Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

(1727-ben balt meg az utolsó!). Egyik részét temetőnek használták. — Nh.: a betegnek mondják: "Dok szë popnës nâ Vládicsino brdo, ozdrâvityës". ('Ha fölmászol a Püspök-hegyre, amire fölérsz, meggyógyulsz.') — Itt római kori sírokat, használati tárgyakat és épületmaradványokat találtak. 323. Szerb-temetö: n. Rácsih Fríthouf 'Raizischer Friedhof: szh. Gróblye: szh. Szrp(sz)ko groblye: c. Szirbická murmuci Te, ezer négyszögölnyi, gondozatlan hely, bár még most is ide temetkeznek. Közelében avarkori temetőre bukkantak. 324. ßodis-ionj/a : szh. Bodisëv szálas Ta volt. 325. Gotvál-tanya : n. Gotvált-Tanya 'Gottwald-Hof : szh. Gotváldov szálas Ta volt. 326. Melegmáji-erdő : n. Melegmájr Vált 'Melegmajer Wald' Os, Ds, e. 327. Melegmál, Melegmáj: n. Melegmáj: szh, c. Melegmáj [K17: Melegmáj MoFnT2: Meleg-máj] Os, Ds, sz. — A. sz. a név onnan eredhet, hogy a rét patakja itt nem szokott befagyni, az enyhe lejtőkön pedig foltokban olvad el a hó, gőzölög, mintha alulról meleget kapnia. — Bizonyára a 'hegyoldal' jelentésű elavult mái szó rejlik benne. 328. Diási-fórás: n. Diásar Prindl 'Diaser Brünnlein': szh. Vrëlo u báscsinámá 'forrás a kerteknél' F, régen innen eredt a Diási-patak (107. sz. név). 329. Diási ut: n. Diás&r Vëk 'Diaser Weg': c. Diáseszko dromm Üt a hasonló nevű dűlőben. 330. Török-lik: Török-luk: n. Tirkalouh 'Türkenloch': szh. Turszká járná Bg. Alagút bejárata a török időkből, mely a várból a nh. szerint Bátára vezetett. Beomlott, csak a bejárata van meg. Néhány méter után lefelé lejt, gázos. — Nh.: innen a Duna alá fúrtak a törökök, és kincseket rejtettek el. 331. Szakadék: n. Kluft 'Kluff Sza, a Vár-hegyet választja el a Püspök-hegytől. A muzeológusok szerint a rómaiak készítették mesterségesen, hogy az egykori erődítményt jobban védhessék (Vö. Bez.: 12). 332. Husti-tanya: szh. Hustin szálas Ta volt. 333. Birkás-vögy: Birkás-düllő : Birkás, -ba: n. in Birkás 'im Birkás': szh. BirJcdscá: c. Káring ë bàkrëngo ríto 'a birkás rét felé' [K17: Birkás MoFnT2: Birkásvölgy] Ds, Vö, sz, r. A név eredete a. sz. : "jó rét vót a birkáknak, meg jó vót ott téiön teíe*tetni". Viszonylag védett hely volt. 334. Diási-kut: n. Diásar Prun0 'Diaser Brunnen': szh. Bunâr u báscsinámá 'kút a kerteknél': c. Diáseszko haínk Kút, gémeskút volt a hasonló nevű dűlőben (346. sz. név). Jelenleg a vízműrendszer része (78. sz. név). 335. Vágner-tanya: n. Vágnar-Tanya 'WagnerHof: szh. Vâgnërov szâlâs Ta volt. 336. Sertéskombinát: Kombinát, -ba, -hoz Tel, a tsz 1964-ben építtette. 337. "Asó-munyokai-hid : c. Monyokáko pódo Híd a nasonló nevű réten, ill. dűlőben. A felső hídhoz képest (314. sz. név) lejjebb van. 338. Muny okai-nádas : szh. Trscsár 'nádas' S, n, r, e a hasonló nevű réten. 339. Ferenci-tanya: szh. Fërëncin szâlâs Ta volt. 340. Bubrëg-tanya: Szabó-tanya: szh. Bubrégov szálas Ta volt. — A. sz. közelében épületromokat találtak, föltehetően a hajdani Monyoka-puszta maradványait. 341. Melegmáji-híd : n. Melegmájar Pruka 'Melegmajer Brücke': szh. Mëlëgmàjszki tyuprijá: c. Mëlëgmâjâko pódo Híd a hasonló nevű dűlőben. 342. Melegmáji ut ásó: n. Melegmájar Vëk 'Melegmajer Weg': szh. Mëlëgmàjszki pút: c. Melegmájáko drom Ut a hasonló nevű dülő alsó végén. 343. Bubreg-kút : n. Bubrëk-Pruna 'BubregBrunnen': szh. Bubrégov bunâr: c. Angid Bubrég o hâink 'Bubreg előtt a kúf Kút, tulajdonosáról nevezték el. 344. Bubreg-düllő Os, sz, a hasonló nevű tanya oldalán lévő földek. 345. Tukèr-tanya: Tarnai-tanya Ta volt. 346. Diés, -ba: n. Diás: szh. Bàscsinë 'kertek': c. Diáseszko dïlëvo 'Diásnak a dűlője': c. Diás [Acta: Deas Hegy; sző K12: Diás; sző P: Diás, Diács; sző K17: Diás] Ds, sző, sz. — A. sz. itt sok diófa volt. A dűlőben római fürdőt tártak fel. 347. Horváttanya: szh. Horvátov szálas Ta volt. 348. Mony okai usó nádas S, n, a másik nádashoz (338. sz. név) képest lejjeb terül el. 349. Sáskut: n. Munyokar Prindl 'Monyokaer Brünnlein': n. Sáskut: szh. Bjëlovo [K16: Saskut F4: Saskút] F.