Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Vanëciâ 'Venetien, Venedig': szh. Vënëcijâ 'Venecija': c, mc, rc. Vënëcià 'ua.' [1893: Venecia] Vr, Mf. Szegény sokácok, majd németek lakták. — A. sz. a név vizenyősségre vall. — Valószínűleg a török defterekben feltüntetett hn. hagyományozódott át [MohDeft. 1556 k.: mahalleyi Velencse ucsa 'Velence utca városnegyed'] Ide tartozik: 338., 340. 340. Árok utca [1855: Graben-Gasse 1885— 1975 : Aro7c u] U. Neve a török időkben, de még a 17—18 sz.-ban erre haladó Duna-ág [Eis.l, 1808: Erd. 302: vf. jele] emlékét őrzi. Az utca vége a már szabályozott Bég-patakba (196. sz. név) torkollik. Vö. a 202., 339. sz. nevekkel! 341. Promonád: n. Promanát: j. Promanád 'Promenade': j. Sp&círvek 'Spazierweg': j. Spzcírplác 'Spazierplatz': szh. Málo vâsàristyë 'Malo vasariste' Ur, gesztenyefasor, sétány. 1928 körül létesült egy mély vizes árok helyén. 1944-ig a havi országos vásárok zöldségpiaca. (Lásd szh. 'kis vásártér'. 342. Mezőgazdasági technikum: Tehnikum: Szakközép : Főépület (belső használatra!): n. Lándvirtsájtlih Súl 'Landwirtschaftliche Schule': szh. Skulá zâ pâorë 'Skola za paore, Poljoprivredni tehnikum' [Hiv.: 1945: Mezőgazdasági Középiskola 1949: Állami Mezőgazdasági Gimnázium 1950: Mezőgazdasági Technikum 1969: Mezőgazdasági Szakközépiskola Mt4: Mezőgazdasági szakközépiskola] É. Lakóháznak készült, majd az 1872-ben alapított Mohácsi Takarékpénztár Rt. [Mt2: Tp] szerezte meg. Jelenleg Technikum. 343. ötvös utcai óvoda [Hiv.: Eötvös utcai Óvoda: n. Kindergarten: szh. Zabaviste] É. 344. Zsidó szegényház: ötvös utcai szociális otthon : Második számú szociális otthon : n. Aldarhâim 'Alterheim' : szh. Szociálni dorn 'Socijalmi dorn' [1953—77: Mohács város Tanácsa 2. sz. Szociális Otthona 1977: Egyesült Szociális Intézmények: ESZI] É, rendeltetéséről. — 1938ban Alt Gyula alapítványából létesült (Ete 3:11.): Zsidó szegényház: n. Jídis Ármútszhausz 'Jüdisches Armutshaus': j. Jídisa Falckhah 'Jüdische Volksküche': szh. Csifutszko szirotiste 'Cifutsko sirotiste' [Héber: Bész máchsze lázekénim 'öregek védőháza, aggok háza'] Télen itt népkonyha is működött (j. név!). 345. Városi Könyvtár: Könyvtár: n. Biblioték 'Bibliothek': szh. Knyizsârâ 'Knjizara, Bibliotéka': mc. Városi/a Kényvtárá [Mt4: Könyvtár B. Műv. 1976:113: Mohácsi Jenő Könyvtár] É, korszerű járási és városi könyvtár. 1971-ben épült a zsinagóga helyén. Külső falán Mohácsi Jenő arcmása; Szabó Gábor alkotása. — Azelőtt: Zsidó-templom: Zsinagóga: n. Jódaiempl 'Judentempel': j. Síi: j. Süll 'Schule': j. Szinâgogë 'Synagoge': szh. Jútszká cërkvâ 'Judejska crkva': c Zsidovoj khángéri 'zsidó templom': mc. Zsidószki khâgéri 'ua.': rc. Biszeriká dö zsidó 'ua.' [Óhéber: Bész hâk(o)nëszësz Ûjhéber: Bét hâkonëszët 'gyülekezés háza' HK. 3:6: Zsinagóga Hiv.: Zsidó-templom] — Mivel a zsidóknál régen többnyire a templom előcsarnokában folyt a tanítás, (a neológok nyelvhasználatában) a 'Schule' 'iskola' elnevezés a templomot is jelentette. — Az 1839-ben történt első letelepdés után 1848-ban zsidó hitközség alakult. 346. [Cselebi, Ottend., Erd. 251—5: várárok, árok] Az egykori török -kori palánkot körülvevő vízárok valószínűleg a 347. sz. névnél jelzett utcák helyén lehetett. . . . „Ez a helység majdnem négyszögű és körös-körül magas, fonott kerítés és körülbelül 15—20 láb széles vizes árok veszi körül, melyet a Dunából vezettek köréje." (Erd. 471.) 1965 körül a szennyvíz-főcsatorna építése közben a Selyemgyár É-i részén, a bejárati portával szemben előbukant a régi várárok: kihegyezett karók, nedves mészgöröngyök, ágyúgolyók; 4—5 m hosszú, 120 cm szélességben leszögezett dorongokból képezett dorongút. 347. [Cselebi, Ottend., Erd. 253—5: palánk] A vár (418. sz. név) külső övezete, a palánkkal körülvett mezőváros. A palánk „tölgyfadeszka, amelynek alsó felét a földbe ásták, míg a felső, kihegyezett végét fűzfavessző fogta egybe, ezt földhányás támasztotta meg. Kapu29 Baranya földr. nevei H.