Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

mc. Dimicsëszkri tanya: rc. Tányö dö Dimics 'Dimics-tanya' É, jelenleg cigányok lakta szükséglakás, egykori gazdáiról, majd rendeltetéséről. — A. sz. a század elején Krémer (a Keresztmalom és az egykori Alsómalom tulajdonosa) itt lisztet árusított. L. még a 26. sz. nevet! 26. [Gyl:293: Chelei (prope Danubium 'közel a Dunához'), Cheley (iuxta Danubium 'a Duna mellett'), Chele, Chelee 1437: Évk. 22: CseZő puszta Deft: Cselin] A török időkben elpusztult CseZe falu valószínű helye. — Györffy sz. Mohácstól É-ra feküdt, ahol a jobb parton a Csele-patak a Dunába torkolük. Határa átnyúlt a bal partra. Lásd: Dunafalva Csele, Csele erdő, Cselő dűlőit: 295., 292., 387. sz. neveik! Mohács, Káplán, Bár, Doboka, Nyavalyád falukkal volt határos. — 1574-től a defterek már lakósok nélküli helyként sorolják fel CseZő pusztát. Ugyanígy egy üres templomot a város határában, mely Vass Előd sz. Cselő vagy Csele pusztán állt, s a korábbi Nagycsele mezőváros egykori temploma lehetett. (BHt. 1976:24). CseZe és Jenő (547. sz. név) a 14. században népesebb települések voltak, mint Mohács (And. 143). — A század elején a vasúti töltés építésekor emberi csontokra bukkantak. Brand Ede 60 koponyát s 200 csontot ásatott ki. Leírásai nyomán 1949-ben Fehér Géza, a Nemzeti Múzeum régésze további 95 sírt tárt fel; megtalálta Csele falu településhelyét, Árpád-kori és késő középkori házmaradványokkal. (Papp 233.). Szűcs József sz. a templom alapjait s a körülötte lévő temetőt a dombra épült Krémer-háznál (25. sz. név) találták meg; a falu maradványai pedig meszsze benyúlnak a Duna medrébe, ahol csekély vízálláskor a Csele-patak irányában rengeteg cseréptörmelék látszik. — Györffy sz. nevét Cselej nevű birtokosáról kapta. A m. Cselej szn. valószínűleg szláv eredetű; vö. a lengyel Czelej szsn.-vel (FNESZ. 158.). Más kutatók sz. Kézai Simon és a 14. századi magyar krónikakompozíció Béla apjaként a hun-történetben szerepelteti: Chele. Szn-i megfelelői: SeZe, Chele. A név ismeretlen eredetű (ActHist. 44:66). 27. ViZcZcéndtelep Tel. Hétvégi házak az 1960-as évektől. 28. Szöllőhögyi kápolna: Jakabkápolna: n. Jàkopkhàpël 'Jakobkapelle': n. KhápéZZ 'Kapelle': j. Klájns Klousz 'Kleine Kapelle': szh. Kâpëlà 'Kapela': szh. Jókobová c'erkvá: szh. Jákobá crkva 'Jakobova crkva': c. JáZcab-ZcdpoZná(j) 'Jakab-kápolna': mc. Jakab-kápolná 'ua.': rc. Kápolna dö gyál 'a hegy kápolnája' [K12: Szt. Jakab K16: ~, Szent Jakab] É, műemlék 1833-ból. Belseje paraszti festő alkotása. — Nh. : Júl. 25-én (1950-ig) ide búcsúkörmenet indult a városból istentiszteletre, s ugyanígy vissza. 29. Szöllőhögy: Szöllő: Szőllőhegy : Szőlőhegy, -en (-ön), -röl (-rü, -rül), -böl (-bü, -bül), -re, -i: n. Mohácsa Váingabirih 'Mohatscher Weingebirg': n. Váingabirih 'Weingebirg': n. Vaiperh (a szigetiek sz.) 'Weinberg', in, jounn, ujj Vàingsbirih, Váinbiriha: j. Vajnbárk 'Weinberg', in, jön (jün), oj Vajnbárk, Vájnbárkzr : szh. (horvátok is) Pláníná 'Plianina', u Plánini, iz Plâninë, u Planinu, Plánínka, Plánínkinjá: szh. Vinograd 'Vinograd', u. Vinográdu, iz Vinográda, u Vinograd, Vinográdánin: c. Drákháko pláj 'szőlőhegy': mc. Drákhuno berdó üa.': mc. Pincákro berdó 'pincehegy': rc. Mohácsiszke driki 'mohácsi út': rc. Vi pa gyál 'szőlő a hegyen, szőlőhegy' [SchQ6—9: Promontorium 'hegyfok', itt: Szőlőhegy Stat. 1930: Mohácsi szőlőhegy Hnt, Btl, 2, MoFnT2 : Szőlőhegy] Vr és Hr, a török időkben elpusztult CseZe és Jenő helyén. Külterületéhez Náné, Nyavalyád, Apáti, Káplán, Földvár [Gyl:346, 302, 351, 271, 321] egy része is hozzátartozott. Az É-i határtól a Lánycsóki és a Bári útig (609., 37. sz. nevek) húzódik, ill. az utóbbi közvetlen környékét is magába foglalja. H, D, Do, Vö, Fs, sző, sz, Lh váltakozása. A nevek a legfőbb, a hagyományos műv. ágra utalnak. A nem lakott présház-pincék társasági kirándulóhelyek. A szh. Planina az egyik dűlő jellegére 'hegység'; a mc. berdó a szh. brdo 'hegy' átvétele. — A múlt század