Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

mesztettek először burgonyát. Trauttmann Fülöp, az első német telepes Matz nevű unokaöccsét visszaküldte Németországba krumpliért. Matz egy zsákra valóval indult el, de útközben ebből élt, így csak tíz szemet hozott Dobokána. Ezt ültették el; és innen terjedt el a többi községbe. — Fcs. : A szomszédos Somberek lakói Kubának csúfolják, „mert elszigetelt, kis hely." — Fcs.: Miért nincs a ddbokaiaknak templomtornyuk? A dobokai templomnak még nem volt tornya, amikor elfogyott a malter. Ezért túróból építettek tornyot. De jöttek a verebek, és megették. Ezért nincs a templomnak tornya — mesélik a görcsönyiek. — A kataszteri dűlőnevek többsége német, kisebb része szerb-horvát nyelvű. A népi nevekre Görcsönyben mégis a párhuzamos névadás a jellemző. A német ajkúak ma is a régi német neveket használják két kisebb eltérésű (rajnai-frank, ill. fuldai) tájnyelven. Az első névváltozat a görcsönyi, a második a dobokai. A magyar dűlőneveket Rózsa István telepesgazda adta 195&-ban az első tagosításkor, többnyire fordítás, kisebb részben egyéni motiváció alapján. A nevek rákerültek a gazdasági térképre, de közkeletűvé nem váltak, mivel a magyar családok elköltöztek. — A belterületi neveknél az egy-két utcájú falvak tipikus névadása érvényesül (felvég, alvég, a túlsó oldal) ; a hivatalos neveket a magyarok is csak elvétve használják. A két községet 1944-ben egyesítették; területük elkülönülését megjelöltük a térképen. Görcsönydoboka [1200 U./1220 k./1323/l403: Dobrochachubananogut (= Doboka-kőbánya-nagy-út) : Györffy 1:298 és 1332—5: Gerchun, Gurchen: Györffy 1:310]. 1944-ben a Csele-patak melletti Cselegörcsöny [1932: Hnt. 1973: 994, de lásd 1799: Rátz Görcsön: Vályi 2:59] és Cseledoboka [1907: Hnt. 172] községeket Görcsönydoboka néven egyesítették. A Doboka hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1150 k./l3—14. sz.: Dobuca (An. 11.), 1166: dobica szn. (Hazai Okmt. 7:1). A R. Dobrocha (olvasd: Dobroka) változat r-je talán csak a másolók hibájának tudható be. Ha mégsem, akkor vö. szb.-hv. R. Dobrko szn. és cseh R. Dobrka szn. A Görcsöny hn. magyarázatára lásd Görcsöny etimológiáját (FNESZ. 244, 617). I. Görcsöny: n. Këcsina 'Getschingen': szh. Gárcsín [MoFnT2: Cselegörcsöny] Fr. 1944 előtt önálló község. Ide tartozik: 1—35, 42—44, 46, 56—57. 2. Régi kocsma: n. Soma-, Kemáindd-, Kroussz Viatszháusz 'Sorna-, Gemeinde-, Großes Wirtshaus' É, egykori bérlőjéről nevezték el, a község tulajdona, s a legnagyobb kocsma volt. 3. n. Fëlgas Kráic 'Fölger-Kreuz' Ke, állíttató ja nevéről 1909-ből. 4. Vendel: n. Vendlíni 'Wendelin' [Vendel-szobor] Szo, a Fölger család állíttatta 1909-ben. Régen úrnapján zarándokoltak ide; az állatok patrónusaként tisztelték. 5. Községháza: n. Këmàindrháusz 'Gemeindehaus': n. Hâldashâusz 'Haltershaus' szh. Opstina É, irodahelyiség és pásztorok lakása volt. Lebontották. 6. Bikaistálló: n. Vikdstáll 'Bullenstall': szh. Bikiná stálá É, lebontották. 7. n. Háilih Trâifâltihkhâit 'Heilige Dreifaltigkeit': n. Pillstoukk 'Bildstock Képoszlop, régen áprilisban zarándokoltak ide. 8. Kis-hid: n. Kláprukd 'Kleinbrücke': szh Málá tyuprijá Híd, a közelében lévőhöz képest kis méretű volt. 9. Gyalogút: n. Fúszvék 'Fußweg': szh. Sztázá 'ösvény' Üt, most járda a túlsó utcára, ill. Somberek felé. 10. Fricsi-malom : Fricsdmill 'Fritschmühle': szh. Fricsová vodëncâ Ma, tulajdonosáról. 11. Ringli-malom: n. Rinlszmill 'Ringlmühle': n. Pau?smill 'Bauernmühle': szh. Ringlóvá vodëncâ Ma volt, tulajdonosáról nevezték el, ill. arról, hogy a második férj parasztifjú volt. 1955-ben lebontották. 12. Csarnok: n. Milihfráin: n. Mëlihfrâin: n. Frâin 'Milchverein': szh. Mlëkârâ É, tejbegyűjtő. 13. Kisiskola: n. Ëvar-, Unar-, Klásull 'Ober-, Unter-, Kleinschule': szh. Svápszka skulá 'sváb iskola' É, a falu felső részében, és alsósok, kisiskolások látogatták, ill. korábban a német ajkúak. 14. n. Tuarf kruntszvíza 'Dorfgrundswiesen': szh. Plyoskárá 'ingoványos' [K8: Dorfgrundviesen; r] 5, r. 15. Hollëk: n. Hollrëkk 'Hohleck?': szh. Gornyi kráj 'felvég' Fr és Ur, a templomtól (19. sz. név) fölfelé húzódó szakasz. A magyar változat a német