Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
unterer Gehegwald — 176. K8: Grosstheiler K12: Grosztheiler — 179. K9: Reistheiler — 183. Pécsvárder Strasse K8, 12: Ober der Pécsvárader Strasse — 186. K8, 12: Unter der Pécsvárader Strasse — 190. F4: Lux árok MoFnT2: Jenyeipatak — 195. Fl: Lancsoker Steingrube Fl/b: Landesoker Steingrube Eis.: Lapisodina — 199. Fl: Alt Lancsok gestanden Fl/b: Alt Landcsok gestanden — 202. K9: Obern Nussgraben — 207. Eis.: Prata Szabariensium — 219. Eis.: Via Szabariensis. Nem tudtuk lokalizálni: K6: Pápaszd Puszta (a 18. században még püspöki puszta volt. További adatait 1. a 63. sz. névnél, valamint Himesháza községnél!). Az írásbeli nevek forrásai: Gyl = Györffyl: 320—1 — Deft. = A szekcsői— mohácsi szandzsák helységei az 1591. évi adóösszeírás alapján. BHt. 1977. — FI = 1783: Az I. orsz. felmérés térképei (Josephinische Aufnahme) — Fl/b — 1784: az I. orsz. felmérés térképváltozata (közli: Erdősi— Lehmann: Mohács földrajza. Mohács, 1974., 408.) — Eis. = 1792/1823: Eisenhut: Oppidum Mohács (térkép Mohács környékéről) — K6 = 1733: PPL II. 23. Püspöki birtok összeírása — K8 = 1864: BiŰ 775, 1867: BiÜ 776, 1878: BiŰ 777, 1889/90: BiÜ 778, 1927: BiÜ 1003/1— 12, 1929: BiÜ 1004/1—12, ?: BiÜ 1005 — K9 — 1855: BmK 275 — K12 = 1864/ 1886: Kataszteri színes birtokvázrajz — K12/b = 1929/1962: A kat. színes birtokvázrajz másolata — K16 = 1882/84: a III. orsz. felvétel 75 000-es térképeinek névanyaga — K17 = 1966: a kataszteri tk. 10 000-es fénymásolata — K18 — 1973: Székelyszabar. Erdőgazdasági üzemi térkép — P: 1865 — Croquis = 1865k.: Croquis über die Ried und Culturen wiese-Vermessung der Gemeinde Himesháza, No. 292 — 1880: BT — F4 = 1924/ 27: a IV. orsz. felvétel térképei — Eté: Eté János kéziratos dűlőnévgyűjteménye (Mohácsi múzeum) — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Beringer Edit, Csikós Istvánné főisk. hallgatók, dr. Hoffmann Ottó főisk. docens. — Adatközlők: Appel Erzsébet 20, Brubel Jenő 55, Hesz Miklós 75, Heszné Hauer Teréz 74, Jung András 47, Jungné Schenk Teréz 44, Kochné Hauer Erzsébet 82, Müller Jánosné 80, Müller József 61, Péter János 55, Reder Anna 20, Schmidt András 49, Szélig Ádámné 62, Szélig József 59, Tarnai Lajos 70, Tarnai Róbert 50, Uhrin Gyula 70, Weberné Reisz Erzsébet 60, Werner János 66, Werner Jánosné 62 é. 2 14. MÁRIAKÉMÉND Máriakéménd: Kernend, -en, -rü, (-röl), -re, -i: n. Márjákéménd 'Máriakéménd': n. Kémënt: n. Kernend 'Geimend, Keimend, Kernend' in, foun, (fonn), äff (áuf) Kernend, Kémënda(r) [BCl: Kemény, Kerned BC5: Kerned BC6: Kérned Horn.: Maria Kerned, Kerned K2: Kernend, Kernend, Kernend SchQl—3, Kocz., K9: Kernend BC8, SchQ 4—6, K8, 16, Tur.: Kernend P: Kerned, Kernend, K12: Kernend, Kernend, Kernend SchQ7—9, F4: Mária-Kéménd Wallf.: MáriaKéménd, Kernend K17, Btl, 2, Hnt, MoFnT2: Máriakéménd] — T: 1581 ha/2747 kh — L: 778. A török hódoltság végére elnéptelenedett. A hódoltság után előbb horvátok telepedtek itt meg, majd 1720 körül németek szálltak meg a faluban. A délszláv réteg hamarosan jelentéktelen kisebbséggé csökkent. A múlt század közepétől van magyar lakosa is a falunak. 1930-ban 120 fő vallotta magát magyar, 1078 német, 2 horvát és l egyéb anyanyelvűnek. 1970-ben 509 magyar, 263 német és 5 délszláv lakta. — P. sz. "1730-ban, miután a kuruezok által elpusztíttatott, Antalovics György és családja által, kikhez néhány illyr és fuldai Sváb csatlakozott — népesíttetett". (Az évszám a betelepülés dátumaként pontatlan!) — A török kiverése után valószínűleg rövid ideig rácok telepedtek le. Erről vall mindmáig a német szájhagyomány, valamint három népi, ill. térképi helynév (248, 341, 342. sz.) s Pesty előző idézete. Ha csakugyan a kurucok perzselték föl a falut (ezt állítja a templomtörténet is; Wallf. 6.), ez csak az ún. rácdúlás idején történhetett, a rácok rablásainak megbosszulására. — A máig élő német szájhagyomány: a mai községet 7 horvát család alapította a Horvát utca É-i kanyarodása helyén (102, 64, 99, 100. sz. nevek). Ezek rövidesen elnémetesedtek,
