Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

lön kir. járásbíróság (223. sz. név) alakult. (Évk. 72.) 218. Vármegye utca: Szolgabíró utca: Főbíró utca: Budai Nagy Antal utca: n. Stúlrihtarkássz 'Stuhlrichtergasse': szh. Szúdcsev szokák 'Sucev sokak': szh. Novi szokák 'Novi sokak': szh. Szolgabíró szokák 'Szolgabíró sokak': szh. Főbíró szokák 'Főbíró sokak' [1865—1926: Vármegye u 1946—1975: Budai Nagy Antal u] U. Az 1870-es évek végén sokácoknak épült. (Erd. 261.) A nevek többsége szerint itt volt a főszolgabírói hivatal (217. sz. név). Az első változat arra utal, hogy megyei vezető lakott itt. 219. [Erd. 468: "Gasthaus zum Karpfen"] A 19. század egyik legforgalmasabb (a „Pontyhoz" címzett) vendéglője volt. 220. Nikoliék köze: szh. Nikolin szokák 'Nikolin sokak' Köz, ott lakókról. 221. Tadics-kocsma: Parti-kocsma: Viola-vendéglö: n. Rédar-Vi&tszháusz 'Röder-Wirtshaus': j. Rédzr-Gâszthousz 'Röder-Gasthaus': szh. Rëdèrov bircusz 'Rederov bircuz': c. Viola kircsima: mc. Viola birto: rc. Krismâ dö Viola 'Viola-kocsma' [Dob. 1945: Viola vendéglő] É, kocsma tulajdonosairól és fekvéséről. — Más a. sz. a Viola cégérnév. 222. Rakpart [Tjk. 1884/1886: ~] Szabad kikötő és rakodóhely volt a Duna-parton a Sokac-rév és az Uglesits Gliso-féle ház (202., 236. sz. nevek) közt, sőt ettől D-re terjedő szakaszon. A szabad kikötő sorrendjét 1906-ban így szabályozta a földműv. minisztérium: tutajok, hajók és uszályok, korsósok dereglyéi. (Erd. 385—6.) — Nh.: Itt is volt mosóhely; nyáron elvétve még manapság is mos itt egy-egy asszony. 223. Járásbíróság : Bíróság: n. Kavriht: j. Gariht 'Gericht': j. Becirgariht 'Bezirkgericht': szh. Szadija 'Sud': c. Birosagó: mc. Bíróságo: rc. Biroságu 'ua.' [Vás.: Nagy Kotsma Ete2: 15, Erd. 468.: "Kereszt" vendéglő Mtl: Járásbíróság Mt2: Járásbíróság Hiv.: Járásbíróság] É. 1872-től járásbíróság, 1877-ben telekkönyvi hivatal is. (Évk. 67.) Helyén a 18. századtól püspöki kocsma állt. A hagyomány szerint 1841 nyarán ebben az épületben játszott néhány napig Sepsy Károly színtársulata, köztük Rónai néven Petőfi is. Szept.-ben — a társulat feloszlatása után — innen indult Pécs, Szigetvár érintésével Sopronba, Pozsonyba, majd Pápára (Tüsk. 52., 70.) Emlékére Schaar Erzsébet Petőfit és kortásait ábrázoló bronz domborművét helyezték itt el 1973ban. — A munkásmozgalom kezdeti időszakában 1895. V. 26-án szociáldemokrata gyűlést tartottak itt, s megalakították a munkásképző kört. (Ete2:15.) 224. László-korház: Korház: n. Spitól: j. Spattual 'Spital': szh. Bolnicá 'Bolnica': szh. Spitál 'Spitalj' [Erd. 453: Baranya vármegye László közkórház Mtl: László korház Mt2: László kórház Mt4: Városi Kórház] É. 1896-ban a millenniumi építési kampány idején készült el (1897-ben nyílt meg) Szily László alispán szorgalmazására, ezért róla nevezték el. 1926-ban és 1936-ban bővítették, 1945 óta folyamatosan. — Feljegyzések szerint a városnak már 1790-től (Évk. 105.), más források szerint 1850-től volt kórháza különböző helyeken. (Erd. 453.) 225. Gyógypéd: Gyógyó: Kisegítő iskola: Kisegítő: n. Szoundarsull 'Sonderschule und Kinderheim': szh. Deféktológijá 'Defektologija, Specijalna osnovna skola i internat' [Mt4: Gyógypedagógiai Intézet Hiv.: Kisegítő Iskola és Nevelő Otthon] É, rendeltetéséről. 1947—57-ig a Széchenyi téri iskolában (408. sz. név) működött. 1935 előtt: Szegényház: n. Armútszháusz 'Armutshaus': j. Falckhah 'Volksküche': szh. Szirotinyszká kutya 'Sirotinjska kuca' [Unyi 141.: Régi szeretetház] 226. Barátok utcája: Barát utca: Adi utca: n. Fránciskánarkássz 'Franziskanergasse': j. Klaj sztár g assz 'Klostergasse': szh. Frátánszki szokák 'Fratarski sokak': szh. Klájzérov szokák 'Klauzurov sokak': c. Fránciskánoszki vulicá 'ferencesek utcája': mc. Bárátengri utca 'barátok utcája': rc. Ulicá lo bráculáj 'ua. '[1865: Franziskaner Gasse 1865, 1874: Barátok u 1893, 1904, 1926: Barát u 1946—1975: Ady Endre u] U. 1784 és 1827 között épült (Erd. 258.) Itt