Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
templomban temették el. — „A bátai szájhagyomány szerint itt volt az Angyalvári kolostor, ahol Lajos királyt meggyilkolták, s majd lóra kötözve innen vitték le a mohácsi csatába" (And. 19.). — P, sz. itt „valamikor egyház állhatott, miután annak alapkövei most is láthatók. ... Hibásan ... a népmonda e tetemeket Lajos király és Zápolya tetemeinek lenni állítja". — A török időkben a szekcsőiek egy része itt telepedett le. Erre utal 1803-ban egy szekcsői, úrbéri per tanúja: "... az Attyátul és más Öreg emberektül eleget hallotta a Tanú, hogy mikor a Török itt a Szektsői Várban lakott, akkor a Szektső! Magyarok a Szigetben, hol most Angyalok Egyháza neveztetik, és most tsak kő rakások vágynak, laktak, de ide ált Szektsőn Szántottak, ide ált a Töröknek adóztak volna" (Németh Béla: Szigetvár története. 275.). — Az egykori kolostor körüli, a Dunába kiszögellő, kompkikötéshez használt magaslatot a régmúltban a templomról Angyaí-fofenak nevezték. A fok szó tehát itt nem csatornát, hanem vízbe nyúló kiszögellést jelent! Erről így vallanak az 1806. évi úrbéri perben bátai és mohácsi tanúk: "... Ezt a helyet igen jól esmérte, azért is tudja mondani, hogy ezen Angyal Fok legmagasabb hely légyen . . . úgy hogy ha az egész sziget is megtellik vízzel ugyan tsak ezen helyre haithatják marháikat a szektsőiek es erről a helyről tehetik marháikat a kompba, hogy a Dunának innenső részén megmenthessék az áradástól Legmagasabb hely a Szigetben kivált és kőrakásnál és a Duna partja mellett hogy mindenekelőtt 5 esztendő előtt a nagy víz áradás elpusztította volna az előtt mindig a szektsőiek birtak kerített veteményes kerteket Angyal Fokában ... 5 éve csak menedékhely, azelőtt veteményes kertek voltak..." (Bm. L. Szekcső úrbéri pere, 1806. Idézi: And. 18.). — A régészek az egykori erőd, ül. templom környékén középkori falu nyomaira bukkantak. Györffy szerint már föltehetően I. István idejében ugyancsak Szekcső, a 14. századtól pedig Elszekcső, majd Felszekcső néven szerepel. (Gyl:728: Zaksw, Elzekcheu, Felzekche, Felzekchu] 134. [K8: Kisgyeperhát; r, Kis gyeper hát, Kis Gyeper hát; I K12: Kis gyeper hat; 1, r K12/b: Kisgyeperhát; 1, r] A név magasabb fekvésére utal (And. 299.). L. még a 105. sz. nevet! 135. Marnatelep Tel, a tsz szabad tartásos kísérleti telepe. 136. Hosszu-fenék: n. Lan Szuta 'Lange Sutte' [K8: Hosszú fenék, Hosszú Fenék; Hág, 1] Mf, sz, korábban holtág, alakjáról. 137. Máté-tanya: n. Máté-Szálás 'Máté-Hof Ta volt. 138. Márkus-tanya : Márkus-Szálas 'Márkus-Hof ' : szh. Márkusov szálas Ta. 139. [K8 : Pali; Mo] Lehetséges, hogy ( a terület a mostani Szeremléhez tartozó s a török időkben elpusztult Páli község [Gyl:725: PaZi, PawZi, Pauly, Kyspaly, Paly] határához tartozott, annak nevét őrzi. — Andrásfalvy szerint a név "talán a 'vízzel borított lapály; mocsár' jelentésű népnyelvi paZé alakra megy vissza (And. 30.). 140. Homokbánya: n. Szántkrúva 'Sandgruben' B volt. Az itt található hatalmas köveket Kőhegyi Mihály bajai régész a zsembéci várkastély romjainak tartja. A kastélyt 1403 körül Töttös László építtette (ZichyOkm. V. 349—50, IX. 113—8. p.: "... castellum Sembech Vocatum ..." 'Sembech kastélynak nevezték' Bez.: 38—40]. L. még a 126, 141. sz. nevet. 141. Vári-domb : n. Slosszpéarih 'Schloßberg' [K8, 12, K12/b: Vár; D] Dt, 1. Szabad szemmel nem észlelhető, nogy magasabb a környékénél, csupán abból, hogy egyedül ezt a helyet nem borított el az árvíz. — Nh. : vár állott rajta a régmúltban, talán már a rómaiak idejében. — Lehetséges, hogy Zsembéc várkastélya (126, 140. sz. név) ezen a dombon épült. 142. Csáki-tanya: Vári-puszta: n. Slosszpaérha Puszta 'Schloßberger Pußta': n. Vári-Puszta 'Vari-Pußta' [K12/b: Vár; Ë Bt: Váripuszta; Lh] P volt, tulajdonosáról, ül. az egykori várról. 1956-ban lebontották. — A. sz. a név onnan ered, hogy a múlt századi hajó vontatók itt uártak, itt pihentették a váltólovakat, amíg társaik a hajóval megkerülték Kutast, s csak akkor indultak
