Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

mélynévről. 181. Zsiga-vőgyi-patak : Martincai-patak Vf a hasonló nevű dűlők találkozásánál. 182. Mikola-tanya : szh. Mikolin szâlâs Ta volt. 183. [K12: Szaraszvőlgy^SzáraszvÖlgy; r, sz K12/b: Szárazvölgy; r, sz] 184. Pirisa-tanya szh. Pirisiri szülés Ta volt. 185. Mártinca, '-ra: Martinca, '-ra: n. Martinca: szh. Martinéi: 'c.Mátrincá [K8: Martincza; 1, Martinca K12: Martincza; sz P: Martinczai;' sz K16, F4, MoFnT2: Martinca K17: Mártonhegy] Ds, Fs, sz. Nevét valószínűlég egy középkori Szentmárton nevű falutól örökölte délszláv közvetítéssel. [Vö. Csánki II. p. 526. Deft: Szenmarton; falu Bez.: 49: Szenmarton, Szent'martin] — P. sz. „ ... a hagyomány szerint itt feküdt az ily nevű falu, melynek fából épült és Szt. Háromság tiszteletére emelt templomát bizonyosra mondják". A török időkben elpusztult, de emléke ma is elevenen él. — A múlt század derekán itt uradalmi majorság létezett. [K6: Martinczai Puszta, Martincsai Puszta „ ... igen jó termő földdel és uradalmi hombárral Bozsok és Somberek között". BC8: Martincza puszta Acta: Martincza; Lh] — 1799-ből [G/4. I.k. 463] ezeket olvashatjuk: „Martincze ist nur ein Wirtshaus und nicht wie in der Charte ein Dorf". {'Martincza csak egy kocsma, és nem, ahogy a térképen, falu') Ide tartozik: 187, 188, 210. 186. Kapëlmajër-tanya : n. Khápalmápr-Tanya 'Khappelmayer-Hof' : szh. Kâpëlmâjërov szálas Ta volt 187. FősőMártinca: Nágy-Mártinca : n. Ov(a)r Mártinca 'Ober-Martinca': szh. Gornyi Martinet 'Felső-Martinca' Ds, Fs, sz. Nevét fekvéséről, ill. az egykori pusztáról [And., Contr.: Felső Martincza; P] kapta. 188. Márton-högy: Márton-hegy D, sz. Ugyancsak a török időkben elpusztult falu nevét őrzi. 189. Vida-tanya: Szantnër-tanya : n. Szántnar-Tanya 'Szantner-Hof' : szh. Vidin szálas Ta. 190. Főső-halostó Halastó, a tsz létesítménye. 191. Mártincai-kut : Martinca-kut : n. Prádi Vëk Prima 'Breiter Weg Brunnen': n. Mártmcar Pruna 'Martincer Brunnen': szh. Mártinácski bunár: c. Káringó Mátrincá o hâink 'Martinca felé a kút' Kút, itatóhely volt gémeskúttal a hasonló nevű dűlőben, ill. a Széles út közelében. 192. Túsó-hát: Herák högye: Herák megye: Herák, -ra: n. Hérák: szh. Herákov megyá 'Herák határa': szh. Herák [And.: Herék megye; sz K8, P: Herák; sz K12, 12/b: Herakmegye; sz K16, F4: Túlsó hát] Fs, Os, sz. — A. sz. egykori tulajdonosáról nevezhették el. 193. Bátai ut: n. Bátémar Vëk 'Bataer Weg': szh. B&tinszki pút Üt Báta felé. 194. Hábih-csárda: n. HábihCsárda 'Habich-Csárda' : szh. Hábikov csárda É volt, csárda a múlt században. Tulajdonosáról nevezték el. 195. Ëngëlsàlt-tanya: n. Engelsált-Tanya 'Engelschaft-Hof : szh. Englsájtov szálas: szh. Ënglisàltov szálas Ta volt. 196. Bögrecsárda: Göbli-csárda : Pástyán-csárda: Smitt-tanya: Hërmann-tanya: Dologianya: n. Pástyán-Csárda 'Sebastian-Csárda': szh. Smitov szálas 'Schmidt-tanya': szh. Hërmànov szálas 'Hermann-tanya' Ta volt; gúnynevéről, mivel a 30-as években szegényes borkimérés volt, ahol bögréből ittak; tulajdonosa családi és becenevéről, ill. a későbbi gazdákról. 197. Mártincai-hid : n. Mártincar Pruka 'Martincer Brücke': szh. Mártinciná tyuprijá: c. Mátrincáko pódo Híd a hasonló nevű dűlőben. 198. n. Trái Perha 'Drei Berge': szh. Tri brdá 'három hegy' Ds, sz. Nevét természeti adottságairól kapta. 199. Mullër-tanya : Csengërtanya: n. Milar-Tanya 'Müller-Hof: szh. Milérov szálas Ta volt. 200. Fallërtanya: n. Fálar-Tanya 'Faller-Hof' : szh. Fàlërov szálas Ta volt. 201. Krézërcanya: Sebők-tanya: n. Krëzar-Tanya 'Schmidt-Hof: szh. Krëzërov szálas Ta volt; tulajdonosa ragadványnevéről és nevéről. 202. Vágner-tanya: n. VágnarTanya 'Wagner-Hof : szh. Vàgnërov szálas Ta volt. 203. Müller-tanya: Magostanya: n. Milar-Tanya 'Müller-Hof: szh. Milërov szálas Ta volt. 204. Kífertanya: n. Khíjar-Tanya 'Kiefer-Hof : szh. Kifërov szálas Ta volt. 205. Kíferdüllő Fs és teknőszerű, sz, hatvan hold egy tagban a hasonló nevű tanya körül.