Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

felvétel 75 OOO-es térképeinek névanyaP: 1865 — K16 = 1882/84: A III. orsz. ga — F4 s= 1924/27: A IV. orsz. felvétel térképei — W. Száz = 1935, 683. p. — K17 = 1959: A kataszt. színes birtokvázrajz tízezres fénymásolata — K18 = 1970 k.: Erdészeti üzemi térkép — Hnt: 1973 — Tur. = 1976: A Mecsek hegység turistatérképe — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Hoffmann Ottó íőisk. docens, Lassan Ibolya,, Schaff er József íőisk hallgatók. — Adatközlők: Alak&ity Nikola 75, Amann István 65, Buszlauer János 62, Grubics Dusán 67, Hantos József 82, Hantos Mihály 65, Imhofí István 56, Kesizler Antal 44, Keszüerné Merkl Katalin 38, Keszler József 75, Keszlerné Molitor Éva 72, Kiss Balázs 76, Kiss Balázsné 71, Kiszler János 65, Kisztner Antal 70, KLaics Milánka 70, Kreutz András 74, Lajos József 48, Lauer Mihály 70, MerkI György 67, Merkl Györgyné 66, Merkl János 42, id. Monitor András 56, ifj. Molitor András 30, Molitor Péter 73, Molnár László 35, Málnámé Gungl Regina 30, Müller József 75, Müllerné Hochrein Teréz 73, Schmidt Petemé 63, Tiszti János 77, Varga András 45, Varga Ignácné 65, Weber János 66 é. 192. FÉKED Féked, -én, -rü, -re, -i: n. Fékad, in, fon, uf Fëkad, Fëkadar [BCl: Feketéd BC6, 8, SchQl—9: Féked K2: Fekéd K8: Féket, Féked, P: n. Főkede (az anyakönyvekben): Fecketi, Foecketi, Főecketi, Féket, Feketh, Fekete; „a magyarok régi földabroszán": Féked K5, 9, 12, 16, 17, F4, Hnt, Bt, Tur., MoFnT2: Féked] — T: 1933 ha/3359 kh — L: 619. A török hódoltság végére elnéptelenedett. Lakatlan puszta volt a 18. század elején is. 1725—1727 között kezdett benépesedni német telepesekkel. A múlt század második felében is volt már kevés magyar lakója, csak századunkban emelkedett a magyar anyanyelvűek száma 45 fölé. 1930-ban 123 magyar, 659 német és 1 horvát anyanyelvű lakosa volt, 1970-ben 99 magyar és 535 német élt itt. — 1945 után a kitelepített németek helyére magyarok költöztek: 9 család Isaszegről, 20—30 család Alpár községből és a Felvidékről. Csak 7 felvidéki család maradt a községben. A németek az akkori német birodalom területéről vándoroltak be, a közelebbi helyet (fuldai apátság) falucsúfoló őrizte meg. — P. sz. „Féked község népesíttetett a Fuldai Apátságból 1725— 28 körül. ...nevét bizonyosan megyénk folyójától nyerte, mely magyarul fekete folyó-nak, rácul Karascfticzának neveztetik, mely is Fékednek határjában ered". — Fcs. őrizte meg a lovászhetényiek származását: Ti Lószhetiner szain ti Frange ,Die Lovászhetényer sind die Franken' ,A lovászhetényiek frankok' — mondják a fekediek. Rajnai—frank tájnyelvük ezt igazolja is. — Fcs.: Ti Fekeder szënn Stifulder — mondják önmagukról. ,Die Fekeder sind Stiftsfuldaer (=aus Stift Fulda) ,A fekediek stifulderek' Talán arra utal, hogy a fekediek a fuldai apátságból érkeztek; ill. gúnynév, Nem tudtuk lokalizálni: Deft.: Bogáncs; puszta P: Bogárd; falu, elpusztult E. mecske és Féked közt (L a 132. sz. nevet!) — Gyl:335: Paly, Pali; falu Deft.: Kis Palka; puszta P: Kis Pal elpusztult a D-i határban (1. a 226. sz. nevet!) — Deft.: Puszta Oros; falu, elpusztult a K-i határban — Szentiván falu [Gyl:387: S. Johannis; 1. a 155. sz. névnél!] — Deft.: Ujfalva; falu, elpusztult az ÉK-i határban — K16: Rothes Kreuz; Ke. — Más község határából birtokolták: Bodai-rétek : n. Poudemer Vize 'Bodöner Wiesen' : szh. Bodskë livâdë [K8: Bodai határbeli rétek; r] S, r Boda község határában. Az írásbeli nevek forrásai: Gyl = Györffy — Deft. = A szekcsői—mohácsi szandzsák helységei az 1591. évi adóösszeírás alapján (Bar. Helytörténetírás 1977. 15—101.) — Pleb. tört. = A plébánia története 1783-tól — K2 = 1786k. : P.várad 9. d., 1787: P.várad, jelzet nélkül — 1798/99: Proc. Urb. P.várad 35., 76. p. — 1799: G/4. I. k. 464. — Kocz. = 1838: Koczián Josef: Baranya Vármegye Föld Abrosza — K5 = 1860 k.: jelzet nélkül, 1888: a pécsváradi erdőhivatalhoz tartozó ráczrnecakei erdőgazdaság térképe — K8 = 1872: BiU 725/1—4 — K9 = 1854: BmK 258. — K12 = 1864/ 87/91 : Kataszt. színes birtokvázrajz —