Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
Lapos tó — 476. Vás.: Fasina — 481. K8: Sziloska — 489. K8: Pós telek P: Postelek K12/b: Post telek — 490. K8: Postelek Tava — 491. Vás.: Dezsány Rétje — 495. K8: Sigéres — 504. K8: Posolya Tava — 507. K8: Szoros Had — 508. K8: Mirigy — 509. MoFnT2: Karaparicsi—főcsatorna — 511. F2: Kocsa (?) Fok K8: Katya Fok K12: Kotya foka — 512. K8: Rák Tava, Rák Tó, Rák tó — 514. K8: Devecser K12: Devecser, Devecser szaroshát, Devecser Szároshát K12/b: Devecser szoros hát — 516. K8: Posolya Foka. Nem tudtuk lokalizálni: (egy részük valószínűleg a Bács megyéhez csatolt területen volt): Gyl: 728: Arctois — Disznómenedék [Bez.: 39: Disznómenedékhely Gyl: 728: ara porcorum] kopár hát (orgovány), melyre a középkorban árvíz idején a kondát menekítették. — Gyl: 728: „ ... in fluvium Dobordon 'D-folyóban' — P: Furesta háti (rétek) — Háromiok [Gyl: 728 : „ ... trés fauces ('három fok') ... Ruhuz, Hwthyoz et Vileti"], Tinyő helység közelében — K8: Határmente; e — Kengyeles [Gyl: 728: Kangalu, Kengeles, Kangalo ZichyOkm. IX. 113—8: Kangyalow]; mocsár, halastó. Mohácsnak a mai Harci-zátony területén volt Kengyeles [Vás.: Kengyeles] nevű fokja s dűlője. Gyl : 728 : Myruhthy; mocsár, halastó — ZichyOkm. IX. 113—8: örvény; vízzel telt üreg a Vajas folyó (= Ö-Duna) mellett — P: Petrits fok — P: Rapp fok — P: Szerődi erdő; e — P: Tengely fok — K8: Tinyő Foka; Hág — K8: Toponárácz szállásnál; jogkertek — K8: Uradalmi kert melléke; jogkertek — K8: Vágás Szél; Hág — Bez. 38: Vajasi rév; valamint a török időkben elpusztult következő falvak: Lak (1. a 86. sz. névnél!) — Páliport [Gyl: 725: Paul, Pauliporth, Palyporth], Páli nevű helység révátkelőhelye volt a Vajas folyón, majd önállósodott. (A 15. sz.-ban Vajas a neve.) — Tinyő [Zichy Okm IX. 113—8: Thynistuev] falu a Háromfok-nál. — Töttös [Gyl: 731: Tutus, Thewtheus, Theuthes]; falu volt Bátmonostortól Ny-ra. — Vajas [Gyl: 732: Woyos]; két falu neve volt: az egyik Baracska mellett állt, a másik (ugyancsak Vajas nevű) a középkori Páliport neve a 15. sz.ban. — Zsembéc [1. a 126. sz. névnél!] Az írásbeli nevek forrásai: Gyl : Györffy 1 — K6 = 1747: Bm. L. Inqu. VII. 177 — Vás. = 1827: a Vásárhelyi-féle felmérés térképe — Kócz. — 1838: Kóczián-féle Baranya-térkép — MRévT = 1847: Mohácsi Rév Terve. Bm. L. 298. — F2 = 1858: A II. orsz. felvétel térképei — K8 mm 1845: BiÜ 165, 1865: BiÜ 152, 1865: BiÜ 153, 1866: BiÜ 154/1—5, 1876: BiÜ ? (Bez.: 151), 1890: BiÜ 155/1—3, 1892BiÜ 156/1, 1893: BiÜ 157, 1895: BiÜ 158, 1895: BiÜ 159, 1903: BiÜ 160, 1904: BiÜ 151, 1906: BiÜ 1000, 1001/1—3 — K9 = 1855: BmK — K12, 12/b, 12/c: 1865/1886/ 1910: Kataszt. színes birtokvázrajz — P: 1865 — K16 = 1882—84: A III. orsz. felvétel 75 000-es térképei — F4 = 1924—27: A IV. orsz. |elvétel 75 000-es térképei — K17 = 1958: A kataszt. térkép 10 000-es fénymásolata — K18 = 1970k: A kataszt. térkép 25 000-es fénymásolata — KI9 = 1973: Dunafalva belterületi térképének 5 000-es fénymásolata — HidrAtl. = 1962: Magyarország hidrológiai atlasza. I. 9. — Hnt: 1952, 1973. — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978 — And. = Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Szekszárd, 1975. — Bez. = Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története. Dunaszekcső, 1975. — Goszt. = Gosztonyi Jenő : Duna-Szekcső a múltban és jelenben. Pécs, 1891. — Reut. = Reuter Camillo: A tudományos helynévgyűjtés a történeti és több nyelvű névanyag figyelembe vételével. Pécs, 1970. Gyűjtötte: dr. Hoffmann Ottó főisk. docens. — Adatközlők: Balogh Ferenc 54, Gorjánácz Mátyásné 68, Hámori József 66, Ignác Györgyné 60, Müller Ádám 85, Nagy Imre 71, Nagyné Mózes Erzsébet 70, Szabó János 63, Szántó Béla 50, Szántó Márta 20, Szilágyi Béla 60, Vendégh Béláné 48, Vukovics Milosné 44 é. 2 0 6. SZELLŐ Szellő, -n, -rü, (-rű) -re, szellőji: n. Széli, in, fonn, áff Széli, Szélira [BC1: Szőelia (!) BC8: Szelő BC6: Szelleő BC8: Szelő SchQl—9: Szellő BJ: Szelliyo K2, 8, 9, 12, 16, P, Tur., F4, Hnt, Bt, MoFnT2: Szellő) — T: 602 ha/1047 kh — L: 243. A török hódoltság végére elnéptelenedett. 1720 körül népesült be ismét. Első lakói akkor magyarok voltak. A 18. század végén jelentek meg a német telepesek. A múlt
