Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

rök másénak a romjai, a Mihály kápolna, az Ö Mohács felől, Űjmohács felé vezető út mellett vannak". (BHt. 1978:90—91.) 416. SelÖmgyár: Sejömgyár:,Sejémgyár: n. Száidafábrik : j. Zádnfabrik 'Seidenfabrik': szh. Szvilërâ 'Svüara': c. Sëjëmszki gyára: mc. Sejémgyárá: rc. Gyár dö mötász(ö) 'selyemgyár'.'[1906: Erd. 418.: Magyar Királyi Selyemfonoda 1907: BHt. 1976:244: E. AmphouxMontevarchi Italia 1922: BHt. 1976:250, Erd. 433: Mohácsi Selyemipari Rí .1926: Mt2: Selyemgyár 1934: Erd. 433: Soproni Selyemipari Rt. leányvállalata1935: Horv. 3:11: Selyemfonógyár 1950 k.: Erd. 165: Magyar Selyemipari V. Mohácsi Szövőgyára] É, Schlauch Károly pécsi építész műve. Selyemfonodaként.kezdte működését 1906-ban 39 olasz munkásnő közreműködésével. (Erd. 125., 411—4, 433., BHt. 1976:235—52.) — Előzményként: Mohácsnak már II. József korában volt „selyembogaras Commisarius"-a (Horv. 2:4). — A gyár helyén nagy hodály állt, az állami Sóház: Sóhivatal: n. Szàlszàmt: j. Zálcámt 'Salzamt': szh. Szolârâ 'Solara' [MRévT : Sóház MéV 1893: sóház] 1721—1894-ig működött. À hajóval érkező máramarosi és erdélyi sóból évente 400 kocsival látták el a megyét. A másik királyi sóhivatal Pécsett volt. (BHt. 1976:139.) — Nh.: II. József .1770ben, amikor bejárta Baranyát, a Sóhivatalt is felkereste. — Ete. 2:9 szerint 1848. márc. 17-én a pénteki halvásár napján egy komáromi hajós hozta meg elsőként a pesti márc. 15-i események hírét és a szabad sajtó első termékeit. Hatos Gusztáv, a város főjegyzője nemzeti színű zászlót ragadva bejárta a.várost, és méltatta az eseményeket. A fellelkesült tömeg levonult a Sóházhoz, a császári hatalom jelképéhez, s leszedte faláról a kétfejű sasos címert, a feketesárga kaput, a sópásztor faköpenyét és alabárdjának nyelét nemzeti színűre festették. Az épületet 1898-ban lebontották. — Ete szerint 1832-ben partszakadás volt a városi oldalon, mert az 1792-i térképen még látható az a keskeny sáv, mely a Duna és a mostani Selyemgyár közt volt. — A. sz. 1870-pen itt római kőkoporsót találtak, melyet a pécsi múzeumba vittek. 417. A Selömgyúrná Duna-part része, a magyarok régi mosóhelye. Áradáskor használták, amikor a meredek partoldalt borító kövekre ráállíthatták a mosószéket. 418. [Cselebi: Mihacs vára HK. Ism. 63: „Mihadzs" vára Erd. 251—4: belső vár, vár BHt, 1976:18: párkány] Rom a Duna medrében. Egyes helytörténészek sz. itt állhatott a kis alapterületű vár, a török helyőrség állomáshelye. A Duna azóta 150—250 m szélességű területet mosott el. Evlia Cselebi sz. „ . . . az igen erős Mihács vára ... a Duna partján . . . egyszeres tömés falú, négy sarkán négy bástyán agyúkkal, 50 deszkatetejű háza van." (BHt. 1976:18—9.) 419. A „Marek": Központi épület (belső használatra!) [Hiv.: Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola] É, modern „központi" iskolaépület. A „füvészkert" helyén az Űj Barázda Mg. Tsz építtette 1975-<ben. Akkor vette fel a nemzetközi tudós állatorvos, egyetemi tanár nevét, akinek bronz mellszobrát (Szabó István alkotását) az udvaron helyezték el. Lásd még a 342., 433. sz. neveket!. 420. Kaszárnya: n. Khâszëan: ]. Käzern 'Kaserne': szh. Kaszárnya: szh. Kászárná: szh. Laktanya 'Kasarna': c, mc. Kaszárnya: rc. Ksszârnyë [Hiv.: 1930—56: Határőrségi laktanya] É, 1929—30^ig épült. 1939—40 táján lengyel katonák laktak itt. 1956 óta magánlakások. 421. Kenyérgyár : szh. Pékára 'Fekara': c. Pékoszki gyára 'pék(áru)gyár': mc. Kenyérgyára: rc. Gyár da pita 'ua.' [Hiv.: Baranya megyei Sütőipari Vállalat mohácsi részlege] É, központi sütöde. 1952-sben a 21 pékség államosítása után hozták létre a Joszt-gépgyár csarnokában 12 kemencével. Fokozatosan gépesítették. Előtte 1947—1956-ig a Földművesszövetkezet raktára, 1926—1944-ig Gabonakereskedés, 1895—1926-ig: Joszt-gyár : n. Jouszt-Aizafâbrik : j. Joszt-Áznfábrik 'Jost-Eisenfabrik': szh. Josztov-gyár 'Jos-