Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
1, korábban disznódelelő. 300. n. Viza Tála 'Wiesenteile' [K8: Wiesen-Theile ; sz K9: WiesentJieüer, Viezentheiler; 1 K12: Wiesen Theile; sz] Os, S, sz, a rétek mentén. 301. Bika-rét: n. Ëna Vikavíza 'Untere Bullenwiese' S, r. A felsőhöz képest D-re fekszik. 302. Csővezeték: Vízvezeték: n. Vászaláitun 'Wasserleitung' Csővezeték, egy része a felszínen a réteket szeli át. A Duna vizét vezeti Pécsre. 303. Tríb 'Trieb' [K9: Viehtrieb] állatterelő út a falu D-i kijáratánál. 304. Major-dülő: n. Klána Tála 'Kleine Tele' [K8: Bérföld; sz K12: Kleine Theile, Kleine theile; sz] Os, sz, a tsz-major közelében. Német neve kis darabokra utal. Itt kora-vaskori leletekre bukkantak. 305. Bóji ut mentén: n. Strossz Tála 'Straßen Teile' [K2: Bolyer Wegfeld, Bolyerwegfeld; sz K8: ország uti dülő K12: Strassen Theile, Strassentheile ; sző] S, Os, sz, korábban szőlő a bólyi műút mentén. 306. n. Strossz Perih: n. Szuarg?dina Strosszperih 'Surgetiner Straßenberg' D, a műút emelkedő részén. 307. Bóji elágazás: Monyoródi elágazás Űt Boly, ill. Monyoród felé. Feltételes buszmegálló. 308. n. Pillstoukk 'Bildstock': n. Szuargâdina Péllstoukk 'Surgetiner Bildstock' Képoszlop, négy oldalán egy-egy képpel (Szt. Bálint, Flórián, Vendel és a Szt. Család). Fontos tájékozódási pont volt a bólyi elágazásnál. A háborúban megsemmisült. 309. Bóji országút: n. Poula Strossz 'Bohler Straße' [Kl: Via 5 Ecclesiis ad Boly vei Mohácsinum 'pécs-bólyi, ül. -mohácsi út' K2: Via Bolyensis 'bólyi út'; út] Műút Boly, Mohács felé. 310. Mohácsi országút: n. Mouhácsa Strossz 'Mohacser Straße' [K2: Via Mohacsiensis 'mohácsi út' K8: Mohácsról Ország út; út K9: Mohácser Strasse; út] Űt, műút Mohács felé. 311. Réti-dülő: Vizes-rét: n. Ouvavíza 'Oberwiesen' [K8: Obere Wiesen; r K9: Ober Wiesen, Ober Viesen; 1, r K12: Oberwiesen; r] S, sz, r, korábban rét. Gyakran elöntötte az árvíz; a délibb fekvésűekhez képest följebb terül el. Ide tartozik: 301. 312. Öreg-Karasica: Alt-Króva 'Alter Graben' L. még a 231. sz. névnél! Hág, kiszáradt. Rendkívül kanyargós. 313. Fóris alatt: n. Durfvíza 'Dorfwiesen' [K2: Dorf Wieszen; r, Prata inferiora 'alsó rétek'; r K8: Dorfwiesen; r K9: Dorfwiesen, Dorf wiesen; r K12: Untern Dorf; r] S, sz, r, korábban rét. A falu alatt, ill. a Petőfi utcai utolsó ház (Fórisék) alatt terül el. 314. n. Klétála 'Kleeteile' [K2: KZee Theiler; sz, Canabeta 'kenderföldek'; sz, Cauleta; sz K8: höheres; sz K12: Altdorf Kleetheile, Altdorf klee theile; sz] S, sz, gy; a régmúltban kenderföld és tenyeres, a régi település első utcája (192. sz. név) közelében. 315. Dögtér: Régi dögtér: n. Ászplácc 'Aasplatz' Os, e, 1. Régi rendeltetése megszűnt. Itt kora-vaskori leletekre bukkantak. 316. Major, -ba: Tanya, '-ra [Tsz Központi Major] Maj istállókkal, műhelyekkel, raktárakkal. 317. Bélvárdi ut: n. Pelvoára Vég 'Belwarder Weg' Űt Belvárdgyula felé. 318. Bélvárdi kérészt: n. Pelvoára Kráic 'Belwarder Kreuz' Ke, a Werner család állíttatta 1916-ban. 319. héó-árok: n. Vászaláf ' Wasserlauf' Vízlevezető árok, 1, mlen, Koch Leó nyomjai gazda földje mellett. 320. Berek, -be Os, sz. Ujabb keletű nevét a közeli erdősávról kapta. 321. [K2: Trituratorium Dominate 'uradalmi szérű'; szérű] 322. Gyümölcsösdülő: n. Márászttála [K2: Moraszt Feld; sz, Ober-Marastfeld, Obermarastfeld; sz K8: Morast, Morastfeld, Mocsárföld; sz K12: Morastfeld, Morasztfeld; sz P: (?) Maráz thai; sz] Os, S, sz, gy. A régmúltban ártér, mocsár lehetett. A gyümölcsöst a tsz létesítette. Ide tartozik: 314. 323. [K2: Adjustatio Pratorum; sz] Valószínűleg 'rétpótlék' lehetett. 324. n. Hóvatála 'Haferteile' [K12: Hafer Theile, Haifer theile; sz] S, sz. Valamikor zabot termeltek itt. 325. Szélés-dülő: n. Práda Tála 'Breite Teile' [K8: Monyoródi völgy; sz K12: Breite Theile; sz] S, sz, korábban szőlő is. Nevét szokatlan szélességéről kapta. 326. Tanitóföld: Tanitó-dülő: n. Sülfeld 'Schulfeld' Os, sz, korábban a tanítók illetményföldje volt. 327. n. Ëna Tála 'Untere Teile' S, sz. A dűlő felső részéhez képest (156. sz. név)
