Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

században a németség arányszáma 50—60% között mozgott. 1930-ban 311 magyar és 100 német anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 200 magyar és 38 német élt itt. —A. sz. „Régön Szelő (:Szeló) vót a neve". „Régi magyar falu ez a Szellő." — P. sz. „magyarok és németek lakják". — Fcs.: L. Maráza községnél! — A törzslakos magyarok szép Ó-ző tájnyelvükön ejtik a dűlőneveket. A német anyanyelvűek a magyar neveket használják eltorzított kiejtéssel vagy német fordításban — a maguk sajátos fuldai tájnyelvén. Hivatalos utcanevek nincsenek. Szellő [1716 k.: Szehluh: Reuter: BarKözTel. 148.; 1773: Szellő: LexLoc. 27.] Talán szerb-horvát eredetű; vö. szb.-hv. Sèlo [tkp. 'falu'] hn. A mai névalak a m. Szellő fn.-hez való hasonulás eredménye. (FNESZ. 603.). 1. Decsi-malom: Hájm-malom: Berger-malom : n. Háimszmíl 'Heimmühle' [K12, 16: malom jele n. n. Tur.: Küsz malom F4: Haim malom] Ma, Lh tulajdonosai nevéről. A malmot 1920 k. lebontották, a lakóépület még áll. 2. Flórián: n. Fludrjáni 'Florian' Szo, 1903-ban emeltette a Stefan család. Régebben május 4-én körmenettel vonultak oda. 3. Hársfa: n. Linapám 'Lindenbaum' Fa, óriás méretű volt. Nh.: Mária Terézia idejéből való; mások sz. Erzsébet királynő halálakor ültették emlékfának. 1979-ben kivágták. 4. Főszög: Fölszög: n. Ouventmrf 'Oberdorf Fr, a falunak a haranglábtól É-ra eső része. 5. Fő utca U, a falu legnagyobb utcája. 6. Kukukk-ház: Vörös-ház É. A század elején a Petzinger család egyik tagját "Kukukk Szepi bácsi"-nak nevezték. A házat 1920 k. a Vörös család örökölte. Innen a kétféle név. — Nh. : nevezetes ház, mert régen egyik asszonya kuruzslással, kenéssel, ólomöntéssel foglalkozott. 7. Ósó utca: Ásó utca U, völgyben fekszik, innen a neve. 8. Tanácsház: n. É. tanácsi kirendeltség. Községház nem volt a faluban. 9. Téesz-iroda: n. TéeszKhánclai 'Tsz-Kanzlei' É. 10. Iskola: n. Suli 'Schule' É. Az oktatás a 70-es évek közepén megszűnt, a gyerekek Máriakéméndre járnak. 11. Török temető: n. Tidrkis.3 Khiarihhouf 'Türkischer Kirchhof k. — A. sz. az iskolakertben előbukkant sírokat a nép török temetőnek véli. Valószínűleg csupán a falu régi temetője lehetett itt. 12. Marksz-kocsma : Benedök-kocsma: n. Alt Viatszháusz 'Alt Wirtshaus' É, tulajdonosairól; lebontva. 13. Csarnok, -ba: Tejcsarnok: n. Mèlïhhâla 'Milchhalle' É, tejbegyűjtő. 14. Bikaistálló: n. Vikdstáll 'Bullenstall': Pásztorház: n. Hálddsháusz 'Haltershaus' É, a községi apaállatok istállója és a pásztorok lakása volt. A lakást lebontották. 15. Tüzoltószertár : n. Fáiarverkháusz 'Feuerwehrhaus' É. 16. Kultúrház: Kultur, -ba: n. Háim 'Heim': Khultudháusz 'Kulturhaus' É, műv. otthon. 17. Harangláb: n. Klakastoukk 'Glockenstock' É. — A. sz. 300 éve épült. 1920-ban templomot akartak építeni, de az erzsébeti plébános kijelentette: "Építhetnek, de misét nem kapnak". 18. Hősi emléktábla: n. Tenkmól 'Denkmal' Az 1. világháború halottainak nevét rávésték a harangláb falára. 19. Haranglábi köröszt: n. Kráic páin Klákastoukk 'Kreuz beim Glockenstock' Ke 1819-ből a harangláb előtt. 20. Tollsöprü utca: Marázi utca: n. Flédarviskászd 'Flederwischgasse' U, Maráza felé. Erre hajtották a libákat a Karasica-partra. Erre utal a tréfás elnevezés. 21. Kocsma: Bót: n. Vaitszháusz 'Wirtshaus': n. Kvélp 'Gewölbe' É, italbolt és vegyesbolt. 22. Huga botja: n. Huga szài Kvëlp 'Huga sein Gewölbe' É, korábban vegyesbolt, tulajdonosáról nevezték el. 23. Huga hídja: n. Huga száin Stég 'Huga sein Steg' Híd, gyalogátkelő a Huga család kertjének végében. 24. Á~szög: Alszög: n. Undtudrt 'Unterdorf' Fr. a falunak a haranglábtól (17. sz. név) D-re eső része. 25. Dögkut: n. Tökkut 'Aasbrunnen' 1940 körül, a tagosítás idején készült. 26. Málicsék-tanya: Mëgyeri-tanya Ta, tulajdonosáról nevezték el. Az épületeket lebontották. 27. Decsi-tanya Ta, tulajdonosáról; lebontották. 28. Cserös, -be: Cserös-erdő: n. Válltál 'Waldteü' Ds, S, sz; korábban csererdő volt. 29. Puszta,