Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

közepétől kezdték nagyobb számban állandó lakosként a Szőlőhegyre költözni. A külterülete még most is szórványtelepülés: főként német szőlősgazdák és vincellérek alakították ki, — türingiai, ill. alemann házak faszerkezeteit utánzó, többnyire kétszintes lakó-présházaikkal. Az 1910-es népszámlálás már falunyi lakosságot talál. 1930-ban 26 magyar, 447 német és 20 egyéb (valószínűleg sokác) anyanyelvű élt itt. 1970-ben 521 lakosa volt. Az országút menti sáv az 1970-es évek óta formálódik utcaszerűen zárt belterületi településsé. Ehhez csatlakoznak a Téglagyár és a Farostlemezgyár munkásainak korábban létesült telepei, valamint a bári oldalon, a Cselei-hegy lejtőin, ill. a Duna-parton (8.. 27. sz. nevek) gombamódra sokasodó hétvégi házak, üdülőtelepek. — Nh. (horvát): A Szőlőhegyen ..tüzesembör" élt, szájában tűz volt, röpülni tudott. — Nh. : Ha valaki este nagyon későn jött a Szőlőhegyből, a levegőben suhanó tündérek szép dalolását hallhatta. 30. Téglagyári utca: Szöllőhögyi út: Csele-patak utca: n. Cihlouvdkâssz 'Ziegelof engasse': n. Khénih-Lutvih-Kássz 'König-LudwigGasse' [Hiv.: Csele-patak u] U. A 30-as években épült téglagyári munkások számára a Téglagyári út, ül. régi Budai országút (48. sz. név) egyik szakasza mentén, közel a Csele-patakhoz. 31. szh. Gyurgyóv 'Djurdëv?': szh. Gyurgyévác 'Djurdevac Mf, sz a Csele patak mellett. -— A szh. tulajdonosáról, 'Györgyé' nevezték el. A második szó köznévként réti boglárkát jelent. Lehetséges, hogy népetimológia s a magyar népnyelvi gurgyó rejlik benne. — A helytörténészek sz. Csele falu idáig is terjedt. 32. Alsómalom gátja: Alsómalom árka: n, Krémarműlkróvd 'Krämermühlgraben': szh. Pávlityévá gátá 'Pavlicev gat': szh. Vidákov járák 'Vidakov jarak' Vf szakasza volt a hasonló nevű malmot hajtotta. 33. Alsómalom: Sunka-malom: Vidák-malom: n. Krémzrmill: n. Krémdrmíl (a dobokaiak sz.) 'Krämermühle': j. Intersta Mű 'Unterste Mühle': szh. Pâvlovityëvâ vodëncâ 'Pavloviceva vodenica': szh. Vidâkovâ vodënicâ 'Viadakova vodenica': c. Téluno ászáv 'alsó malom': mc. Telunó mlinó 'ua.': rc. Morö dö zsosz 'ua.': c. Vidâkoszko ászáv 'Vidák malom': mc. Vidakoszkró mlinó 'ua.': rc. Morâ dé Vidák 'ua.' [Vás., F2: Alsó Malom K8/6, 12, 16, F4, Mérn., K17: Alsó malom] Ma volt, fekvéséről (vö. az 539., 558. sz. nevekkel!), egykori tulajdonosairól. A 2. név Sohunk nevű molnárról. A Duna árja lerombolta. A mc. mlinó a szh. raHn-ből származik: 'malom'. 34. [Vás: Cselei Fok; Vf] A patak torkolatának egyik elágazása volt. 35. [K19: Csarnavölgy u] U, épülőben, a hasonló nevű dűlőről (576. sz. név). 36. [K19: Cselin u] U, épülőben, a hasonló nevű dűlőről. Űr. (Lásd az 550., 577. sz. neveket!) 37. Derekút Bär jelé: Bari derék: Bári országút: Szekcsői út: n. Poára Strossz 'Baarer Straße': szh. Bárszki drum 'Barski drum' [K8, 12/b: Budai ország út K19: Bári ut] Ur, U, Bár, Dunaszekcső, Bp. felé. Az 1970-es évektől utcává alakul. 38. Kónyica, '-ra: szh. Kónyica 'Konjica' [Emi. 342: Kónyica] S, k, sz, részben beépítve. A Csele-patak (552. sz. név) torkolatának környéke. A szó népi jelentése 'lóitató, lógázoló'. — Nh.: A nevet azért kapta, mert itt halt meg Lajos király és sok menekülő, itt torlódtak össze a lovak hullái. (Emi. 342.) — ,,A királyi tragédia a torkolat körül történhetett, ahol még 1889-ben is találtak mell vérteket és különböző harci szerszámokat a Duna kotrása alkalmával." (Horv. 3:28.) 39. [K19: Csencsevári u] U, épülőben, Űr, a hasonló nevű dűlőre és a Szentkút-hoz vezet. Lásd az 567., 10., 11. sz. neveket! 40. [K19: Előhegy u] U, épülőben, a hasonló nevű hegyről (595. sz. név). Korábban út. 41. [K19: Szőlő u] U, épülőfélben. Űj keletű név. 42. Kis utca: n. Kesszid 'Gäßchen': szh. Mali szokák 'Mala ulica' [K19: Kis u] U, korábban névtelen zsákutca, méretéről. 43. n. Vësplâcc 'Waschplatz': szh. Prálistye 'Praliäte' S, sz. Régen a szőlőhegyi németek Duna-parti