Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
ban fekvő terület a Mély-tó környékén. 301. Méj-tó: n. Tífi Szuta 'Tiefe Sutte' [K8: Mély Tó, Mélytó; Tó] Mf, sz. Régen tó, mocsár, mélységéről. Valószínűleg a dűlőnek (300. sz. név) is ez a névadója. 302. Telek, -re: Telekpuszta: n. Telekár Puszta 'Telekér Pußta': szh. Tëlëcskâ pusztára: rc. Puszta Telek [K12, K12/b, K12/c: Telek; P K16: Telekpsz., Telek psz. F4: TeZek mjr K18: TeZeíc p.] P volt, uradalmi tulajdon. Az ártéri legelőkön évszázadokon keresztül a jószág éjjeli és déli pihenőjeként, állásként szolgáló magaslatok neve: Telek. A jószágállástól termékenyített helyeket később művelni kezdték (And. 369.). 303. Teleki iskola: n. Tëlëkdr Suli 'Telekér Schule': szh. Tëlëcskâ skolâ É volt, 1964-ig iskola és nevelői lakás a Telekpusztán. Korábban intézői „kastély", amelyet a 30-as években istállóból alakítottak át. 304. Telek, -re: Telek-düllő: n., szh. TêZè'Zc [K17: Telek] S, sz. Korábban a puszta birtoka. Lásd a 302. sz. névnél is! Ide tartozik: 288, 289, 302, 303, 305, 313, 327. 305. Uj-istálló: n. Nâi Stall 'Neuer Stall': szh. Novi stälog [Hnt: Űjistálló; Lh] P volt, uradalmi. A Telekpusztához képest újabb létesítmény, mivel az 1. világháború idején épült. 1973-ban 4 lakosa volt. 1976-ban lebontották. 306. Slaiszi-hid: Kutsebesi-hid : n. Sláiszpruka 'Schleusenbrücke': n. Kútsebeser Pruka 'Kútsebeser Brücke' Híd fából a Kútsebes-en a Slaisz-tól (314. sz. név) É-ra. 307. Baracskai-tőttés : Kopárháti-tőttés : Kopárháti-híd : n. Tamm 'Damm' Híd az Öreg-Dunán Nagybaracska határán. Lényegében: vizet átbocsátó betoncsövek, rajtuk földtöltés. 308. Ás ó-zátony : Alsó-zátony : Nagy-zátony : n. Undari Häuf a 'Unterer Haufen': szh. Dolnyi prűd [K8: AZsó zátony; e K16: AZsó zátony] S, e, 1, ártér, a Dunától s a Kis-Dunától övezett hatalmas zátony. Ide tartozik: 255, 281, 292. 309. Gyurica-rámpa: n. Gyuricâ-Râmbd 'Gyurica-Rampe' : szh. Gyuriciná rámpa Rámpa sorompóval. Ezen lehetett föl jutni az erdőből a gáton húzódó útra, amely a Gyurica-tanya (293. sz. név) mellett vezetett el. 310. Korpádz-düZZő : n. Korpádi-Tófl 'KorpádiTafel': n. Gyuricá-Tófl 'Gyurica-Tafel' : szh. Korpádiná lënijâ 'Korpádi-lénia' S, e része a hasonló nevű tanya (293. sz. név) közelében. 311. Lámszíder-tanya : n. Hâimvirt-Tanya 'Heimwirth-Hof' : n. Láimszídar-Tanya 'Leimszider-Hof Ta. 312. Bakóta-fok: Bakóta-csatorna : szh. Bâkotâ [K8: Bakóta, Bakóta Foka; Hág K12: Bakota foka; Hág Hidr.Atl.: Bakota; Cs MoFnT2: Bakóta-csatorna; Cs] Cs. 313. [K8: TeZek; e, 1 K12, K12/b, K12/c: TeZefc IL; e, 1] Értelmezését lásd a 302. sz. névnél! 314. Slaisz, -ba: n. Sláisz-Króva 'Schleusengraben' Hág-nak a Kútsebesi-hídtól (306. sz. név) D-re eső, rövidebb szakasza, amelyet régebben gáttal rekesztettek el halfogás végett. 315. Baracskai ut: n. Pâràcska Vëk 'Baracskaer Weg': szh. Bâràcsânszkà lënijâ: szh. Bàrâcsànszki pút [K8: Baracskai ut; út] Üt Baracska felé. 316. Mercsek-fok: Rác-fok [K8: Smercsek Fok; fakadás] Cs, a tulajdonos nevéről, ill. nemzetiségéről. 317. Révészgunyhó: n. Rórhita 'Rohrhütte' É, nádkunyhó volt révész számára. 318. Baracskai ré: Tisëri ré: n. Baracska Ré 'Baracsker Rév': n. Tisar Ré 'Tiser Rév, Überfahrt': szh. Bâràcsânszkà szkëlâ 'baracskai rév' Révátkelőhely volt, mielőtt a híd (307. sz. név) megépült. — Nh. : Egyetlen szekeret befogadó dereglyét használtak, melyet a folyó fenekébe támasztott rúddal toltak. A rév helye a vízállástól függően változott. 319. Agócs-tanya Ta. 320. Tőttés, -hő, -re: n. Tamm 'Damm': szh. Bënt: rc. Bönt hámáre 'nagy töltés' Védőgát. 321. [K12: Fárkás Kertek; k] Múlt századi szállások és kertek. 322. Korpádi-lénia: Gyurica-lénia: n. Korpádi-Léni 'Korpádi-Linie, Schneise': n. Gyuricâ-Kâsza 'Gyurica-Gasse': szh. Korpádiná lënjâ: szh. Gyuriciná lenijá: rc. Korpádi Véniá Nyiladék, erdei út a közeü tanya (293. sz. név) gazdájáról. 323. [K8: PiZisfce Fok; fakadás] 324. Kocsis-tanya: rc. Kâszuluj Kocsis Ta volt. 325. Csukás-tó-hát [K8: Csukás tóhát; e K12: Csukastóhát; e 1 K12/c: Csukástóhát; r, sz] S, magasabban fekvő, sz, a Csukás-tó
