Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

lincsëv bunár 'Celinôev bunar' Kút, egykori gazdáiról. 798. Szélös út: n. Práda Vëk: j. Bráita Vég 'Breiter Weg': szh. Siroki pút 'Siroki put' Üt, méreteiről. 799. Tót-tanya [Hiv.: Tóth-tanya] Ta volt. 800. [Vás. 3: Padi (?) fok; fok] Megszűnt. 801. Krémër-tanya : Lőrinc-tanya : n. Krémar-^Szálás 'Kremer-Hof' : szh. Lőrincová pusztára 'Lovrencova pustara': szh. Lórenzov szálas 'Lovrencov salas' [Mérn.: Lőrinc puszta MoFnT2: Lőrinctanya; Lh] Maj, tsz-tulajdonban, egykori gazdáiról. 802. [Fis. 3: Széles Víz folyás; vf Vás.: Széles Folyás; vf] Megszűnt. Egykor a Duna vizét az Ásásba (816. sz. név), ill. fokokba vezette. 803. Osztási kut: szh. Dijonicski bunár 'Dionicki bunar' Kút volt, kávás kút, kötéllel, vödörrel húzták fel belőle a vizet. Nevét a dűlőről (810. sz. név) kapta. 804. Szűcs-tanya Ta volt. 805. Summër-tanya : n. Surrvzr-Szálas 'SchummerHof: szh. Sumérov szálas 'Sumerov salas' Ta volt. 806. [Vás.: Vári Rét; r] Fele átnyúlik a hasonló nevű kölkedi területre, mely az egykori római Altinum romjait őrző Vár dűlővel szomszédos. Lásd ott a 173, 158. sz. neveket! 807. Legelő, -re: szh. Pásnyák 'Pasnjak' [Vás.: Rét K8/2: Mocskos hát; 1 K12: Mocskos háti legelő; 1 K17/b: Réti legelő; e, 1] S, ártéri e, 1. A tsz erdősítette 1960 után. — A. sz. az 1885-ös úrbéri elkülönözés után a csordát hajtották ide az 1960-as évekig Szent György-naptól Szent Mihály-napig. Régi hivatalos nevét a Mocskos-sziget közelségéről kapta. 808. [Vás.: Kengyeles ; Mo] Területének egy részét a Duna új medre elmosta, a többi valószínűleg idővel feltöltődött, s a Harci-zátonyhoz kapcsolódott. Lásd a 809. sz. névnél! 809. [Eis. 3: Kengyeles fok; fok Vás.: Kengyeles; fok] Két foknak volt a neve. A Kengyeles mocsarat (808. sz. név) táplálták, a Duna szabályozása következtében megszűntek. .— Andrásfalvy megkérdőjelezi, hogy a kengyel hasonlatossága a névadás indítéka. A népnyelvi 'elfut, ide-oda jár' jelentésű kengyel-kangyal igékkel hozza összefüggésbe, melyekkel így 'kanyargós vízfolyást' jeleznek. ,,A kangyal, kengyel nevű víz a t dk erg ősség én kívül talán el-elvész, eltűnik a környező mocsaras, lápos környezetben ..." A szóval — a sár és a báta népi elnevezéshez hasonló jelentésű — tavat, mocsaras helyet is jelölnek. (And. 14—15.) 810. Osztás, -ba: szh. Diónice: szh. Dijonyicë 'Dionice': szh. Diónicá 'Dionica' [And. 3:170—1:1800: Osztás, Osztások, Osztás-rétek K6/d: 1826: Osztás; Mohácsi határ vagyon ... K9: ~; sz K12, P: ~; sz, r K12/b, MoFnT2: ~] S, erősen hullámos, sz, kaszáló. — P. sz. „katona lovak könyeliib tartása tekintetéből 1797-be a lakósok közt ki osztattak. Igen jó, zsíros földje van." — Tjk. 1800. május 3: .. . rét, amit a lakosoknak korábban évenként, most véglegesen felosztanak. — 1848 után fölszántották, és a Harmadik vetőhöz (783. sz. név) csatolták (And. 3:171:1873: úrb. elküHönözési per). — A szh. nevek 'részek, rész' is a régi évenkénti felosztás szokására utalnak. — A. sz. itt római téglákat több felé fordít ki az eke. Lásd még Kölked 154. sz. nevét! 811. Osztási dűlő: Osztási lénia: Osztási ut: szh. Diónicská lëniâ: szh. Dijonicská lenijá 'Dionicka lenijá' Üt volt 1960-ig a hasonló nevű dűlőben. 812. Stájvics gödre: Szájévics-gödör: Sztàjëvics gödre: szh. Sztájvityká dólá 'Stajvicka dola' Mf, lapos, sz, régi vf (844. sz. név) egykori medrében, volt gazdájáról. Vö. a 841. sz. névvel! 813. Molnár-tanya: n. Miter-Pusztá 'Müller-Pußta': szh. Molnárov szálas 'Molnarov salas' [Mérn.: Molnár tanya] Ta. 814. Mákó-tanya Ta, Lh. 815. [Vás.: Malát; e] — Andrásfalvy sz. a malát összefoglaló népi neve a dunai ártérnek, zátonynak, és az azon sarjadzó fiatal erdőnek, melyben a törékeny bokorfüzek uralkodnak. (And. 41—2.) Lásd még a 835. sz. nevet, valamint Dunafalva 160., Kölked 147. sz. nevét! 816. Ásás, -hó [Vás.: Áltálvágás; Cs And. 156: Dunakanyar-átvágás, Ásás; Cs K16: Uj Duna csatorna F4: Csatorna] Cs. Egykor a Duna-kanyart vág-