Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

1, sz K12/b: ~ P: Berek; i Polg. 1925: Réti legelő K17, 17/b: Réti dűld; sz MoFnT2: Réti-dűlő; sz] S, Mf, enyhén hullámos, sz. Ártér volt, de nagy része a töltés megépítése után az 1. világháborúig megmaradt legelőnek. Főként lovakat, de disznót és birkát is hajtottak ide. — P. sz. legelő a város alatt, „nevét süpped ékességétől vette". — Nh. (ide kapcsolódó népdal) : „Rétön, rétön, sej a mohácsi rétön / Csikót legetettem kötőfékön." — 1938-ban a megmaradt rétet feltörték. Ide tartozik: 772., 780. 789. Bubrëg Gyura-tanya: szh. Bubrégov szálas 'Bubrégov salas' Ta, Lh. 790. Erdőbirtokosság: Csicsiri Szabó Palcsi-tanya: Rajfai-tanya [Ménn.: Városi tanya] Ta, az Erdőbirtokosság tulajdona, attól bérlik. 791. [K12, 12/b: vontató út, hajó vontató út (az utóbbi tintával beírva); Üt, Tö] Régebben — a gőzhajó elterjedése előtt — ilyen folyó menti utakról vontatták ár ellen a hajókat emberek vagy lovak. — Idős a. sz. „gyerekkoromban láttam még, hogy vontattak a szigeti oldalon." 792. [Eis. 2:23: Via Siklosinum ducens. 'Siklósra vezető út'] 793. A~so-mező: Alsó-mező: n. Ënar Félt: j. Intarsta Féli 'Unteres Feld': szh. Dolnyë polyë 'Dolnje polje': c. Tëluno mézovo: mc. Tëluni mëzovâ: rc. Hotár dö zsosz 'alsó határ' [And. 146:1790: AZsó Mező K6/d: 1826: Alsó-Mező; szántónak bészántva régtől igen erős rétje volt a polgárságnak .. . Vás.: Alsó Mező K8/2: AZso mező; sz K8/6: AZsó mező; sz K9: Első vetés; sz K12, 12/b: AZsó mező; sz And. 146:1870: Első vető K17, 17/b: Alsó mező] S, sz, fekvéséről. Vö. a 707., 793. sz. nevekkel! A 752. sz. névtől D-re elterülő határrész. — A leletek bizonyítják, hogy a középkorban itt több falu volt (777., 829. sz. nevek). 794, Eszéki derék: Eszéki országút: Eszéki ut: Üdvardi ut: n. Ëszek&r Strossz 'Esseger Straße: n. Utvara Strossz 'Udvarder Straße': szh. Ôszëcski drum: szh. Oszicski drum 'Qsjecki drum' [K6/b: 1759: Mohács és Kölked mellett menvén el az Baranyavári Posta Ut mindenkor határ volt... Fl : Post Strasse von Essegg Eis. 2 : Moderna Via Postalis 'modern postaút' Vás.: Oszág Üt P: Eszéki Budai országút K8/4: Eszéki ország út K8/6: Eszékről; út K8/8: Eszéki országút Évk. 144: Mária Terézia országút] Üt, műút Udvar, Baranyavár, Eszék irányába. Az idegen nyelvű változatok nem tesznek különbséget utca és országút közt. Lásd a 472. sz. névnél! — Más határban lévő, de az úthoz közel eső, mohácsi érdekeltségű fontosabb helynevek: Fekete kapu: szh. Crna kápijá 'Crna kapija' [K16: Schwarzes Thor F4: Fekete kapu Emi. 218: „Fekete kapu" nevű juhakol] Útelágazás. Az elágazás DNy-i részén az 1950-es években lebontottak egy kápolnaszerű, bolthajtásos téglaépületet. Akkor még a bolthajtásba bele volt munkálva a félhold. Török türbének vélik, melynek két szárnyas ajtaja sötét színű volt. Korábban itt tiszttartói lakás és gazdasági épületek is álltak. — A szájhagyomány ide is helyezi a 300 pécsi diák önfeláldozó eüenállását a mohácsi csatában. (Lásd még 457, 680, Kölked 285!) — Nh.: Egy török a múlt században minden évben eljött ide, és az északi kapuoszlop (!) mellett jajgatott, mivel ott valami török volt eltemetve (Emi. 360). — Itt ágyúgolyókat, lándzsákat találtak. (Papp: 218., 233.) — Törökdomb: szh. Turszki brig 'Turski breg' [1766: BHt. 1976:371: Sátorhely Kocz.: Török Halom K'1'6: Türkhenhügel F4: Törökdomb Emi. 346., 350: Törökdomb, Törökhalcm BHt. 1976:24: Török (Császár) domb] — Nh.: „ .. . annyi török vót... , mindön török egy sapka fődet vitt oda, és ebből alakult ki egy hatalmas domb." (Müll. 89.) — Ottendorff sz. „ ... közel a Dunához kimagasló dombon nagy deszkaépület, árokkal körülvéve". — Evlia Cselebi egykorú török utazó Hunkjár tepeszi: Császár dombja néven említi. Szerinte itt állt Szűlejmán sátora az 1526. évi csata idején, ide temették az elesett törököket. (BHt. 1976:24.) — Nh. : A- múlt században évente nyolc-tíz török érkezett Eszék felől, fölmásztak a