Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Az írásbeli nevek forrásai: Gyl: Györffyl — K8 = 1857/1859: BiÜ 817, 1862: BiÜ 818, 1886: BiÜ 819, 1889: BiÜ 820 — K9 =• 1855: BmK 288 — K12 = 1865/ 1886/1892: Kataszt. színes birtokvázrajz — P: 1865 — K16 = 1882—84: A III. orsz. felvétel térképei — Tur. = 1896: Pécs vidékének turista térképe — 1900: Tkvi dűlőjegyzék — F4 == 1924—27: A IV. orsz. felvétel térképei — Hnt: 1973 — B. J. = Balatinácz Jeromos: Kátoly és környéke. Pécs, 1974: 141, 145, 148 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: dr. Pesti János főisk. do-r cens, dr. Hoffmann Ottó főisk. docens — Adatközlök: Decsi János 76, Kövi Imre 53, Megyeri (Malicsek) Vilmos 75, Megyeri Vilmosné 67, Rónainé Kéméndi Katalin 56, Szondi József 54, Végh János 64 é. • 2 0 7. GÖRCSÖNYDOBOKA Görcsöny, -be, -bű, -be, -i: n. Kecsinß 'Getschingen', in, foun, uff, áff Këcsins; Këcsinar 'görcsönyi': szh. Gárcsín, u Gárcsínu, iz Gárcsíná, u Gárcsín, gárcsinszki — Dobcka, '-r, '-ru, '-ra, -i: n. Touvoka 'Tubaken', in, fon, of Tuvoka, Tuvokd(r) 'dobokai': szh. Dubokâ, u Duboki, iz Dubokë, u Duboku, dubokácski [Gyl: Cherchey, Gerchun, Berchu(n), Gurchen Deft.: Görcsin Eis.: Racz Görcsön (!) Weid.: n. Getschingen Lip.: Rácz-Görcsén szh. Gorcsin BC1: Gőrchőn BC5, 7: Gercsin BC6: Görcsön (!) BC8: Rácz Görcsöny SchQl: Rácz Görcsön SchQ2—5, 7—9: Rácz-Görcsörcy SchQ6: Rátz-Görcsöny 1701: Görcsén (BHt. 1978 p 68) K8, 16: Rácz-Görcsöny Kocz., K8, 12: Rácz Görcsöny K9: Rácz Görcsön, Rácz Görcsöny P: Rácz Gerchen, Rácz Görcsöny, Rácz Gircsin F4: RácGörcsöny Hnt, MoFnT2: Cselegörcsöny — Gyl: Dobrocha, Dabaka, Doboka, Doboca, Dobaca K6: Dobokay Puszta, Doboka Puszta, Somberghy Doboka Puszta, Dobokai Puszta Weid.: n. Tubaken BC1: Doboua BC7, 8, SchQl—9: Dobofca Deft., Lip., Kocz., K9, 12, 16: Doboka P: Szattik (?) Duvoka, Doboka F4: Csele-Doboka Hnt, MoFnT2 : Cseledoboka — Hnt, Bt, MoFnT2 : Görcsönydoboka] — T: 948 ha/1649 kh — L: 610. Görcsönyi a török hódoltság végén — valószínűleg — rácok lakták. A 17. század végén elnéptelenedett, és utolsó lakója 1700-ban költözhetett el. A 18. század elején lakatban. 1723 körül rácok telepedtek itt le; a század közepén katolikus délszlávok, a század második felében németek költöztek ide. Az első magyar családok a múlt század közepén telepedtek itt le. Katolikus délszláv lakossága a múlt század közepén lassanként elköltözött. Az 1. világháború után valamennyi szerb lakosa Jugoszláviába optait. 1930-ban 35 magyar, 637 német, 1 oláh és 2 horvát anyanyelvű lakosa volt. — Doboka a török hódoltság végére elnéptelenedett. Lakatlan volt a 18. század első felében is. 1760 körül németek népesítették be. A 2. világháborúig csak elvétve akadt kevés nem német ajkú lakosa. 1930-ban 6 magyar, 217 német és 1 szerb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben Görcsönydobokán 61 magyar és 559 német élt. — A jelenlegi magyar családok a Felvidékről települtek át. A német ajkúak Németországból, a szerbek Szerbiából vándoroltak be; a közelebbi vidék neve már nem él emlékezetükben. — P. sz. Rácz Görcsöny „őslakói jóformán óhitű szlávok voltak. Rácz országbeliek". „1564 körül Gerchen név alatt említik, s a török uralom alatt elpusztult szlávok helyére telepített rácokról nevezték el Rácz Gerchen-nék, majd a 18. sz.-tól Rácz Görcsöny néven szerepel. Néha Rácz Gircsin-nek írják." — „Bozsok és Somberek határának közepén igen jó rétekkel Dobokay Puszta van, amely e mellett jó gyümölcsöt is ad." (Bm.L.) Inqu. II. 62/1742). — A mai szájhagyomány is úgy őrizte meg, hogy a török pusztulás után Dobokán puszta létesült néhány házzal és harangtoronnyal. — P. sz. „Doboka népesített a szomszéd német ajkú falvak népéből. Doboka hajdan malom és vendéglő még 3—4 házból álló helyecske volt, hová a pásztorok itatni hajtották nyájaikat. A név szláv eredetű, ti. Doboka két hegy közt szorult, az éjszakai és keleti részről is mélységes völgységet képez, a szlávok a hely fekvésétől adták elnevezését, Duvokát, azaz mélységes helyet". — Nh.: A török kiűzése után Dobokán ter-