Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

quod antiquitas erat Populus alba per Danubium abrepta. 'A mohácsi határvonal kezdetét mutató jel, vagyis a Perefok nevű árok vége, mely a Duna mellett fekszik, melyen túl régebben egy a Duna által elragadott fehér nyárfa volt'] Helyét valószínűleg a szabályozott, új Duna-meder foglalja el. Lásd még: Kölked 202. sz. név! 848—1031: A MOHÁCSI-SZIGET külterületének nyugati része. 848. Bari-zátony : n. Poárv Maraszt 'Baarer Moraisit': j: Bárd Zámdbánk 'Baarer Sandbank': szh. Sokácskiprúd 'Soikaöki prud': szh. Bárcki prúd 'Bairská prud': c. Báráko zátonyi: mc. Bárikó zátonyi: rc. Zátonyu dö Bár [Mérn.: Bari zátony Dob. 1948 III. 7.: Felsőkandafoki-zátony MoPnT2: Bári-zátony] Zátony D-i része a bári határon, e. A n. utótag 'ingoványf, a j. 'homokpadot' jelent. Korábban sokácok birtokolták. 849. [V,ás.: Szabó Rétje] 850. [Vás.: Szabi (!) Tó] 851. szh. Prováliá 'Provalija' S, Át, e, a Duna-part és a töltés része, ahol betört a víz a múlt század végén: 'szakadás'. 852. szh. Rámpa kod Proválié 'Rampa kod Provalije' Űt, rámpa. 853. Kanda-zátony: n. K&ndamar Háufa 'Kandaer Haufen; Sandbank': szh. Kándáski prúd 'Kandaski prud' [Dob. 1945. IV. 22.: Kanda-zátony] S, e, 1, r, sz, korábban zátony, a hasonló nevű Hr-ről (905. sz. név). 854. szh. Jászeník 'Jasenik' [Vás., P: Jaszenik] S, s, sz. — P. sz. ,,erdő a Szigetben; nevét Kőrösfáról (Horvátul: Jaszenik) veszi". 'Kőrisfaerdő' volt, ma fiatal nyárfás. 855. Iloskity-rámpa : szh. Iloskityévá rámpa Tloskiceva rampa' Út, rámpa. Általában a legközelebbi tanya akkori lakójáról nevezték el a rámpákat. 856. [Vás. : Fűzfa Tó F2 : Fűzfa tó] — II. József elrendelte a tavaszi és őszi fásítást. 30 000 fűzfát, 10 000 gyümölcsfát ültettek el uralkodása idején. Kandán (905. sz. név) nagy gyümölcsösök létesültek (Horv. 2:46.). 857. Vérbák, -ba: szh. Vrbák 'Vrbak' [Vás.: Zátony] Át, e, 'füzes'. 858. n. Máládr Kvántvég 'Malater Gewannweg' Űt a hasonló nevű dűlőrészben. 859. Malád, -ba: n. Málád 'Malat; Weindenwald': szh. Málád 'Maiad; Gaj' [And. 42: Tjk. 1794: Kanda Maláttya; e K9: Duna malát; sz, e] S, lapos, vizenyős e, fiatal nyárfás, kevés sz. Értelmezését lásd a 715. sz. névnél! Ide tartozik: 851., 854. 860. [Vás.: Felső Szállások] 861. [Vás.: Bubrek Kerítése] Sövénnyel körülvett kert vagy gyümölcsös volt, gazdájáról. 862. [Vás.: Bubrek Rétje] 863. szh. Mohácski szálási: szh. Muvácski szálási 'Mohacki salasi' [F2: Mohácsi Sz. K16, F4: Mohácsi szállások] S, k, sz, e. Tanya- (szállás-) csoport volt, k, sz, a legészakibb fekvésű. 864. szh. Prco-vrtlog 'Prcin vrtlog' S, e, a közeli tanyáról (873. sz. név). — A. sz. eredetileg 'Prco örvényese a Duna-parton'. 865. Pávkovics-rámpa: Prcó-rámpa: Káplár-rámpa: n. Páfkovicsar Rámpa 'Pavkovitscher Rampe': szh. Prciná rámpa 'Prcina rampa': szh. Káplárová rámpa 'Kaplarova rampa' Űt, rámpa töltésre, sorompóval, személy- és ragadványnevekről. Lásd a 873. sz. nevet is! 866. [K8/3, 8/7: Zátony tó; tó] — Az úrbéri elkülönözéskor csak ez a halastó jutott a város birtokába. Ebbe vezették a vizet (s a halat) a Sáros, Simia (!), Konda (!), Êcs, Kutas, Rasztok, Disznó vize fokok (1279, 1020, 908, 955, 1146, 1102, 1157. sz. nevek. Mohács úrbéri pere 1874: BHt. 1976:343). 867. [K8/3, 8/5, 8/7: Zátony erdő; e K8/6: ~; ... nem osztatott fel (Urb. jk)] 868. Roskity-tanya: n. Roskicsarr Szálas 'Roschlkitscher Hof : szh. Roskityév szálas 'Roskióev salas' Ta. 869. [Vás.: Kandai felső Rétek] Egykor városi közös rétek (And. 291). 870. Báblityrámpa: n. Pávlicsar Rámpa 'Bablitscher Rampe': szh. Páblityévá rámpa 'Babliceva rampa' Rámpa volt, a közeli tanya gazdájáról. 871. Báblity-tanya: n. Pávlicsar Szálas 'Bablitscher Hof: szh. Báblityév szálas 'Bablicev salas' Ta volt, italméréssel, bolttal. 872. ötös gátőrház: n. Fénfr Támháusz 'Fünftes Damm-