Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

be, s a Szent Kereszt tiszteletére „kis egyházat" építettek. 1694-ben bosznita (Boszna-Argentina rendtartománybeli bosnyák) ferencesek az Alsó-Duna-part közelében építették fel a Szent István királyról elnevezett templomukat és rendházukat. A kuruc háborúkban, 1704-ben a rácok mindkét rendházat felgyújtották. A ladiszlaiták 1715-ben elhagyták a várost. A boszniták 1710-ben itt (még a városon kívül!) telket szereztek, de Nesselrode püspök, a város földesura csak 1731-ben engedélyezte a közben már megkezdett templom és rendház építését. Mindkettő 1724—43 között épült. (Unyi 7—49.) — A házi kiskollégiumban az algimnázium (373.S z. név) megnyitása előtt, 1785-től már főhivatású tanár (Professor Juventutis) készítette elő az ifjakat a pécsi és a bajai gimnázium magánvizsgáira (Unyi 101.). — Az első névváltozat (a latin résidentiel 'magas méltóságot betöltő személyek székhelye, palotája') a volt Püspökkastélyhoz (240. sz. név) hasonló társadalmi rangjára emlékeztet. — 1839— 62-ig itt teológia is működött. (Évk. 45.) 208. Barátok kertje: n. Klósztarkoáta : j. Klájsztzrgurtn 'Klostergarten': szh. Klàjzërâ 'Klauzura' Vr, a 114., 242., 255. sz. utcáktól körülhatárolt terület. A 18. századtól az utcák kiépüléséig a ferences kolostor kertje volt. S név a latin clausura szóból ('kolostornak külső személyektől elzárt része') ered. 209. [1779: Bm.L. Processus LVI/326: Szabad legellő mező Ugyanott LVII/526: Közönsiges legelő mező „ . . . alázatosan kérjük, hogy előbbeni széröskerti, melyet vadaskertre (320. sz. név!) fordított és helette az Barátok klastrománál (207. sz. név) városon kívül az Közönsiges legelő mezőből három annyit széröskertnek elfoglal. . . nékünk házheinék oda engedni."] A város egyik közlegelője volt. Egy részén — a városiak sérelmére — az uradalom német családokat telepített le. (BHt. 1976:92.) Lásd még a 159., 239., 298. sz. neveket! 210. Véradó álomás: Véradó [Hiv.: Véradó Állomás] É, 1970-ből. rendeltetéséről. 211. [1970 k. : Véradó u] U, a hasonló nevű egészségügyi intézményről. Az 1960-as évek közepén épült az egykori ferences kertben (208. sz. név). 212. Fölsöváros: n. Êvarstott: j. Ejberstmt 'Oberstadt' [Erd. 262: Felsőváros] Vr. Ide tartozik a 114, 159, 225, 228. sz. utcáktól határolt terület. Lásd meg a török-kori Felmohács városnegyedet a bevezetőben! 213. Maszkfaragók: szh. R'ezbári mászke 'Rezbari maske' [Huba 33: Maszkfaragó műhely] É. Kaikán Mátyás és Salga István kitüntetett népi iparművészek busóálarcot készítő műhelye. A szh. név jelentése 'maszkfaragók'. 214. Piros lámpás: Kupleráj: Fehér hajó: Három csillag: Jaki: Bordéjház: Herbek-ház: Örömtanya, Cé-ház: n. Khuplaráj: j. Khuplsráj 'Kupplerei': j. Hántehousz 'ua.': szh. Kupleráj 'Kupleráj': c. Kupleráj: mc. Kuplerájo: rc. Kupleráj É. Az 1940-es évek végéig bordélyház. A névváltozatok értelmezése: piros lámpás függött éjjel a bejárat fölött. A cégér része (fehér hajó, 3 csillag, 2 galamb), jelezve, hogy látogatói főleg hajósok voltak. — A héber chante 'erkölcstelen nő'-t jelent. 215. Rendelő: Esztéká: n. Ësztëka 'Ambulatorium': c. Rëndëlëvo [Mt4: Orvosi rendelő Hiv.: Mohács Városi Tanács Kórházának Rendelőintézete] É, 1970-ből, rendeltetéséről. 216. [1970 k.: Tavasz u] U. Az 1960-as évek közepén épült az egykori ferences kertben (208. sz. név). 217. Főbíró háza: Főbíró irodája: Főbírói hivatal: Főbírói iroda: n. Stulrihtarâmt 'Stuhlriohteramt': szh. Glávni bilezsnik 'Glavni bileznik' [Mtl: Főszolgabíró Szerb tk. 1919: Főszolgabíró Évk. 72: Mohácsi főszolgabírói hivatal] É, egykori rendeltetéséről, most lakóház. — 1736-ban még csak 4 járása volt a megyének (pécsi, siklósi, hegyháti, baranyavári). 1790-ben Bésán János a mohácsi főbíró. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás; Nyárád járási székhely lett. 1852—61: Cs. és kir. szolgabíróság Mohácson. 1861—72: megyei szolgabíróság, 1872-től csak közigazgatási teendőket látott el, mert kü-