Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

ko kircsimà: mc. Dëkânyoszkro birtó: rc. Krismâ dö Dëkany É, kocsma volt, egykori tulajdonosairól. — 1936-ban Kiss Antal (később homorúdi) tanító itt szervezett cigányiskolát, melyet a r. k., ref. és izr. egyházközségek tartottak fenn: Cigány iskola: c. Röm'éngi iskola: mc. Románi iskola: rc. Iskulë dö cigényëszki: rc. Iskulö dö romini. 513. Kálomista utca: Hunyadi János utca [1855: Hunyadi János u 1865, 1874: Hunyadi u 1893: Hunyady u 1904, 1926: Hunyadi u 1946—1975: Hunyadi János u] U. — A. sz. a ref. negyed (511. sz. név) központja. Görbe vonalú: régi utca. — 514. Kis utcácska: Battyáni utca: BoMyányi utca [1893: Batthyányi u 1904: Battyányi u 1946: Batthyány u 1970 k.: Battyáni u 1975: Batthyány u] U, méretéről. Névadójáról, Kázmér grófról lásd a 453. sz. nevet! 515. Smitt-téglagyár: Smitt-gödör: Smitt banya gödre: Smidgödör: n. Smitt-Cíhlouvs 'Schmidt-Ziegelofen: j. Smittsz Ciglfabrík 'Schmidts Ziegelfabrik': szh. Smitová ciglânâ 'Smitová ciglana': c. Smitëszki téglagyára: rc. Ciglyëârgyë dö Smit 'Schmidt-téglagyár [Erd. 418.: Schmidt Károly téglagyára Erd. 436.: Özv. Schmidt Károlyné téglagyára Mtl, 2: Téglagyár F4: Tgy. K20: TSZ Hiv.: Uj Barázda MGTSz 4. sz. telepe] Tel, 1. Korábban a város második legnagyobb téglagyára, volt tulajdonosairól. 1878-ban épült. 1892-ben körkemencével (ring) bővült; ezt 1950-ben lebontották. Tsz-központ, majd telep. 516. Smitt-csárda : Siffert-kocsma: n. Sipa<t-Via\tszháusz: j. Siffertsz Vertszhousz 'Schippert-Wirtshaus': szh. Smitov bircusz 'Smitov bircuz': c. Smitëszki kircsima: mc. Smitëszkro birto: mc. Sifërtészko birto: rc. Krismâ dö Smit É. 1945ig csárda, beszálló vendéglő, tulajdonosairól Schmidtről, ill. Schippertről. 517. Vámház-büjfé : Vámház-büfé : mc. Vámházo birto 'vámház-kocsma' É, bódé, italbolt, az 1960-as évék közepétől az 1970-es évek végéig, az egykori Schippertkocsma és Eszéki vám (516., 528. sz. nevek) szomszédságában. 518. Ajbél: Zajbél: Ásóváros: Alsóváros: n. Ëmrstott: j. Unterstuat 'Unterstadt': szh. Dolnyi grád 'Donji grad': c. Tëluno fóro 'alsó város': mc. Télunó városó 'ua.': rc. Höl dé zsossz targ 'ua.' [1843: Tjk: Alsó város Erd.: Alsóváros] Vr. Nagyjából a 19. század 2. felében alakult ki. Tágabb értelemben a város alsó utcái, a Terv u-tól (497. sz. név) D-re, a parasztok zárt negyedeivel határos. Régen agrárproletárok lakták. (Erd. 262., 290.) — A. sz. a két világháború közt még járta a mondás: "Itt laknak azok az emberek, akikre csak ritkán süt a nap." Itt laktak az elszegényedett katolikus magyar parasztok, vályogvetők, napszámosok, kőtörő vándormunkások, kocsisok, zsákolok, favágók, lókupecek. Egy részük bevándorló, akár a cigányok. AjbéZie/c-nek nevezték őket, 'aljbéliek, alsó városbeliek' jelentéssel, de a 'város alja, söpredéke' mellékízzel. Az ott lakók sértésnek vették, előttük nem mondták. Ebből származott az Ajbél, majd szóhatár-eltolódással (az Ajbél >) a Zajbéí helynév, a neki megfelelő Alvég helyett. Elsősorban ide tartozott: 523, 530, 531.; 476 D-i fele. 519. Garai utca: c. Gârâi vulicâ: mc. Garai utca: rc. Ulicö dö Garai [1786: Horv. 2., 1865, 1874: Uj u 1893: Garay u 1904: Garai u 1926: Garay u 1946: Garai u 1965: Garay u 1970 k.: Garai u] U. Főként cigányok lakják. 520. Smitt-kút: n. Sipat-Pruna 'Schippert-Brunnen': szh. Smitov bunâr 'Smitov bunar': c. Smitëszki kháink: mc. Smitészkri hánik: rc. Föntinö dö Smit Kút, kerekes kút, kitűnő ivóvízzel a Hajlok-parton. Az egykori vendéglőhöz tartozott. 521. Nagy hid: Város hidja: Aranyhíd: szh. Tyuprijá kod sintërnicë 'Cuprija kod sinternice' [1721: Brüsztle III. 751—3: Város hídja] Híd, a város építtette, a Sintérház (545. sz. név) közelében. Az 1970-es években elbontották és újra építették. Akkor kapta a gúnynevet: "Azér, mer ha aranybu csinánák, akkó is készen kőne má lenni!" 522. Hajdenák utca [1970 k.—1975: Hajdenák Aladár u] U, 1969-től. Főleg árvízkárosult cigányok lakják. — Haide-