Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
szág története 1490—1606. Ford. Vidovich György, Debrecen 1867. 156.) 134. Újtelep: j. Nâiplâcc 'Neuplatz': szh. Novi szád 'Novi sad' Vr. A Pécsi, a Kossuth u és a vasút közti háromszög (145., 159., 116. sz. nevek). A két háború közt épült be, kezdetben jobbára vasutas családok telepe. Ide tartozik: 128, 130, 133, 135, 139. — A források (HK. 1:24. Erd. 448.) sz. 1927—28-ban a köv. utcák alakultak ki: Stajevics János, Levente, Borza, Csele, Fiume és Dárda. A Fiume u valószínűleg azonos a Kanizsai D. u-val (133. sz. név). Az 1., 2. utcát az adatközlők nem tudják azonosítani. Stajevics, a horvátok vezetője, országgyűlési képviselő volt. A Levente a 19. sz.-ban felújított név. 135. Kinizsi utca [1946— 1975: Kinizsi Pál u] U, Mátyás király törökverő hadvezéréről. 136. Farost utca: Farostos utca [1965—1975: Mohácsi Jenő u] U, egyemeletes ikerházsor; a Farostlemezgyár építtette munkásainak 1959—62-ig a Kossuth u. kertjeiben. — Mohácsi Jenő író, műfordító 1886-ban Mohácson született. 19444>en a fasizmus áldozata lett. Emléktáblája hirdeti, hogy a Bánk bánt és Az ember tragédiáját lefordította németre. Helytörténeti vonatkozású: Meseköltő a Dunán c. elbeszélésében Andersen mohácsi látogatását írta meg. Lásd még a 345, 385. sz. neveket! 137. Mentőálomás [K18: Mentőállomás] Ê. 1970 után épült a Pécsi út 43 helyén és a téglagyári gödör feltöltött szélén. — Önkéntes mentőegylet saját gépkocsival 1927 óta működik, elsőként a vidéken. (Ete 3:7.) 138. Régi disznóvásártér: n. Aida Száimoárkplácc: j. Lénkszdgd Hazáirénplácc 'Alter Saumarktplatz': szh. Sztáro vâsàristyë 'Staro vasariste': c. BáVéngró fóró 'disznóvásártér': mc. Bâlëngro vásártéré 'ua.': rc. Trgö dö polsâ 'disznóvásár': rc. Trga d& lëmlyë 'favásár'. Tér, disznóvásártér volt az 1960-as évekig, a 128, 130, 133. sz. utcák területe. Bűzössége miatt elkülönítették a Régi vásártértől. A cigányok itt kocsiról tűzifát árusítottak. A j. változatban a héber cházer 'disznó' szó rejlik. 139. Dárda utca [Horv. 1:24: Dárda ucca 1946—1975: Dárda u] U. Dárda falu nevéről. 140. Téglaház: Snájder-téglagyár : Snájder-féle Téglagyár : Kettes Téglagyár: n. Snáidsr-Cíhloujd 'Schneider-Ziegelof en': j. Snáiddrsz Cíglfabrik 'Schneider-Ziegelfabrik': szh. Snàjdërovâ cigláná 'Snajderova ciglana': c. Snájdërëszki téglagyára: mc. Snájdereszkri téglagyára: rc. Ciiglyëârgyë dö Snájddr 'Schneider-téglagyár' [Erd. 436: Schneider Dezső téglagyára F4: Tgy. Hiv.: II. számú Téglagyár] Gyár, alapítójáról, ill. az államosítás után kapott sorszámról. A i9. szazad 2. felében létesült, 1975-ig működött. „Gödré"-ben jelenleg társadalmi sportpálya épül. 141. [BHt. 1976:231: Taizs Mihály nyomdája] Taizs Mihály pécsi nyomdász itt állította fel az első mohácsi nyomdát 1867-ben, de már 1868-ban átköltözött Pécsre. (Uo. 225—34.) 142. Levente tér Ur. Régebben a Vásártér része volt, a leventék gyakorlótere. 143. Cédulaház: n. Vóhháusz 'Waagehaus': szh. Ceduljárnicá 'Cedulj arnica': mc. Cédulaházó: mc. Mérlegháza: rc. Kâszd 1 magyë mdszurë 'ház, ahol mérnek' É volt, Pécsi út 23. Illetékes mérlegház a korábbi vásártéren. Helyére családi ház épült. 144. Pécsi vám: Vámház: n. Finkhirhsr Máut 'Fünfkirchner Maut': n. Máut 'Maut': j. Fünfkirhdmr Collhouszl 'Fünfkirchner Zollhäuslein': szh. Pëcsujszkâ máltá 'Pecujska malta': c. Pëcsuvëszko vámházo: mc. Pécsikóko vámháza: rc. Pësuluj vámház [Mt2: Vámház] É volt, a vámbeszedő számára az 1930-as évek végéig. Helyére családi ház épült. 145. Pécsi ut: n. Finfkhirhsnar Vëk 'Fünfkirchner Weg': szh. Pëcsuvszki pút 'Pecuvski put' [1893, Polg. 1926: Pécsi országút; u 1926— 1975: Pécsi út; u] U, a Pécs felé vezető út mentén. Beépülése 1940 után kezdődött, 1948-tól csaknem a vasúti sorompóig épültek családi házak. 146. iparmalom: n. Tàmpmïll: j. Dämpf mil 'Dampf mühle': szh. Vodënicâ 'Vodenica, paromlin': szh. Vëliki mlin 'Veliki mlin' [Mt2: Ipar malom Erd. 436: Mohácsi
