Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

nák Aladár Pécsváradon született 1893-ban. 1919-ben vöröskatona. 1920—21ben nyomdászként az SZDP titkára. 1921-ben Jugoszláviába emigrált. 1924-ben kiadták. Négy és fél évre ítélték, később a Szovjetunióba került. Lásd még az 500. sz. nevet! 523. Cigány utca: n. Cigáinar Kasza: j. Cagánprgász 'Zigeunergasse': szh. Kod cigáná 'Kod cigana': szh. Cigánszki kráj 'Ciganski kraj': c. Romám vulicâ: c. Roméngi vulicâ 'cigány utca': mc. Románi utcâ 'ua.': rc. Stëpân ulicá hálung 'István utca hosszú' [1855: Zigeuner-Gasse 1865: Czigany u 1874: Czigány u 1893: Cigány u 1904, 1926: Czigány u 1946—1975: Dankó Pista u] U, cigányok kunyhóival, apró vályogházaival még ma is (Erd. 262). 524. A cigányok felé: A cigányok: Cigányváros: Cigány-negyed: n. Róz\xigáina 'Rasenzigeuner': j. Cegánar F'értl 'Zigeuner Viertel': szh. Kod cigáná 'Kod cigana': szh. Cigánszki kráj 'Ciganski kraj': c. Roma 'cigányok': c. Romëngi tëlëpo 'cigány telep': mc. Romána negyedó 'cigány negyed': rc. Kumpanyö dö cigânusztâ 'cigányok közössége, kompániája' [HK. 3:30: Cigányváros] Vr. Az eredeti (oláh) és magyar cigányok telepe. A n. és a rc. név az eredeti (oláh) cigányokra, ill. azok egykori kóbor életmódjára emlékeztet. A vertfalú házakat és vályogkunyhókat lassan felváltják a kőépületek. Ide tartozott: 519, 523, 476. D-i része, 531., 538. 525. Svarc-kocsma: c. Svârcoszko kircsima: mc. Svárcoszkro birto: rc. Krismâ dö Svarc É, jelentős vendéglő volt a két világháború közt, Schwarcz nevű tulajdonosáról. (Erd. 469.) Lásd még az 512. sz. nevet! 526. Bocskai utca [1865--1926: Rák u 1926: Polg. 10: Bocskai u 1970 k.: Bocskay u 1975: Bocskai u] U. 527. Molnár utca [1855: Müller-Gasse 1865—1975: Molnár u] U. A régmúltban ide tömörültek, közel a Dunához a hajómalmok molnárai. (Vö. Erd. 289!) Lásd még a 291. sz. nevet! 528. Eszéki vám: n. Ëszëkzr Máut 'Esseger Maut (häuslein)': j. Eszékar Collhouszl 'Esseger Zollhäuslein': szh. Osze'csJcá múlta; szh. Oszicská mâltâ 'Osjecka malta': c. Ëszëkëszko vámházo: mc. Ëszékikó vámháza: rc. Ëszëkuluj vámház [Mt2: Vám] É, a vámbeszedő részére, az 1930-as évek végéig a hasonló nevű úton (472. sz. név). 529. Vágóhíd: n. Slohtprukn 'SchlachtbrüCke, Schlachthaus': j. Sëhtplâcc 'Schechtplatz': szh. Klaónicá 'Klaonica': szh. Vágóhíd: szh. Vágá 'Vaga': c. Vágóhídoj: c. Vágóhida: mc. Vágóhida: rc. Kasza, pod së tâjë porsi 'ház, ahol vágják a disznókat' [Mtl: Köz vágóhíd Mt2: Városi vágóhíd Erd. 435: Vágóhíd és jégüzem Hiv.: Mohács Városi Kény szer vágóhíd] É, 1870-ben épült a katonaság sürgetésére, 1911-ben műjéggyárral [Hiv.: Városi Jéggyár] bővült. 1926-ban a Speyer-kölcsönből új vágóhidat építettek, 1937-ben új műjéggyárat. 1955-ben bővítették, korszerűsítették, félévre rá megszüntették. Azóta csak kényszervágás folyik. Egy részében szikvízgyár üzemelt. (Ete. 3:6—7., Erd. 435.) Ide tartozott: 533. 530. Vágóhíd utca [1893: Vágóhid-tér 1926: Vágóhíd u 1946—1975: Vágóhíd u] U, a VágóhídróL 531. Cigány utca [1893: Munkás u 1904: Munkás u 1926—1975: Munkás u] U, lakóiról. Vö. az 523. sz. névvel! 532. Drágfi u: Játszó utca: Fürszt Sándor u [1865—1904: Rév u 1926: Drágffy u 1946—1975: Fürst Sándor u] U. Az egykori rév (553. sz. név) felé, majd a 18. sz. végétől a sárosi szállásokhoz vezetett. (Erd. 282., 399). A névadó Drágffy János országbíró (a király után a 3. méltóság) vitte a király zászlaját a mohácsi csatában, s életét áldozta. (Brod. 54., 63.) Aug. 27-én Mohácson írta végrendeletét, méghozzá magyar nyelven (Évk.) — Az utca K-i vége a múltban játszóhellyé szélesedett. 533. Megyeszer [Hiv.: Baranya megyei Szerelő- és Szolgáltatóipari VáíZaZat] É. 534. Halász u [1855: Fischer Gasse 1865—1975: Halász u] U, a 18—19. sz.-ban a Duna közelébe tömörült egykori halászokról (Erd. 289). — Ete sz. itt állt Halász ispán háza. 535. Zsidó temető: n. Jídisd Khiarihouf 'Jüdischer Kirchhof: j. Bészëkvorësz 'sírok háza': j. Gitárt