Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
Negyenöles livade 'Livâdë od eetrdeset kvadratnih meter': szh. Lëdinà 'Ledina' [1859: And. 155: Csonkadűlő] S, sz. — A. sz. régen 40 öl hosszúságú rétek voltak. Erre utalnak a n. és a szh. nevek is. A többi dűlő 110 öles! Lásd még Kölked 129. sz. nevét! 836. [And. 178:1771: örvény fok K6,c: 1776: Pogán Foktul (826. sz. név) menvén napkeletnek örviny Fő Fok helig ... Eis. 2:8: örvény Fő Fok, ubi et modo sepes sunt Mohácsienses. 'Örvény Fő Fok, ahol éppen most mohácsi kertek vannak'] A Duna árja vihette el. 837. [And. 29., 48., 15:1759. Tjk. 181: Enyész más nevezete Háromas Gyékényes K6/c: 1776: Hármas Gyékényes Toó; Mohácsiak kölkediektől mindég zavartalanul bírták... Uo.: Kölked és Mohács között menvén a Hármas Gyékényes nevő helig... Eis. 2:7: Item Hármas Gyékényes; Mo, n, 1. 'Hasonlóképp (határjel!) Hármas Gyékényes'] Valószínűleg a Duna szabályozásakor tűnt el. 838. [K6/c: 1776: Récs tiszttartó ideéig Mohácsi határban lévő Lapos Toót szabadon bírták a mohácsiak... Uo.: Az Lapis Toót mindig is mohácsiak bírták... Eis. 2:6: Signum metatte Mohaeiensium Lapos tó. 'A mohácsiak Lapos tó nevű határjele'] Mohács és Kölked határán volt, a Duna elmosta. Valószínűleg nem sekély tavat, hanem lápot jelez a név (And. 29., 34). 839. [K6/c: 1776: Csere Fok; Eddig hírét és nevét sohasem hallotta azelőtt, de mintegy három év óta, többek között az uriszéken nevét emlitenyi hallotta... Eis. 2:2: Praetensum Kölkediensium signum metate Cserefok. 'A kölkediek Cserefok neve határjele'] Helyét valószínűleg az új Duna-meder foglalja el. Lásd még: Kölked 130., 249. sz. nevek! 840. Kurta-dűlő: Kurta-fődek:szh. Kurta lenijá 'Kurta lenija, Kratka ~' Mf, sz, vizenyős, lapos. A szokottnál rövidebb darabok voltak. 841. Lajmíri nagy gödör [Fl: Leimer Teiche; tavak] Mf, nagy kiterjedésű lapos, sz, r, régi vf (847. sz. név) egykori medrében, a dűlőről (829. sz. név). Az 1783-as tk. 'Lajméri tavak'-nak nevezi; a másik Ny-abbra feküdt. — A. sz. száz éve itt és az Osztás többi gödrében még halásztak (,,tapogató"-val). Mivel az Osztási út (811. sz. név) erre vezetett, esős évszakban kilométereket kellett kerülni, mert a lovakat ellepte volna a víz. 842. Heréb-tanya: Bencsik tanya: szh. Hérébov szálas 'Herebov salas' Ta volt. — A. sz. a múlt század végén itt halat árultak. 843. Lajmíri-rét: n. Lájmzrvíza 'Leimerwiese': szh. Lájmérszká livádá 'Lajmerska livada' [And. 291: Laimiri rét And. 3:170: Tjk. 1777: Laimiri-rét NB. 1960: Lajmír; r] Mf, S, sz, r, korábbam r. 844. Lajmíri-patak: Lajmíri-vízfojás: szh. Borza vodá 'Borza voda' : szh. Brzâ récsicá 'Brza reclea' : szh. Brzá gátá 'Brza gat': szh. Brza reka 'Brza reka' [Kneád., FI: Vf jele] Vf volt, Szűcs J. sz. a Borza [Gyl:303: Barza] egyik mellékága. (Lásd a 130. sz. névnél!) Erre utalnak a szh. 'Borza-víz, folyócska, gát, folyó' nevek is. Egykor Lajmér és Osztás (829., 810. sz. nevek) hepehupás területén kanyargott. Az első név értelmezését lásd a 829. sz. névnél! A Borza pataknév szláv eredetű. Tkp. értelme 'gyors, sebes' (FNESZ. 122). Lásd még: Babarc 107., 206! 845. [Eis. 2:4: Locus cincturoe in qua Mohácsienses Prata ad Perefok possidentes faenum suum conservabant. 'Bekerített hely, ahol a mohácsiak a Perefoknál birtokolt rétjük szénáját őrizték'] Helyét az új Dunanmeder elmosta. 846. [And. 3:154: Tjk. 1759. okt. 3: Pere-Foka; régi török időben akkorbeli Mohácsi lakos Pere István nevű tsinálta, a többi fokok... a Tanúnak Mohácsról elmenetele után tsináltattak . . . K6/c: 1776: A régi török világban ezen fokot Pere Istvány ásta és csinyálta innen Pere fok a nevezettyje. .. Uo. : Elvégződvén itt Mohács és Kölked közötti határ, hol nagy fehér jegenye mellett Pere-Fok vagyon s a határ a Dunába szakad...] Valószínűleg a Duna mosta el. 847. [Eis. 2:1: Signum initians Ductus Mohacsiensis seu orificium fossati, Perefok ad Danubium situm ultra
