Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
Üttörőliget] Park sétautakkal, szobrokkal. 1974-ben létesült. Ide tartozik: 390., 391., 405., 426. 405. Busó-szobor: Busó: szh. Mali búso 'Mali busó' [Tüsk. 64., Huba. 34: Busó figura] Szo. Kiss Nagy András alkotása 1969-ből. 406. Spórkaszsza: Bank: n. Pânk: j. Bánk 'Bank': szh. Stâjëvityëvâ spórkászá 'Stajeviceva stedionica': szh. Stádijonicá 'Stedionica': szh. Bánká 'Banka': c., mc. Bánko: rc. Bánk [1827: Évk. 130: Mohácsi Takarékpénztár Rt. 1904: T. P. 1940. k: Délbaranyai Bank 1975: Nemzeti Bank Hiv.: Magyar Nemzeti Bank mohácsi fiókja] Ê, bankfiók. A szh. név egyik elnökére emlékeztet; a m. és a szh. a n. 'Sparkasse' 'takarékpénztár' átvétele. 407. Öreg posta: n. Alt Pouszt: j. Alte Paszt 'Alte Post': szh. Veliká póstá 'Vélika posta': szh. Sztárá póstá 'Stara posta': c. Púri posta : c. Purâni ~ : mc. Phúri posta : rc. Posta bztürna 'ua.' [Mt2 : Magyar Királyi posta] É, magánlakások. 1927-ig itt működött az 1. sz. postahivatal. Kezdetéről nincs adat. Egy 1780-as jegyzőkönyv Muczina nevű postamestert említ. 1873-ban teljesen magyar nyelvűvé vált. 1887-iben egyesítették vele a távirdát, 1904-ben telefonközpontot kapott. 408. Szécsényi iskola: Lányiskola: szh. Zsënszka skulâ 'Zenska skola': c. Sëângi iskolâ 'leányiskola: mc. Cshâjëngri iskolâ 'ua.': rc. Skóla dö fâlo 'ua.' [1948: Belvárosi Leány Általános Iskola 1963: Széchenyi téri Általános Iskola Mt4: Általános iskola] É, iskola, jellegéről, fekvéséről. 1945-ben ideiglenes bolgár katonai kórház. 1948-tól leányiskola, 1963-tól koedukált. — 1897—1948-ig: Polgári iskola: Polgári: n. Piargarsull: j. Birgalaha Súl 'Bürgerschule': szh. Grâgyânszkâ skolâ : szh. Grâgyânszkâ skulâ: szh. Polgârszkâ skulá 'Gradanska Skola': mc. Polgáriki iskola [Mtl: M. k. áll. polg. isk. Mt2: M. kir. Polg. Isk. 1926: Évk. 50: Mohácsi m. kir. polgári fiú- és leányiskola HK. 3:19: Áll. Polg. Fiu és Leányiskola] 1893-ban Kellner Fülöp magán polgári iskolát nyitott. 1895-ben 3—3 nyilvános osztály (külön a fiúknak, külön a lányoknak) indult a Püspök-kastélyban. Az új épület 1896—97-ből való. A környező községek ifjúsága is nagy számban látogatta. 1898—99-ben 6 osztályos volt. Meiléktíamtárgyként latint, némietet, franciát is tanítottak. 409. Buza tér: Szécsényi tér: n. Fruhtmoát 'Fruchtmarkt': j. Grajszn Mârkplâcc 'Großer Marktplatz': szh. Zsitni piâc 'Zitna pijaca': szh. Vâsàristyë 'Vasariste': c. Pidco: c. Szécsényi térő: c. ~ téroj: mc. Vásáriéra : mc. Szécsényi téró: rc. Piac [1893: Széchényi-tér (a kövezett vásártér a tervezett polg. isk.-ig) 1904: Széchényi tér 1919 (Szerb, tk.): Széchenyi ter 1926—1946, 1965, 1970, 1975: Széchenyi tér] Tér. Régen a Pázsit, majd a Sík (298., 403. sz. nevek) része. Központi fekvésénél fogva nemrég még a város gabonavásártere és piaca. Erre utalnak az idegen nyelvű változatok. Ma a város főtere. Lásd még a 149, 87, 414, 436. sz. neveket! — Két oldalán két zászlótartó rúd áll, talapzatukon háromalakos szoborkompozícióval. A városháza előtti három — magyar, német és szerb népviseletű — bronz nőalak a nemzetiségek összefogását jelképezi. A városháza két szélén egyegy zászlótartó kőoroszlán látható: a városi és megyei zászló részére. Az iskola (408. sz. név) előtti három vitéz kőszobra az 1687. évi második mohácsi csatára, a török hódoltság alóli felszabadulásra emlékeztet; azaz Szebényi Györgynek, Mohács 1687 utáni várkapitányának, egy közhajdúnak és Földvári István hajóvajdának állít emléket. Martinelli Jenő alkotásai 1932-ből, ill. 1937-ből. (Horv. 3:17., B. Műv. 99., Tüsk. 66., Huba. 36.) 410. Újvárosháza: Városháza: Tanácsháza: Tanácsház: Tanács: n. Stotthâusz 'Stadthaus': j. Naja Stusthousz 'Neues Stadthaus': szh. Városka kutyâ 'Városka kuca': c. Városházoj: c. Tanácsi fóro 'városi tanács': mc. Városháza: mc. Tanácsházo: mc. Tonácso: rc. Kasza tar g uluj 'városháza' [Horv. 3:17: Városháza Hiv.: Városháza, Újvárosháza, Városi Tanács Mt4: Városi Tanács Huba: Városi Tanácsház] É. A keleties, török—mór
