhetett. Vö. a 911, 397. sz. nevekkel! 895. Malugán-rámpa : n. Málugar Rámpa 'Maluganer Rampe': szh. Málugán rámpa 'Malugan rampa' Rámpa, Üt. 896. Remete-fok: szh. Rémécki fok 'Remetski kanál' [K8/3: Remete fok; fok] Cs. A név eredete ismeretlen. 897. [Vás.: Remete Szállásai] 898. Vérbán-szállás: szh. Vërbânov szálas 'Verbanov salas' [K16: Verban szállás] Ta volt. A két háború közt lebontották. 899. Zábnyák, -hó: Békás-tó: szh. Zsábnyák 'Zabnjak' [Vás.: Béka Tó] Mf, sz, régebben hosszan elnyúló 'békás tó, ingovány'. Ezt jelenti a szh. név is. 900. Bárác-szállások: szh. Mádudini szálási 'Madudini salasi' [Vás.: Baracz Szállasok(l)] Tanyák, szállások voltak; vezeték- és ragadványnévröl. 901. Gyuricsin-tanya: Bárác-tanya: szh. Bârâcsëv szálas 'Baraeev salas' Ta. Az 1. változatban a szh. Djurica vezetéknév rejlik. 902. Porond, -ra: szh. Prúd 'Prud' [K6/d:1826: Porond; Mohácsiak valóságos birtoka... K8/7, K12/b: ~ K17, 17/b, 20: Porond I. Hnt, MoFnT2: Porond; Lh] Át, e, r, 1, Lh. Az É-i határtól a révig (1030. sz. név) húzódik a Duna és a védtöltés (910., 924. sz. nevek) közt. A homok vagy porond az ártérre utaló közszók: "amit a Duna áradások alkalmával szétterülve lerak". (And. 35), a szh. 'homokzátony'-t jelent. 1930-ban lakóinak 75%-a sokác, 15%-a magyar, 10%-a német (Erd. 329). 1973-ban 20 fő lakta. D-i részén az 1970-es években nagyarányú üdülőövezet (1026. sz. név) létesült. 903. [Vás.: Pető Szállások] 904. szh. Kúrin vrtlog 'Kurin vrtlog' Mf, sz, ragadványnévröl. Korábban fok örvénylő szakasza. 905. Kanda, '-ba: n. Kándd 'Kanda': szh. Kándá: szh. Kándá 'Kanda' [And. 367: Tjk. 1808. dec. 6." A jármos ökrök és hámos lovak a Kandába járattassanak ..." K9: Kanda; r, e] S, sz, k, gy, r, e. Ide tartozik: 887., 926. 906. [Vás.: Remete Rétje] 907. [Vás.: Remete Szállások] 908. Kandafok: Kanda, '-hó, '-ra: n. Kándamar Kráva 'Kandaer Graben': szh. Kándá fok 'Kanda kanál' [And. 290:1974: Kandia fok Vas.: Kanda F2: Kanda Fok K8/2: Kanda K8/1, 12, 16, F4: Kanda fok K17: Kandafok Hidr. Atl.: Kanda-fok] Cs. A név eredete ismeretlen. — Már II. József korában elzárják a Dunától, mert összeköttetésben állt a Riha-tóval (1187. sz. név), s minden áradáskor nagy víztömeg zúdult a^szigetre (Horv. 2:46., And. 174—5). 909. [Vás.: Csuto; Cs] Lehetséges, hogy a Csata-fok (936. sz. név) elírása. A múlt századi térképeken még összekapcsolódik a 967, 984, 990. sz. fokokkal. 910. Nagy-Duna: Duna, '-ra, '-hó: Mohácsi-Duna (a környező falvak sz.): n. Touna: n. Tóna: Tana: j. Dunáj 'Donau': n. Mohácsar Tóna 'Mohatscher Donau': n. Krossz Tóna: j. Graisza Dunáj 'Große Donau': sZh. Véliki Dunáv 'Veliki Dunav': szh. Dunâv: szh. Mohácski Dunáv: szh. Muvácski Dunâv 'Mohacki Dunav': szik. Velkí Dunáj 'VeTky Dunaj': szik. Dunáj: szik. Mohácski Dunáj 'Mohacky Dunaj': c. Bári Dunérá: mc. Bári Dunája: rc. Danúre maré 'Nagy-Duna': c. Dunáj: c. Dunërâ: mc. Dunája: rc. Dunyiré re. Dunuré 'Duna': c. Mohácsészki Dunérá: mc. Mohácsiki Dunája: rc. Dunúre Mohácsuluj 'Mohácsi-Duna' [Gyl: 321:1193—