Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

bejáratait néhány szilárdabb, kőből épült bástya védte." (Erd. 253—5.) — Határairól a helytörténészek véleménye eltér. Valószínűleg a Duna, a mai Duna u, Tolbuhin, Jókai, Kígyó , Tímár u (293., 296., 449., 428., 430. sz. nevek) határolták. (Erd. 254—5.) — 1661-ben az új telepesek egy részét már nem tudta befogadni, azok a palánkon kívül építettek új lakónegyedeket (Erd. 99). — Az akkori utcák, negyedek nevét lásd a bevezető részben! — Ete sz. a palánknak 1711-ben még volt őrsége, 1720-ban lerombolták (Múz.Ért. 1928:55.) 348. Réj: Magyar rév: Komprév: Városi rév: Rév: n. ívrfuar 'Überfahrt': j. Stu?t-Dorohgáng 'Start-Durchgang': j. Dorohgáng 'Durchgang' Überfahrt': szh. Városka szkëlâ 'Városka skela': szh. Dolnyâ szkëlâ 'Donja skela': szh. Szkëlâ 'Skela': c. Kompoj 'komp': c, mc. Rév: rc. Scsilá 'rév' [Mtl: Rév Szerb tk. 1919: Rev Mt2: Városi gőzkomp átszálás HK.3:7: Városi rév Mt4: Kompkikötő] Révátkelőhely. 1894-ben költözött fel a Sepatz-révből a MAHART-kikötő mellé, mivel elkészült a partvédő betonfal (480., 376., 363. sz. nevek). A város megszerezte a révjogot, ezért Városi rév — a DGT-től bérelt „Város" gőzhajó, majd a saját „Mohács-Margitta-sziget" és „II. Lajos" csavargőzösök vontatták a két kompot. Magyar rév, mert sokác révtársulás (202. sz. név) is működött. — Nh. (népdal 1860 és 1914 közt Jankó Pál csónakos révészről): Ej, Padi Járkó, / Gyere, vigye átó! / Nem vihetlek, angyalom, / Kilikadt a csányikom. 349. Bölcsőde [Hiv.: I. sz. Városi Bölcsőde: n. Kinderkrippe: szh. Jaslice] É. Korábban: Árvaház: n. Vázahausz : j. Váznhousz 'Waisenhaus': szh. Szirotistyë 'Sirotiste' — Schmidt Károly gyógyszerész építtette 1928—29-ben; mivel gyermekük nem volt, haláluk után árvaháznak szánták. 350. Városi tornacsarnok: Tornacsarnok É. Tornaterem az 1940-es évekig. A század első évtizedeiben itt tartották gyűléseiket a munkások. Ezt 1969 óta emléktábla jelzi, Bizony Károly, Frech József, Hajdinák Aladár nevével. — 1902—1950-ig a Mohácsi Népkönyvtár működött az előszobában (Évk. 99). Jelenleg a szabó szövetkezet egyik részlege. 351. Zsidótemplom utca: Zsidó utca: Báró ötvös utca: ötvös u: n. Júdakasza: j. Jűdngâssz 'Judengasse': szh. Csifutszki szokâk 'Cifutski sokak': szh. Jútszki szokâk 'Jevrejski sokak; Zidovski ~': szh. Zvérinyák: szh. Zvirinyák 'Zverinjak': c. Zsidováni vulicâ 'zsidó utca': mc. Zsidóvszki utcâ 'ua.': rc. Ulyicë dö zsidou 'ua.' [1865, 1894: Ó posta u 1893: Eötvös u 1904, 1926: Báró Eötvös József u 1946—1975: Eötvös u] U. 1943-ig szinte csak zsidók lakták. Itt volt a zsinagógájuk, szeretetotthonuk és iskolájuk (345., 344., 354. sz. nevek). Itt állt a régi posta is, helyét már nem tudják. Az utca 1784 és 1827 közt épült (Erd. 258). Korábban a püspöki vadaskert (320. sz. név) része. 352. Rév-kocsma [Mt4: Révkapu vendéglő] É, italbolt, fekvéséről. 353. Zsidó negyed: n. Jídis Fidtl: j. Jídasa Fertí 'Jüdisches Viertel': szh. Csifutszki szokâk 'Cifutski sokak': szh. Zidovszki szokák 'Judejski sokak' Vr, inkább Tel volt. Középpontja az Eötvös utca, ide tartozott közvetlen környéke s a Szabadság utca övezte üzletsor (351., 309., 393., 411. sz. nevek). 354. Zsidó iskola: n. Júdasull 'Judenschule': j. Hédër: héber Chéder 'szoba, iskola': j. Jídisa Súl 'Jüdische Schule': szh. Csifútszká skolâ 'Cifutska skola': szh. Jútszká skulá 'Jevrejska skola': c. Zsidovoj iskola 'zsidó iskola': mc. Zsidószki iskolâ 'ua.': rc. Iskulë dö zsidó üa.' [Mtl: Izraelita Iskola Mt2: Izraelita iskola Évk. 57: Izraelita elemi népiskola] É volt 1893-ból. 1944. nov. 25-én gyújtóbomba lángba borította. — 1850-től az akkori Öposta u-ban béreltek iskolát. 1858-ban nyilvános iskolát alapított az egyházközség a Gőzhajó u-ban, 1864-ben az Óposta u-ban, 1877-ben a Szent Háromság u-ban (351., 454., 296. sz. nevek). A legrégibb iratok 1854-ből maradtak fenn. A tanítás nyelve a német; hébert és magyart is oktattak. Az állandó zaklatások miatt 1879-től át-