Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Felvidékről leúsztatott fát felfűrészelték és eladták. „Fater

"-nek a tutajokról egymás mellé fektetett szálfákat nevezték. 201. Révkapu: Kapu: szh. Prisztânistë 'Pristaniste' Átjáró volt a foetonfalon (363. sz. név) az egykori Sokac révhez. 202. Sokac rév: n. Sokác Ivafoát 'Schokatzische Überfahrt': j. Horvátn Dorohgáng 'Horvátén Durchgang, Kroaten ~': szh. Szkëlâ 'Skela': szh. Sokácká szkelá 'Sokacka skela': szh. Gornyá szkëlâ 'Gornja skela' [Mtl: Sokacz rév Mt2: Sokac rév Horv. 3:2: Sokacrév] A sokácok évszázados révátkelőhelye. A múlt században dereglyével, komppal (evezővel hajtották, „léntázták" !) állatot, kocsit, később csak személyt, terményt szállítottak a Csingilingi-csárdáig. 1954 k. megszűnt. — Korábban D-ebbre a város szabad kikötője is. Itt álltak meg a Felvidékről fát hozó tutajok. (HK3:2.) — A török időkben a város védelmére innen indult el az a Duna-holtág, mely a mai 242, 300, 340, 431. sz. utcák helyén végighaladva, felvette a Bég-patak (196. sz. név) vizét, majd ismét a Dunába torkollott. A 17. sz. végére ez az ág már elzáródott. (Erd. 303., Eis. 1.) — Érdekes módon a Duna árja mindig itt akar betörni a városba. 203. Szent Antal utca: Antal utca: József Attila utca: n. Antóunikássz 'Antonigasse': szh. Szvétog Antúna szokâk 'Svetog Antuna sokak' [Erd. 478: Antal u 1930: Ete: Szent Antal u 1946—1975: József Attila u] U. Az É-i házsoriba 1930 körül építkeztek. A D-i sort a „barátok kertjéből" (208. sz. név) hasították ki 1930, ill. 1950 után. — A. sz. emberi csontvázak kerültek elő, valószínűleg régebbi templom körüli temetőből. 204. Bajcsi-ovoda: szh. Zábaviste 'Zabaviste': mc. Bajcsiki ovodâ: rc. Ovodë dö Bájcsi [Hiv.: Bajcsy-Zsilinszky utcai Óvoda] É, a hasonló nevű utcában (242. sz. név). 1952-ben nyílt meg. 205. Rév mosóhely: szh. Prálistye 'Prallste' Partrészlet, homokos, lapos; a sokácok mosóhelye volt az 1950-es évekig. A volt Sokac-révtől (202. sz. név) D-re. 206. Zárda-templom: Barát-templom: Barátok temploma: n. Fránciskándr Khiarih: j. Fránciskándr biszmëddris 'Franziskaner Kirche': szh. Frâtârszkâ crkvâ 'Fratarska crkva': szh. Szvëtog Antúna cërkvà 'Svetog Antuna crkva': c. Frânciskànoszki khângéri 'franciskánus templom': mc. Dáskíni khângëri 'sokác templom': mc. Bârâtengri khângëri 'barát-templom' : rc. Biszërikâ lo braculuj 'a barátok temploma' [Vas.: Fran(c)isc. T(emplom) Varg., Mt4: Ferences templom Hiv.: Szent István király-templom] É, műemlék, homlokzati toronnyal, keskeny homlokzattal, díszes kapuval, három boltszakaszos hajóval. Oltárképe (valószínűleg Dorffmeister műve) azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István fölajánlja a magyar koronát Szűz Máriának. (Varg. 74.) A templom alatt kripták vannak. A templom körüli temetőt II. József záratta be 1780-Jban (Horv. 2:39). 1724— 43-ig épült. 1756-ban boltíves tetőzettel meghosszabbították. (Unyi 39., 49.) — A nevek a sokac hívőket gondozó ferences rendre s egyik legnépszerűbb szentjére (Páduai Szt. Antalra) utalnak. 207. Rezidencia: Zárda: Nővérszállás : Bibic: Bibic-lak: Bibic-csárda: Bibic-szállás: Kórházi óvoda: n. Fránciskándr Klousztar 'Franziskaner Kloster': n., j. Klâjsztar 'Kloster': szh. Mánásztír 'Manastir': szh. Klâjzèrâ 'Klauzura': c. Kolostori: mc, rc. Zârdâ 'ua,' [1979: Bm.L. Processus LVII/526: Barátok klastroma K8/5: Ferencszerzetes zárda Mtl: Sz. Ferencz rend Mt2: Szt. Ferenc rend Varg., Mt4: Ferences zárda Hiv.: Nővérszállás Hiv.: Kórház-MOFA Óvoda] É, műemlék. Egyemeletes, tízablakos. A ferencesrend feloszlatása után, 1950 óta nővérszállás. Innen a gúnynévváltozatok. Alagsorában 1976^ban óvoda nyílt. — Korábban a ferences rend kolostora. Egykorú források valószínűsítik, hogy már a török hódoltság előtt s alatt is működtek ferencesek a városban. 1693-ban ladiszlaita (Szent László királyról elnevezett horvát rendtartománybeli) ferencesek költöztek a város északi részé-