Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

pút: c. Kâringo szunto drom 'a szent út felé': c. Kâringo Ramos 'Ramos (kút­ja) felé' Ür, a Vendel-szobortól kezdődő szakasz. 302. Vendel: n. Vendlíni 'Wendelin': szh. Vëndël [Szent Vendel-szobor] Szo, fontos tájékozódási pont. — A. sz. a földesúr állíttatta dögvész idején. 303. Téesz ut: Béton ut: c. Kâ­ringo téëszëszko majori drom 'a tsz. majorja felé út' Üt a Major felé. A 70-es években épült. 304. Szent Miháj-högy [Bez.: 11: Szentmihály; Lh K17: Sz. Mi­hály-hegy] Ds, sző, sz valószínűleg elpusztult falu nevéről. 305. Cönége-vőgy: Cinege-völgy: n. Kiles Houl 'Gelsen Hohle' Vö, sz. 306. Bévárosi-szakadék: n. Vászarláf 'Wasserlauf' : szh. Szurduk 'szurdok' Sza a hasonló nevű dűlőben (285. sz. név). 307. Monyokai-rét: n. Munyokar Viza 'Monyokaer Wiesen': szh. Mu­nyucskâ livâdë' 'monyokai rétek': c. Monyokâko ríto [And.: Monyóka; r K12: Monyokai rét, Monyokairét, Monyokarét; r K12/b: Monyokairét, Monykarét; r, sz] S, r a hasonló nevű dűlőben. 308. Müllér-tanya : n. Milar-Tanya 'Müller­Hof: szh. Milërov szâlâs Ta volt. 309. Munyoka, '-ra: Monyóka, '-ra: n. Mu­nyok: szh. Monyká: szh. Monyiká: szh. Monyuká: c. Monyoká [K8: Monyoka; 1 K9: Monyoka K12: Monyoka, Monyóka, Monyka, Munyok; sz, 1 P: Monyóka; sz K12/b: Monyoka; sz 1 K16, F4, MoFnT2 : Monyóka] Ds, sz, 1. — Monyóka középkori magyar falu [Gyl:343: Monica (Monika) Deft.: Monyoka], a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. században és a 19. sz. elején pusztaként említik [And., Contr., K6: Monyoka Puszta Acta: Monyoka; Lh] 1970-ben ta­nyán 3 lakója volt [Hnt: Manyókadűlő, Monyóka; Lh] — A. sz. a Bubrek—Sza­bó-tanya (340. sz. név) közelében talált épületmaradványok a hajdani pusztá­tól származhatnak. 310. Mikola-tanya Ta volt. 311. Szentháromság : Szenthárom­sági-kápolna : n. Háilih Trâifâltihkhâit 'Heilige Dreifaltigkeit' : szh. Szvëto Tr&isztvo 'Szentháromság' [P: Sz. Háromság Kápolna KI6, F4: Szt. Háromság; kápolna] É, kápolna, 1773-ban épült; a 19. század első felében klasszicista stí­lusban átalakították. — P. sz. „Itt Bezsán Imrenő által szerettei emlékére szép ízléssel teljes csinos kápolna emeltetett..., mely alatt a család temetkezési sírboltja létezik; fekszik pedig ezen kápolna a régi temetőben". — Régebben a környékbeli sokacok búcsújáró helye volt. 312. Római temető: n. Háilih Trâifâltihkhâit Fríthouf 'Heilige Dreifaltigkeit Friedhof Te a kápolna körül. A név és <a gót betűs sírkövek inkább arra utalnak, hogy igen régen, még 1860 előtt temetkeztek ide. — A. sz. ez a második legrégibb temető. (L. 41, 6, 26. sz. neveket!) — Nh. : Török hadak felvonulásakor ide menekült a lakosság a fa­luból. 313. Fáller-tanya : n. Fálar-Tanya 'Faller-Hof : szh. Fâlërov szâlâs Ta volt. 314. Főső-munyokai-híd : n. Munyokar Pruka 'Munyokaer Brücke' Híd a nasonló nevű dűlőben. 315. Monyokai-erdő : n. Munyokar Vált 'Monyokaer Wald': szh. Munyicská sumâ Os, e, újabb telepítésű. 316. Sváb-kert: n. Svë­visa Kertd 'Schwäbische Gärten': n. Hânaflëndar 'Hanfländer' [K16, F4: Sváb kert] Fs, sz. Korábban a németség kertjei, kenderföldjei. 317. János-högy : Já­nos-hegy: n. Slousszperih 'Schloßberg' [K12, 12/b: Szt. Jánoshegy; sző K17: Sz. János-hegy] H, sző, sz. Itt római kori emlékeket találtak. 318. Hergenrödér­mulom: n. HéargarédarmíV 'Hergenrödermühle': szh. Hérgérédérová vodënicâ Ma, az utolsó dunai vízimalom. 1944-ben a németek elsüllyesztették. 319. Smitt­malom: n. Smitt Joskamíl 'Schmidt Joschkamühle': szh. Smitovâ vodënicâ Ma, dunai vízimalom. Lebontották. 320. Tibor-köröszt : n. Trâidar-Krâic 'Treider­Kreuz': szh. Trâjdërov krszt Ke állíttatója nevéről. 321. öreg-puszta : n. Alt Puszta 'Alte Pußta': szh. Sztára pusztára: c. Puráni puszta P volt, az uradalo­mé, fogatos istállókkal, cselédlakásokkal. 1938-ban lebontották. (L. 293. sz. név!) 322. Püspök-hegy: n. Pisouj-Perih 'Bischof berg': szh. Vlâdicsino brdo: sz. Vlá­dicsino [Bez.: 28, 40: Püspökmenhely] H. A dunaszekcsői szerb püspöké volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom