Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

díszítőelemeket fölhasználó, stilizált épület eredetileg is városháza céljaira épült. Lásd a 368. sz. nevet! 1926—1927-ben Arkay Aladár tervei szerint. A belső lépcsőfeljáratot Árkay Bertalanné Sztehló Lilinek a mohácsi csatát ábrázoló három üvegfestményű ablaka díszítette. Ezek bombázástól, mások sz. az 1950-es években elpusztultak. Az emeleti diszterem falain Bán István mohácsi születésű művésznek a busók dunai átkelését megörökítő gobelinje és Kelle Sándornak, a régebben Mohácson működő festőművésznek két évszám — 1526 és 1967 — köré komponált olajfestménye látható. Egy fém kondorkeselyű Trukli Istvánra (lásd a 148. sz. nevet!) emlékeztet. (B. Műv. 99., Tüsk. 65., Huba. 34—36.) — Ete szerint (1:7) az 1792. évi térkép és az 1840 előtti tanácsi iratok bizonyítják, hogy itt állt a Vámosok háza: Kereskedők háza [Eis. 2:63: Locus Nundinarum], népiesen Zsidó konyha, ahol a vásárra érkező zsidók megszálltak és rituális étkeket kaptak. 411. Tanácsház utca [1926: Városháza u 1970 k.—1975: Tanácsház u] U, a Városháza mögött. 412. Pártbizottság [Hiv.: Városi Pártbizottság] É. A századfordulón Hotel Central néven szállodának épült (Erd. 468). Később Dragodán Gyula bőrkereskedése, 1945 után cipőgyár. 413. Korona-szálló: Korona: Béke-szálló: Béke: Kék Duna: n. Ti Kroun 'Die Krone': j. Krounz^Hotël 'Hotel Krone' : szh. Krúná 'Kruna' : c. Koroná-szálodá : mc. Koroná-szálodá : rc. Koronâ-szalodë: c, mc, rc. Korona [Erd. 424: Korona Szálloda Horv. 3:14: Koronaszálló Mt4: Béke Szálló és Étterem, Kék Duna eszpresszó] É. 1910-ben épült, Pitch Andor pécsi műépítész tervezte (Erd. 128., 424). — Nagy termében akkor alakult meg — Fölkér József főjegyző, a város történetírója kezdeményezésére — a Mohácsi Belvárosi Casinó, 192 taggal. Főleg kereskedők szórakozó helye volt. Még abban az évben kénytelenek átköltözni a Közg. Bank helyiségébe, hogy helyet adjanak a városi képviselőtestület közgyűléseinek. (Évk. 74.) — Nh.: Népcíal örökíti meg, hogy itt szálltak meg a sorozó tisztek: A mohácsi Koronára süt a nap, / Meggyüttek a vizitáló főurak ... — Az épület helyén ugyancsak Korona elnevezésű földszintes vendéglő és szálló állt (Erd. 468) ; a múlt század elején pedig nádtetős kocsma. Ennek udvarára terelték éjszakára a kereskedők a vásáron megvett több száz szarvasmarhát, s innen indultak velük Bécs felé. Kocsma állt itt a török hódoltság alatt is (Horv. 3:14). A mai szálloda udvarán a török kiűzése után 1691 k. (Unyi. 26. sz. a megrongálódott Szent Borbála-, Szent Mihály-templomokból és Szent Jakab kápolnából) püspöki hombárház [Eis. 2:64: Antiqum Granarium Dominóié 'régi uradalmi magtár'] épült. Mohácson 1691—1772-ig gabonabiztos működött. A magtárt Esterházy Pál püspök az 1796-i egyezségben átengedte a városnak. Lebontása után a terület a kocsma udvara. Szűcs József sz. az 1960-ban elkészült Cukrászműhely alapozásakor régi alapokra, egy régi árok nyomaira, a marha-megőrzés bizonyítékára (70 cm-es trágyarétegre) és 1800-ból származó rézpénzekre bukkantak. 414. Piarc: Piac tér: n. Vógamoárk 'Wochenmarkt': j. Vohnmarktplácc 'Wochenmarktplatz': szh. Piac 'Pijaca': c Piáco: mc Piarc téró: rc. Piac [1946: Tjk. 583: Piac tér] Vr, a 454. számú utcáig. Piac helye az 1920-as évektől, amióta kiszorult a Széchenyi térről, 1974-ig. Lásd még a 403., 409., 436. 415. [Eis.l : Antiquum Oppidum Mohács Horv. 2:5: Oppidum Antiquum Mohács 'Mohács Óváros' FI: Alt Mohács Erd. 256: Óváros] Vr, ill, maga a Józsefekor! város 'Ö Város', szembeállítva az új német településsel az 'Új Város'-sal (239. sz. név). Fordított L betűhöz hasonlított. Hosszabb szára a Dunával párhuzamos, rövidebb szára (a város legsűrűbben lakott délkeleti oldala) nyugat felé, a hudai— eszéki országút (472. sz. név) felé mutatott, melyhez bekötő utak vezettek. (Erd. 257—8.) — 1782—85: "A Sóház, az elemi iskola, ahol még most is állnak egy tö-