Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
hohle' : n. Slousszperhhoul 'Schloßberghohle' Hor, a hasonló nevű gazdáról, ill. dűlőben. Ide tartozik: 318. 318. n. Slousszperhkhëla 'Schloßbergkeller': n. Aida Khëlalëha 'Alter Kellerlöcher': n. Tiarga Fësztun 'Türkische Festung' 'Régi pincelyukak' találhatók itt a szurdok oldalában; viszonylag mélyek, boltozatlanok; föltehetően a régi szőlőkultúra emlékei. — Nh. : 'török erődítmény' állt itt, ők ásatták a pincéket. A régi kéméndi vár (253. sz. név) kb. egy km-rel É-abbra állt! 319. n. Slousszperihvëg 'Schloßbergweg' Űt, Hor, az azonos nevű dűlőben. 320. n. Hasada Tála 'Haschader Teile' [K8: Hárságyeraker; sz K9: Harsáderfeld; sz K12: Hassagyer Theile, Hárságyer äcker, sz] Ds, Os, sz, e, azelőtt sző, Hásságy határán, ezért 'hásságyi darabok'. 1945 utáni a Berkesdi ÂG kapta meg. Ide tartozott: 338, 349. 321. n. Kláháizlahúdvát 'Kleinhäuslerhutweide' Ds, Os, Men, e, azelőtt sző, sz. — A. sz. a község a 30-as években kapta meg a Liptódipusztától cserébe a Schloßäcker (251. sz. név) dűlőért. Kisparasztok vásárolták meg, ezért 'kistelkes legelő'. A Berkesdi ÁG-hoz csatolták 1945 után. 322. Trip 'Trieb' [K8: Tier Trieb] Űt, széles 'állatterelő út'; a Templom utca folytatása, majd az Eperfás útra kanyarodott (20, 263. sz. nevek) a schloßbergi legelők felé. 323. n. Cëndaplâcc 'Zehntelplatz' S, sz, enyhén lejtős. A jobbágyidőkben bizonyára 'tizedhely' volt. 324. Langberg-erdő: n. Lánaperihváld 'Langebergwald' Ds, Os, e, a hasonló nevű dűlőben (324. sz. név) Kiterjedése miatt mindig külön neve volt. 325. Stáperih 'Steinberg' D, Ds, e, azelőtt sz. sző. 'Kőhegy', feltűnően vöröses, kavicsos ér, ill. kisebb domb. 326. n. East Stëk: n. Ëasta Stëg 'Erster Steg' Gyaloghíd volt, 'első bürü', .fekvéséről a falu felől számítva. Vö. a 313. sz. névvel! 327. n. Klékoâtavëk n. Klékoàtnvëg 'Kleegartenweg': n. RácdVÍz&vek: n. Rácavíznveg 'Raizenwiesenweg' Ö, a Szabadság tértől az azonos nevű dűlőkön (6, 330, 342. sz. nevek) és a két pallóhídon (326, 313. sz. nevek) át. 328. n. 'n Stëfân Háinrih száin Khiasapám 'Dem Stefan Heinrich sein Kirschenbaum' [F4: fa jele] Faóriás volt, az 1920-as években védett cseresznyefa; tájékozódási pont; gazdájáról. 329. Vízköz S, sz. Tsz-tábla újabb keletű neve: patakok vették körül. Ide tartozik: 312, 340. 330. n. Klékoáta: n. Klékoátn 'Kleegarten' [K12: Kleegarten; sz] S, enyhén lejtős, sz. Egykor 'fény eres' lehetett. 331. n. Hânfrësza 'Hanfröste' S, r, vf része, az ötvenes évekig 'kenderáztató'. 332. n. Vágnas ïan Fistáih 'Wagners ihr Fischteich' Mf, n, r. 'Halastó' volt a 30-as években, gazdájáról, Wagner Józsefről. 333. n. Tâicsakruntprinnjia 'Deutschergrundbrünnlein': n. Taicsakruntkvëln 'Deutschergrundquelle' F, a hasonló nevű dűlőben (240. sz. név). 334. n. Lána Perh: n. Lána Pëarih 'Lange Berg' [K8: Langeberg, Langethaler; sz K12: Lange Berg, Langeberg; sző, sz] Ds, Os, Men, sz, e, korábban sző, gy. 'Hosszú hegy', mivel a daraboknak háromszoros hosszúságuk volt. Ide tartozik: 307—308, 310—311, 315, 324, 325, 344, 345. 335. n. Krovetafëldvëk: n. Krovotnfëldvëg 'Kroatenfeldweg' Űt a hasonló nevű dűlő szélén. 336. n. Krovotafëlt: n. Krovotnfëld 'Kroatenfeld' [K8: Kravatterfeld, Kravattenfeld; sz, Kravattenberg szőlőhegy; sző, 1 K9: Krawatenfeld, Kravattenfeld; sz, sző K12: Krotenfeld; sző, sz P: ~; sz W.Száz.: ~] Fs, Os, Ds, sz, e. Azelőtt jobbára sző. 'Horvátföld': lehetséges, hogy a falut alapító horvátoké volt; de elképzelhető, hogy a három szomszédos falu horvátjainak földjével érintkezett, esetleg tőlük vásárolták meg. — 1855-ben ide tartozott: 306, 334. 1945 után a Liptódi ÁG-hoz csatolták. 337. Kéménditető: n. Këmëndar Hé 'Kernender Höhe' (a liptódiak szerint, 144. sz. név): n. Kéménda Perih 'Kernender Berg' (a monyoródiak és a szederkényiek sz.) [KI6, F4: Kernend MoFnT2 : Kéméndi-tető] Dt, Fs, Ds, sz, e. Gyűjtőneve a falut K felől övező nagy dombságnak. 265 m magasságú pontját mérnöki háromszögelési építmény jelzi. A falubeliek a nevet nem használják, csak a szomszéd