Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

haus, Wächterhaus': sah. Mëro bentár 'Bentar Mérő' [Mérn.: 5. sz. Gátőrház] É, sorszámáról és a régebbi gátőr, Mérő nevéről. 873. Pávkovics-ianya : szh. Prco-szálás 'Prciin salas' Ta volt. A 2. változat ragadványnév: 'segg'. 874. szh. Osztrovácá 'Ostrvce' S, sz, k. A Kanda-foktól (908. sz. név) övezett 'szigetecske' volt; az 1960-as évek szabályozásai megszüntették. 875. [K20: Major] Maj, a tsz tulajdona. 876. Farkasgyűlés: n. Vouljszicáng 'Wolfsitzung': szh. Fárkásgyúris: szh. Farkasgyúris 'Farkasevce': c. Ruvano dombo(j) 'farkasdomb': mc. Ruvikó dombó 'ua': rc. Gyálusztá dö lupj 'farkasok dombja' Dh, sz. — Nh.: a múlt században árvíz idején ide menekültek a farkasok, s úgy ordítottak, mintha gyűléseztek volna. A szigetiek csónakról lelövöldözték őket. — An. név tükörfordítás, a szh. a m. eltorzítása. 877. [Vás.: Város Rétje] 878. Kandán túl: Kanda fölött [K8/3, Dob. 1945. VI. 10.: Kandán túl; r Stat. évk. 1930: ~; Lh. K12: Kanda fokon túl; 1, r, e, sz] S, sz, r, fekvéséről. 1930-ban 13 magyar, 84 sokác lakott itt tanyákban. 879. Kandai sportpája: Sportpája [K20: Sporttelep] Sportpálya. Ujabb létesítmény. 880. Kandai iskola: n. Kandvmar Suli 'Kandaer Suli 'Kandaer Schule': szh. Kándáská skolà 'Kandaska skola' [K17: Iskola Hiv.: Felsőkandai Általános Iskola] É, 1938-ból, jelenleg imaház. A tanulók 1975 óta Újmohácsra (564. sz. név) járnak. 881. Kandai-köröszt: n. Kandamar Kráic 'Kandaer Kreuz': szh. Kándáski krízs 'Kandaski kriz' [F4: Ke jele] Ke, a hasonló nevű dűlőben. 882. Harangláb: n. Klahsstúl 'Glockenstuhl: szh. Zvoník 'Zvonik': É. 883. Bót: n. Ksëft 'Geschäft': szh. Dutyán 'Ducan' É. 884. Fősőkanda: Felsőkanda, '-n, '-ru, '-ra, -i: n. Ofu Kándá 'Oberkanda', in, foun, uf Ofu Kândâ, Ofu Kândamèr : szh. Gornyá Kándá 'Gornja Kanda', u Górnyoj Kandi, iz Górnyé Kánde, u Górnyu Kándu, iz Górnye Kándé: c. Opruno Kándá: mc. Opruni Kándá: Kándu, iz Górnye Kánde: c. Opruno Kándá : mc. Opruni Kándá: re. Kándá dö szusz [Mérn.: Felsőkandai szállások K17, Hnt, Bt, 1, 2, Mt4, MoFnT2: Felsőkanda] Tanyaközpont, fekvéséről. Vö. a 925. sz. névvel! 1930-ban 40 magyar, 14 német, 182 sokác lakott itt; 1973-ban 115 fő lakta. 885. [K8/3: Kanda köze; r] 886. Fűzfa-gödör: szh. V(e)rbicsiná bárá 'Vrbicina bara' [K8/3: Verbitsina bara; folyóág] Mf, sz, kaszáló, lapos fűzfás. Korábban 'mocsár' volt, a Kanda-fok (908. sz. név) mellékága. 887. Főső-Kanda: Felső-Kanda: n. Ofu Kándá 'Ober-Kanda': szh. Gornyá Kándá 'Gornja Kanda' [K6/d: 1826: Felső Kanda; Püspöki Uradalom és Mohácsi polgárság közösen bírják . . . K12/b: FeZső-Kanda Mérn.: FeZső Kanda K17: Felső-kanda K17/b: FeZső kanda MoFnT2: Felső-Kanda] S, sz, k, gy, r, 1. Főként sokácok birtokolták. 888. Hosszu-örvényös a dunafalviak sz.) szh. Fásína 'Faskua': szh. Véliki vrtlog 'Veliki vrtlog' [Vás.: Fasina K8/3: örvényes; folyóág Mérn.: Hosszúörvényes csatorna MoFnT2: Hosszú-örvényes-csatorna] Gs induló szakasza, örvénylő vizéről, hosszúságáról, 'nagyságá'-ról. A folyóvíz örvénylését a medrében lévő gödrök, veszedelmes mélységek okozzák (And. 33). Egyes részeit gurgyónak, a sokácok némi torzítással burgyó-na\k nevezik. A legrégibb név a szh. fasina 'egy köteg gally, veszszőnyaláb' szóval függ össze. Lásd Dunafalva 467. sz. nevét! 889. Csat-fok [Vás.: Kanda K8/3: Csat fok; Hág K12: Csat Fok; Hág P: Csatfok] Cs szakasza. — P. sz. "nevét két fok összecsatolásától veszi". — Nem tudjuk, hogy a név összefügg-e a Csuto-fok, Csata-fok és -dűZő (909., 936., 962. sz.) nevekkel, ill. a dunafalvi szerbek Cot 'domb' elnevezésével. 890. [HidrAtl. : Kara,pancsai főcsatorna MoFnT2: Karapancsai-főcsatorna] Cs. Ujabb keletű térképnév. Karapándzsa: Karapancsa: szh. Kárápáncsa 'Karapanca; Karapandza' [K16: Karapancsa] most Hercegszántó települése. Onnan indul a csatorna, melyet a közelmúltban összekötöttek a Kanda-asatornahálózattal (908. sz. név). A név török jövevény-