Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

dombra, „ott jajgattak, hajlongtak, azután ettek, teáztak, egész éjjel ott maradtak ... " (Emi. 360.) — Nh.: Idáig hatolt 32 magyar vitéz, hogy megölje Szolimánt, de a janicsárok elvagdalták lovaik térdét, s a domb aljában halomba rakták a magyarok levágott fejét. (Emi. 346.) — II. Szűlejmán négyszer táborozott a csatatéren. Valószínűleg az ütközet után ezen a dombon éj jelezett,, ezért kapta a Sátorhely, majd a Császár dombja nevet. Az 1924-es ásatás III—IV. sz.-beli római őrhely nyomait tárta fel; falai még a török hódoltság után is állhattak. (Évk. 12., HK. 3:29.) A korábbi és későbbi ásatások tömegsírokat sejtetnek. — Buziglica [Pecsevi: 1660—61: Puszu-Kiliszeszi, Puszu Keleszeszi Vö. K16: J(äger) H(auß) Buziglica] S, sz. Elszlávosított helynév a jugoszláviai Dályok; szh. Dubosevica határában. Török jelentése: 'Les temploma'; Gyalókay sz. talán az elpusztult Lak (lásd: Kölked 290!) temploma állhatott itt. (Emi. 265:163.) Báli és Khoszrev bég itt tért le lovasaival a Baranyavári útról lesvetésre: a magyar sereg hátába. — Fekete kaputól Ny-ra: Emlékhej: Emlékpark: szh. Szpomén gróblye 'Spornen groblje' [MoFnT2: Történelmi emlékhely Huba. 38: Mohácsi Történelmi Emlékhely] Emlékpark, 120 kopjafával, Vadász György tervei alapján, a mohácsi csata halottainak emlékezetére, az 1960-ban feltárt 2 tömegsír körül. Itt ágyúállások is lehettek a csatatér É-i részén. (Papp. 249.) 1976-ban, a csata 450. évfordulóján avatták fel. Részben Nagynyárád.határában van. Lásd ott is! — Sátorhej: n. Sátricc 'Schatritz': szh. Sátoristye 'Satoriste' [1769—70: Kneid.: Praedium Földvár 'Földvár puszta' Uo.: Insel Satoriscta (akkoriban az országúttól jobbra a Béda-Dunáig és -szigetig: Donauarm, Insel Beda húzódó területét jelezte, s a Borza patak fogta körül.félszigetet képezve; lásd Kölked 319., 316!) 1776: K6/c: Földvári puszta vagy Sátoristya Fl: Satoristie Meyerhof Eis. 2: Sátoriscsa P: Sátoristye K8/1: Sátoristye puszta K8/2: Puszta Sátorüstye K8/4: Sátoristye másként Földvári puszta K16: Sátoristye psz. Ism.: Sátorhely-puszta F4, MoFnT2: Sátorhely]. Faluszerű gazdasági központ, korábban P. Nagyrészt ez is Nagynyárád határában van! Lásd ott! Az első katonai felmérés ide helyezi a török csapatokat [Fl: Plaz der Türken unter Soliman 'A törökök helye Szolimán vezérlete alatt'] — Nh.: Sátoristyén állt a szultán sátora; a közelben lévő kút azért Török-kút, mert abból csak a szultánnak vihettek vizet. Az őrség egyik tagját lenyakazták, mert inni mert belőle. (Emi. 346.) — A 18. sz. végén létesült gazdasági telepre átszállt egy időre Földvár puszta neve (lásd még Kölked 285!); ez sokáig gátolta a hadtörténészeket Földvár falu [Deft.: ~] és a mohácsi csatatér helyének meghatározásában. Lásd még Nagynyárád Földvár neve alatt! 795. [Eis. 2:15: Antiqua via Postalis B arany avar iensis. 'báránya vári régi postaút'] Régebbi útszakasz Baranyaváron át Eszékre. A jelenlegi Eszéki úttal valószínűleg párhuzamosan haladt, talán annak elődje. — Györffy sz. (Gyl :251) az Árpád-korban az ún. Hadút a Duna árterétől jóval Ny-abbra, Eszék—Bellye—Baranyavár—Lippó— Majs—Lánycsók— az egykori Jenő —Dunaszekcső irányában haladt. — A 794., 795. sz.-mal jelölt útvonalak így valószínűleg későbbi létesítmények, bár a helytörténészek sz. a török korban már megvolt az út. Lásd még Kölked, 156— 157. sz. nevek! 796. Huszár-rajcsur: Vajda-tanya: n. Ráitsúl 'Reitschule': j. Rájtplácc 'Reitplatz': szh. Rájcsul 'JahaHste': szh. Vájdin szálas 'Vajdin salas' S, sz. A német Reitschule 'lovaglóiskola' torzításai. Régen a huszárok gyakorlótere (vö. a 240. sz. névvel!). 52 magyar hold; régebben püspöki terület volt. Az 1. világháború után egy Vajda nevű egyén vásárolta meg. A tanyaépület a kölkedi határban állt. Lásd ott a 106—107. sz. neveket! 797. Auber kútja: Cselinác-kut : n. Auvzrt-Prund : j. Aubarsz Brenn 'Auber-Brunnen': szh. Csé-